Ezek az autók okozzák a legtöbb balesetet: tele vannak velük a magyar utak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Minél nagyobb egy autó teljesítménye, annál valószínűbb, hogy balesetet okoz, vagy annak részesévé válik egy friss kutatás szerint.

Érdekes kutatást végzett a carVertical autóipari adatszolgáltató cég: a náluk lekért használtautó-előzményjelentések adatait vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a nagyobb teljesítményű autók gyakrabban lesznek balesetek résztvevői, mint szerényebb motorral felszerelt társaik – derül ki az Infostart beszámolójából. A kutatás szerin tehát egyértelműen van kapcsolat a gépkocsik átlagos motorteljesítménye és a balesetek aránya között.

A cég 43 autómárka gépkocsijait vizsgálta meg, és egyetlen olyan autótípust sem talált, amelynél a kisebb teljesítményű járművek szenvedtek volna több balesetet. A kutatásban alapvetően a 100 kiloWatt alatti teljesítménnyel rendelkező autók járműtörténeti jelentéseit vetették össze a 400 kW fölöttiekével. A legnagyobb eltérést a BMW-knél találták: ennél az autómárkánál

a szerényebb motorral szerelt típusok 60,3 százaléka szenvedett kárt, a 400 kW-nál nagyobb teljesítményűek között azonban ez az arány 68,6 százalékra növekedett.

Egyértelmű az eredmény: a nagyobb teljesítmény több balesetet hoz az autóknál

Ugyancsak nagy volt a különbség a Fordoknál: míg a kisebb teljesítményű modellek 45 százaléka keveredett már balesetbe, addig az erősebb motorral felszerelt kocsiknál ez a szám 55 százalék volt. Az Audiknál a két arányszám 46,4 és 55,6 százalék volt, Volkswageneknél 42,6 és 48,9 százalék. (A Volkswageneknél 300 és 400 kW közötti teljesítménnyel rendelkeztek az adatbázisban szereplő, erősebb motorral felszerelt autók.)

Gyakrabban vállalnak kockázatot a nagyobb teljesítményű autók vezetői – így többször keverednek balesetbe is
Fotó: DamianPalus / Getty Images Hungary

Toyoták közül az adatszolgáltató cégnél 200–300 kW közötti teljesítményű autók voltak a legerősebbek, így azokat vetették össze a szerényebb modellekkel. Előbbiek 39,5 százaléka szenvedett már kárt, utóbbiak esetében ez az arány 36 százalék volt. A Skoda nem is gyárt 400 kW-nál erősebb autókat, így ott sem tudták ezeket megvizsgálni. A gyengébb motorú autók esetében 51,3 százaléknak volt már káreseménye, az erősebb, 200–300 kW-os típusoknak pedig 54,8 százaléknak. A Renault típusú gépkocsik közül is csak 200-300 kW-os teljesítményűek szerepeltek az adatbázisban. Ennél a márkánál a 100 kW alattiak 36,3 százaléka volt már baleset részese, erősebb társaik közül pedig 39,7 százalékot ért már kár.

„Bár minden járműnek egyformán be kell tartania a közlekedési szabályokat, úgy tűnik, hogy az erősebb autók sofőrjei hajlamosabbak figyelmen kívül hagyni a sebességkorlátozásokat, és gyakrabban vállalnak nagyobb kockázatot” – kommentálta a kutatás eredményeit Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.