Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy kutatás bebizonyította, hogy összefüggés van a rossz álmok és a demencia fokozott kockázata között. Eszerint azoknak, akiknek hetente legalább egyszer van rémálmuk, négyszer nagyobb valószínűséggel vannak kitéve kognitív hanyatlásnak.
Az adatok szerint azoknál az embereknél, akik középkorukban gyakran álmodnak rosszat, gyorsabban romlik a kognitív képességük, és nagyobb náluk a demencia kockázata az életkor előrehaladtával.
A középkorú felnőttek rémálma árulkodó lehet
A kutatók felfedezése azért nagyon fontos, mert nagyon kevés olyan kockázati mutatóját ismerik a demenciának, amely már a középkorú embereknél is beazonosítható. A szakemberek szerint a jövőben még több vizsgálatra lesz szükség, de úgy gondolják, hogy a jelenlegi ismeretek alapján a rémálmok segíthetnek azonosítani azokat, akiknél magas a demencia kockázata, és hozzájárulhatnak az olyan stratégiák kialakításához, amelyek lassítják a betegség előrehaladását.
A legtöbb ember időnként tapasztal rémálmokat, melyek elég nyomasztóak ahhoz, hogy felébresszék őket. A stressz, a szorongás és az alváshiány mind potenciális kiváltó okok, de a Parkinson-kórban szenvedő betegeken végzett korábbi kutatások a gyakori szorongást keltő álmokat a kognitív hanyatlás gyorsabb ütemével és a jövőbeni demencia kialakulásának fokozott kockázatával is összefüggésbe hozták.
A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon mindez igaz-e az egészséges felnőttekre is. Hogy a kérdésükre választ kapjanak hatszáz 35 és 64 év közötti, illetve 2600 79 évesnél idősebb ember alvásminőségét figyelték és vizsgálták meg több éven keresztül, miközben felmérték az agyműködésük állapotát is.
A vizsgálat során arra keresték a választ, hogy akik gyakrabban álmodtak rosszat, azok vajon nagyobb valószínűséggel mennek-e keresztül kognitív hanyatláson.
Az alvás minősége meghatározó
A szakemberek megállapították, hogy azok a középkorúak, akik hetente legalább egyszer rosszat álmodtak, négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztaltak kognitív hanyatlást a következő évtized során, mint azok, akiknek ritkán voltak rémálmaik.
Az idős résztvevőknél, akik gyakran számoltak be nyomasztó álmokról, kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak a demenciát a következő években.
Ennek az lehet az oka, hogy azok, akik gyakran álmodnak rosszat, azoknak eleve rossz minőségű az alvása, ami fokozatosan a demenciával összefüggő fehérjék felhalmozódásához vezethet. Egy másik elgondolás szerint egy eddig ismeretlen genetikai tényező is állhat a jelenség hátterében.
Az orvosok hipotézise azonban az, hogy az agy jobb elülső lebenyén belüli neurodegeneráció megnehezíti az emberek számára, hogy alvás során, miközben álmodnak, uralkodjanak érzelmeiken, ami viszont rémálmokhoz vezet. Az olyan neurodegeneratív, vagyis az agy idegsejtjeit érintő állapotok, mint a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór, gyakran sok évvel azelőtt jelentkeznek, hogy valakit a betegséggel diagnosztizálnának. Vannak, akiknél épp a rossz álmok lehetnek a kóros agyi elváltozásra utaló jelek.
A legjobb kezelés a betegség megelőzése
A demencia kezelésének legjobb módja, ha megelőzzük annak kialakulását, és ha tudjuk, hogy melyek azok a kockázati tényezők, amelyek hozzájárulnak a kialakulásához. Ilyen például a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, a dohányzás és a túlzásba vitt alkoholfogyasztás. Ha sikerül beazonosítani, hogy kinek van nagyobb hajlandósága arra, hogy kialakuljon nála a demencia, akkor lelassítható vagy jelentősen késleltethető a kognitív hanyatlás.
A kutatásból kiderült az is, hogy a demencia és a rossz alvásminőség közti összefüggés sokkal erősebb a férfiaknál, mint a nőknél.
Igen érdekes eredményt hozott az a tanulmány, amely szerint azoknál az időseknél, akik rendszeresen 8 óránál többet alszanak, nagyobb eséllyel diagnosztizálnak demenciát. A 7-8 órát alvókhoz képest 69 százalékkal nagyobb volt az esélyük a demenciára, illetve azoknak, akik 9 óránál korábban feküdtek le aludni, dupla esélyük volt a demenciára.
A testünk számos módon jelezheti, hogy gond van a szívünkkel. Ezek közül az egyik a horkolás és az alvás közbeni nehéz légzés. Ha szeretnéd tudni, milyen árulkodó jelei vannak a szívbetegségnek, olvasd el az erről szóló cikkünket.
