Ezekben a vármegyékben évekkel rövidebb életre számíthatsz: megdöbbentő adatok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Uniós átlagban a magyarok nem állnak túl jó helyen a születéskor várható átlagos élettartamot illetően: 2021-ben 28 országból mindössze 23. helyre kerültünk. Most térképre tették azt is, az egyes vármegyékben mi a helyzet.

74,3 év: ennyi a 2021-es Eurostat-adatok alapján egy magyar ember születéskor várható élettartama. Ez meglehetősen kevés, ha az uniós ranglista első helyezettjét, Spanyolországot vesszük hasonlítási alapnak, ott ugyanis 83,3 esztendőre lehet számítani, és az is tény, hogy nem kevesebb, mint 17 EU-tagállamban alakul 80 év fölött ez az adat. A magyar átlag sem adatik meg ugyanakkor mindenkinek a Longevity magazin összeállítása szerint.

Általánosságban kijelenthető, hogy Európán belüli az északi, a nyugati és a mediterrán államok lakosai számára a legmagasabb a születéskor várható élettartam, mely egyébként folyamatosan nő, de a koronavírus-pandémia ebben megbicsaklást okozott. Hazánkban 20 éve tendencia a születéskor várható élettartam növekedése, de még mindig nem sikerült beérnünk az uniós átlagot.

A születéskor várható élettartam átlaga nagy szórást mutat a amagyar vármegyék közt
Fotó: Nadezhda1906 / Getty Images Hungary

Így alakul vármegyénként a várható élettartam

Ami a hazai statisztikákat illeti, 2023-ban egy férfi 73,39, míg egy nő 79,58 éves születéskor várható időtartamra számíthatott. Ami a vármegyék szerinti eloszlást illeti, a következő sorrend alakul ki:

  • Győr-Moson-Sopron férfiak 74,52, nők 80,50
  • Pest férfiak férfiak 74,46, nők 79,82
  • Zala férfiak 74,21, nők 80,15
  • Veszprém férfiak 74,35, nők 79,81
  • Csongrád-Csanád férfiak 73,88, nők 79,94
  • Vas férfiak 73,87, nők 79,76
  • Tolna férfiak 73,67, nők 79,90
  • Baranya férfiak 73,06, nők 80,28
  • Fejér férfiak 73,48, nők 79,74
  • Hajdú-Bihar férfiak 73,20, nők 79,89
  • Bács-Kiskun férfiak 73,45, nők 79,13
  • Somogy férfiak 73,10, nők 79,34
  • Komárom-Esztergom férfiak 72,50, nők 79,30
  • Heves férfiak 72,02, nők 78,84
  • Jász-Nagykun-Szolnok férfiak 71,83, nők 78,58
  • Békés férfiak 71,57, nők 78,55
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg férfiak 71,68, nők 78,09
  • Nógrád férfiak 71,30, nők 78,84
  • Borsod-Abaúj-Zemplén férfiak 71,17, nők 77,88

Az adatok alapján tehát a nyugati vármegyékben a legjobb a helyzet.

Budapest az átlag fölött

Budapesten férfiak esetében 74,83, nőknél 80,56 ez az adat, ami a legmagasabb az országban, ennek oka a magasabb életszínvonal és a fejlettebb egészségügyi rendszer lehet. A lap kiemeli azt is, hogy önmagában a hosszú élet nem minden, az egészségben eltöltött életévek nagyon fontosak.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.