A 4 leggyakoribb tévhit az autizmusról

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Autizmus esetén az agy olyan veleszületett, genetikai okokra visszavezethető, észlelési és információfeldolgozási zavaráról van szó, ami már a korai gyermekkorban megnyilvánul. Jellemzője lehet a gyengült kommunikációs képesség, a csökkent társadalmi kapcsolat, sztereotip viselkedésformák, de fokozott figyelem, emlékezőképesség és intelligencia is társulhat hozzá.

Szakemberek becslése szerint száz emberből egy autizmussal él, így Magyarországon minimum 100 ezer embert érint az állapot. Gyakoriságából kifolyólag rengeteg tévhit övezi az autizmust, a négy leggyakoribbat Eileen Bailey mentálhigiénés szakember cáfolja meg.

#1 tévhit: Az autista emberek egyformák

Azok közül, akik találkoztak már autista emberrel, sokan úgy gondolják, hogy minden autizmussal élő egyforma. Hasonló a helyzet, ha láttak olyan filmet, amiben az egyik karakter autista, és azt gondolják, hogy minden autizmussal élő hozzá hasonló.

A valóság ezzel szemben, hogy az autizmus spektrumzavar. Az állapot súlyossága nagyon tág intervallumon mozog: vannak, akiknél súlyos értelmi fogyatékossággal jár, aminek következtében a beszélt nyelv megtanulása is elmaradhat, mások rendkívül tehetségesek bizonyos területeken.

Az autizmus másik jellemzője, hogy az illető nagyon érdeklődik bizonyos tárgyak iránt, és azoknál le is ragad. Erre jó példa, ha csak autókkal játszik, vagy folyamatosan a mosógépet matatja, különleges dolgok iránt érdeklődik, például a fémből készült dolgok, a lefolyó iránt, vagy mindig ugyanazt az egy reklámot akarja megnézni újra meg újra. Ezek az érdeklődési körök az idő múlásával változhatnak, de van, amikor az egész életüket végigkísérik.

#2 tévhit: Az autisták nem beszélnek

Sokan azt hiszik, hogy az autizmussal élők nem, vagy csak korlátozottan, minimális szókinccsel képesek beszélni. És bár az autisták nagyjából negyede valóban nem beszél, sok autizmussal élő ember kiváló verbális képességekkel rendelkezik. Mivel ez egy spektrumzavar, az állapot súlyossága megint csak egy rendkívül széles skálán mozog. Korábban úgy gondolták, hogy azok a gyerekek, akik négyéves korukig nem kezdtek beszélni, már nem is fognak, idővel azonban kiderült, hogy ez nem igaz.

Egy ideális világban tabusítás helyett erről is lehet beszélni
Fotó: Xesai / Getty Images Hungary

#3 tévhit: Az autizmussal élő emberek nem képesek empatizálni

Az egyik leggyakoribb tévhit az autizmussal kapcsolatban, hogy az ezzel élők képtelenek empátiára, nem érdekli őket, hogy más emberek hogyan érzik magukat. Igaz, hogy az autisták nehezebben olvassák mások érzéseit, a sajátjaikat pedig nem feltétlenül úgy mutatják ki, mint a neurotipikus emberek, azonban nem igaz, hogy nem képesek együttérezni másokkal. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az autizmussal élők nagyjából fele nehezen érti meg a saját érzelmeit, ami megnehezíti mások érzelmeinek megértését is.

#4 tévhit: A legtöbb autista ember veszélyes

Vannak autista gyerekek és serdülők, akiknek valóban vannak problémái az indulatkezeléssel, azonban az autista gyerekek mindössze 25 százalékára jellemző az agresszív magatartás. Az agresszió általában az autizmussal és alacsony IQ-val rendelkező embereknél fordul elő.

Az agresszió egyik lehetséges oka a kommunikáció hiánya, ami intenzív frusztrációt, haragot és szorongást vált ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyen esetekben az agresszió kiváltó oka nem a rosszindulat, sokkal inkább a tehetetlenség.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.