Ehető arany jelenti a megoldást az egyik legsúlyosabb betegségre

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Aranytartalmú gyógyszerekkel kísérleteznek neurodegeneratív betegségek gyógyítására, úgy tűnik, átütő a siker.

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzésére, megállítására és visszafordítására tett kísérletsorozat során egyelőre működőképesnek bizonyult egy különleges és drága kémiai elem, az arany használata. Az orvosok szerint áttörő lehet a siker, ugyanis az aranyrészecskéknek sikerül a vér-agy gáton átjutniuk, és táplálni a sérült sejteket. 

Egy csepp aranyporral vennék fel a harcot egy amerikai orvostudományi egyetem kutatói a két leginkább rettegett idegrendszeri megbetegedés, az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen. 

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen hatásos gyógyszer lehet az arany
Fotó: peakSTOCK / Getty Images Hungary

Arannyal az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen?

A tudósok egy ideje azt vizsgálják, vajon az arany-nanorészecskékkel megszórt, szájon át bevehető orvosságok képesek-e kezelni a fent említett neurodegeneratív betegségeket. Egy, a Journal of Nanobiotechnology című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerzői azt állítják, sikeres kezdeti vizsgálatokon vannak túl ezzel kapcsolatban nemcsak állatkísérletek, de a betegségekben szenvedő páciensek kezelése során is. 

Már a II. fázisú vizsgálatok sikeréről számoltak be nemrég a vizsgálatban részt vevő szakemberek, úgy tűnik, az arany-nanorészecskéket tartalmazó gyógyszer képes az agy anyagcsere-folyamatait felgyorsítani. A gyógyszer biztonságosságával kapcsolatban még folynak a kutatások, de a hatása egyértelmű: a kapszulák szuszpendált arany-nanorészecskéket tartalmaznak, melyek képesek voltak átjutni a betegek vér-agy gátján, és ott javítani a neuronok energiaellátását. 

Idézőjel ikon

Óvatos optimizmussal tekintünk a jövőbe, hogy ezzel a stratégiával képesek leszünk megelőzni vagy akár visszafordítani bizonyos neurológiai folyamatokat – nyilatkozta Peter Sguigna, az University of Texas Southwestern munkatársa.

Megállítja az arany a sejtkárosodást

A parkinsonos és alzheimeres, sőt, az egyéb neurológiai betegségben szenvedők közös jellemzője, hogy agyi folyamataik lassulásnak indulnak. A kutatók úgy vélik, az a folyamat, ami a neuronok anyagcseréjét lassítja, káros molekulák és szabad gyökök felhalmozódását eredményezi, ez pedig beindítja a dominóhatást, károsítja a sejteket, amelyek aztán még kevésbé képesek hatékonyan végezni a munkájukat.

A tanulmányban bemutatott kísérleti gyógyszer, a CNM-Au8 egyfajta energiastabilizátor, mely pluszenergiával segíti az agyi idegsejteket. Bár meghökkentően hangzik, hogy az arany erre képes lehet, ezeket a nanokristályokat nem úgy kell elképzelni, mint a nyakunkban lógó aranylánc sárgás fémjét. A szabad szemmel láthatatlan kristályok olcsón szintetizálhatóak, és könnyedén bejutnak a sejtekbe, hogy áthaladhassanak a vér-agy gáton, így ideálisak lehetnek abból a szempontból is, hogy szinte korlátlan módon módosíthatóak más neurodegeneratív betegségek esetleges kezelésére is. 

A különleges gyógyszer nem csak az állatkísérletek során vált be
Fotó: chuchart duangdaw / Getty Images Hungary

A humánvizsgálatokhoz szükséges orvosságokat kifejezetten úgy alkották meg, hogy az agyat az anyagcseréhez és az ATP nevű sejtüzemanyag termeléséhez megfelelő koenzimmel láthassa el oxidált és redukált formában is, így fenntartva a szükséges mennyiséget az idegsejtekben. 

A Parkinson és az Alzheimer esetén ugyanis ezek az oxidált és redukált koenzimek szokatlanul alacsony mennyiségben vannak jelen. Egy egészséges ember tízévente mintegy fél százalékát veszti el agyi idegsejtjeinek koenzimtartamából, és ennek az információnak a birtokában láthatjuk, hogy a gyógyszer – amennyiben más okból nem veszélyes az egészségre – kifejezetten hatékonynak bizonyul egyes öregedési folyamatok megfékezésében. 

Állatkísérleteket követően emberek is kipróbálták

13 Parkinson-kóros és 11 sclerosis multiplexben szenvedő beteg próbálta ki az elmúlt hónapok során az aranytartalmú gyógyszert elsőként, legalább 3 hónapon át naponta szedve. A koenzimeik száma átlagosan legalább 10 százalékkal nőtt a kísérletek során. A tanulmányt publikáló szakemberek szerint ez a javulás elméletileg megfelelő lehet ahhoz, hogy ne csak megállítsa a tünetek felerősödését, de visszafordíthassa a neurodegeneratív betegségeket. A kísérletben részt vevő páciensek motorikus képességeik javulásáról is beszámoltak. 

Ebben a cikkünkben egy mindenki számára hozzáférhető megoldásról olvashatsz, ami segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?