Extrém szapora ragadozó lepte el hazánkat

Olvasási idő kb. 3 perc

Az erdészeti statisztikák szerint, bár évtizedekig kihaltnak hitték hazánkban, mára Magyarországon él a legnagyobb aranysakál-populáció Európában. A ragadozók extrém szaporák, a faj képviselői évről évre 40 százalékkal vannak többen.

Jelenleg több mint tízezer aranysakált lőnek ki a vadásztársaságok a fajok közti egyensúly megtartása érdekében, ami azt jelenti, hogy akár 60 ezer feletti is lehet a számuk. Évek óta figyelmeztetnek arra is, mekkora veszélyt jelentenek. Hogy mi ennek az oka, arról Ujhelyi Tamás vadászt kérdeztünk.

Ujhelyi Tamás vadász, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense a Díványnak elmondta, egy ragadozó faj és az ember konfliktusmentes együttélését csak akkor lehet hosszú távon is fenntartani, hogyha az egyedszámot kordában tartjuk. Mivel a vadak élettere az ember terjeszkedése folytán folyamatosan csökken, a konfliktusok elkerülhetetlenek. 

A vadak és az emberek konfliktusmentes együttélése miatt fontos az állománygyérítés
Fotó: Jászai Csaba / MTI

Egyre több az aranysakál Magyarországon

„Az aranysakál sokkal kisebb testű ragadozó, mint a farkas, és nem is jelent olyan nagy problémát a haszonállatokra annak ellenére, hogy a prédái között kecskék, birkák, szárnyasok is szerepelhetnek — mondta Ujhelyi Tamás.  — A problémát a faj terjeszkedése okozza. Az aranysakált a 90-es években észlelték először újra Magyarországon. És most már ott tartunk, hogy gyakorlatilag mindenhol előfordul, nem megy ritkaságszámba találkozni vele.

Idézőjel ikon

Ma már nincs olyan része az országnak, ahol ne lenne jelen.”

Magyarországon az erdősítési tevékenységnek köszönhetően az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban jelen vannak. Ráadásul a patás nagyvadállomány is növekszik. Míg az 1970-es években mindössze 2443 dámvad élt hazánkban, tavaly megközelítette a 48 ezret a számuk. Jelenleg majdnem 128 ezer fős a magyar szarvaspopuláció, és az őzek száma két és félszeresére emelkedett az elmúlt 50 év alatt, 141 ezerről 363 ezerre. 

A rókák és az aranysakálok megférnek egymás mellett

A vadászok napi szinten átlagosan ezer patást ejtenek el a statisztikai adatok szerint egy vadászidény során, ami azt eredményezi, hogy az aranysakálok másik fő táplálékából, az állati zsigerekből is jóval nagyobb mennyiség áll rendelkezésükre. Kárt tehetnek a mezeipocok-állományban is, ami hatással lehet a gabonatermesztésre is.

Egész Európában Magyarországon él a legtöbb aranysakál
Fotó: Arterra

„Először azt hittük, hogy a rókák populációját tekintve is komoly állománycsökkentő hatásokat okoz majd a sakál, hiszen ugyanazt a niche-t foglalják el, de ennek ellenére mégis az látszik, hogy szépen megélnek egymás mellett, kerülik egymást — magyarázza a szakember. — Jelenlétük beleszól a biodiverzitásba, felbontja az egységet, ezért kell őket szabályozni. Szükség van rájuk persze, hiszen őshonosak, van helyük a területen, de mégis szabályozni kell, mert exponenciálisan gyorsan szaporodnak.”

Ebben rejlik az aranysakálok igazi veszélye

A legnagyobb veszélyt a patás nagyvadak utódaira jelentenek, amelyek szintén a zsákmányaik közé tartoznak. 

A vadgazdálkodók azért félnek igazából, hogy az őzgidákra, a szarvasborjakra, dámborjakra lehetnek veszélyesek, de a mezeinyúl-állománynak is van félnivalója. Kimutatható, hogy bizonyos területeken, ahol akár jelentősen nagyobb állományban jelen vannak, ott az elmúlt évekhez képest sokkal kisebb az utódszám — hangsúlyozta Ujhelyi Tamás.  — A korábbi időszakok vadgazdálkodásának az volt az elsődleges jellemzője, hogy a biodiverzitást tartotta szem előtt. Manapság viszont már szembesülnünk kellett azzal is, hogy magasabb szinten is figyelembe kell venni az emberi tényezőt. Megváltozott a világ, egyre nagyobbak a termőterületek, ezért a mezőgazdászok tűrőképessége is fontos. Nem tudnak akármekkora vadkárt elviselni. Izgalmas lehet a kertbe bejutó vaddisznó vagy őzgida, de ha megeszi az egész évi terményt vagy az összes zöldséget a konyhakertben, annak már komoly következményei vannak.”

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.

Szülőség

Ennyit kapnak SZÉP-kártyára a nyugdíjasok: szinte mindenki jogosult

Akár évi 200 ezer forint támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok egy külön SZÉP-kártyára a kormány tervei szerint. A juttatás a jelenlegi elképzelések alapján az idősek döntő többségéhez eljuthatna, és nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.

Életem

6 évente kötelező ez a vizsgálat, ha ilyen házban laksz: életet menthet

Komoly kockázatot jelenthetnek a régi, elhanyagolt vagy karbantartás nélküli elektromos hálózatok. Egy karbantartás nélküli rendszer ugyanis nemcsak kiterjedt áramszünetet okozhat, hanem közvetlen tűz-, robbanás- és áramütésveszélyt is jelenthet, sőt közvetve még a víz- és gázvezetékek biztonságát is veszélyeztetheti.

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.