Extrém szapora ragadozó lepte el hazánkat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az erdészeti statisztikák szerint, bár évtizedekig kihaltnak hitték hazánkban, mára Magyarországon él a legnagyobb aranysakál-populáció Európában. A ragadozók extrém szaporák, a faj képviselői évről évre 40 százalékkal vannak többen.

Jelenleg több mint tízezer aranysakált lőnek ki a vadásztársaságok a fajok közti egyensúly megtartása érdekében, ami azt jelenti, hogy akár 60 ezer feletti is lehet a számuk. Évek óta figyelmeztetnek arra is, mekkora veszélyt jelentenek. Hogy mi ennek az oka, arról Ujhelyi Tamás vadászt kérdeztünk.

Ujhelyi Tamás vadász, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense a Díványnak elmondta, egy ragadozó faj és az ember konfliktusmentes együttélését csak akkor lehet hosszú távon is fenntartani, hogyha az egyedszámot kordában tartjuk. Mivel a vadak élettere az ember terjeszkedése folytán folyamatosan csökken, a konfliktusok elkerülhetetlenek. 

A vadak és az emberek konfliktusmentes együttélése miatt fontos az állománygyérítés
Fotó: Jászai Csaba / MTI

Egyre több az aranysakál Magyarországon

„Az aranysakál sokkal kisebb testű ragadozó, mint a farkas, és nem is jelent olyan nagy problémát a haszonállatokra annak ellenére, hogy a prédái között kecskék, birkák, szárnyasok is szerepelhetnek — mondta Ujhelyi Tamás.  — A problémát a faj terjeszkedése okozza. Az aranysakált a 90-es években észlelték először újra Magyarországon. És most már ott tartunk, hogy gyakorlatilag mindenhol előfordul, nem megy ritkaságszámba találkozni vele.

Idézőjel ikon

Ma már nincs olyan része az országnak, ahol ne lenne jelen.”

Magyarországon az erdősítési tevékenységnek köszönhetően az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban jelen vannak. Ráadásul a patás nagyvadállomány is növekszik. Míg az 1970-es években mindössze 2443 dámvad élt hazánkban, tavaly megközelítette a 48 ezret a számuk. Jelenleg majdnem 128 ezer fős a magyar szarvaspopuláció, és az őzek száma két és félszeresére emelkedett az elmúlt 50 év alatt, 141 ezerről 363 ezerre. 

A rókák és az aranysakálok megférnek egymás mellett

A vadászok napi szinten átlagosan ezer patást ejtenek el a statisztikai adatok szerint egy vadászidény során, ami azt eredményezi, hogy az aranysakálok másik fő táplálékából, az állati zsigerekből is jóval nagyobb mennyiség áll rendelkezésükre. Kárt tehetnek a mezeipocok-állományban is, ami hatással lehet a gabonatermesztésre is.

Egész Európában Magyarországon él a legtöbb aranysakál
Fotó: Arterra

„Először azt hittük, hogy a rókák populációját tekintve is komoly állománycsökkentő hatásokat okoz majd a sakál, hiszen ugyanazt a niche-t foglalják el, de ennek ellenére mégis az látszik, hogy szépen megélnek egymás mellett, kerülik egymást — magyarázza a szakember. — Jelenlétük beleszól a biodiverzitásba, felbontja az egységet, ezért kell őket szabályozni. Szükség van rájuk persze, hiszen őshonosak, van helyük a területen, de mégis szabályozni kell, mert exponenciálisan gyorsan szaporodnak.”

Ebben rejlik az aranysakálok igazi veszélye

A legnagyobb veszélyt a patás nagyvadak utódaira jelentenek, amelyek szintén a zsákmányaik közé tartoznak. 

A vadgazdálkodók azért félnek igazából, hogy az őzgidákra, a szarvasborjakra, dámborjakra lehetnek veszélyesek, de a mezeinyúl-állománynak is van félnivalója. Kimutatható, hogy bizonyos területeken, ahol akár jelentősen nagyobb állományban jelen vannak, ott az elmúlt évekhez képest sokkal kisebb az utódszám — hangsúlyozta Ujhelyi Tamás.  — A korábbi időszakok vadgazdálkodásának az volt az elsődleges jellemzője, hogy a biodiverzitást tartotta szem előtt. Manapság viszont már szembesülnünk kellett azzal is, hogy magasabb szinten is figyelembe kell venni az emberi tényezőt. Megváltozott a világ, egyre nagyobbak a termőterületek, ezért a mezőgazdászok tűrőképessége is fontos. Nem tudnak akármekkora vadkárt elviselni. Izgalmas lehet a kertbe bejutó vaddisznó vagy őzgida, de ha megeszi az egész évi terményt vagy az összes zöldséget a konyhakertben, annak már komoly következményei vannak.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.