Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lassan a 900 forintot közelíti az alma kilogrammonkénti ára, ráadásul egyre nagyobb mennyiségben szorulunk importra is.
Soha nem volt még ennyire drága az alma: a 859 forintos rekordot 2025 augusztusában döntötte meg a népszerű gyümölcs ára, de ez sajnos a legkevésbé sem meglepő – derül ki a Pénzcentrum cikkéből. Az alma ára ugyanis 2023 tavasza óta folyamatosan növekszik: egy év alatt összesen mintegy 60%-kal drágult. Ráadásul a drágulás üteme is egyre gyorsul: az ár a 2024 augusztusa és 2025 júniusa között eltelt 10 hónap alatt "tette meg" a 600 és 700 forint közötti 100 forintos távolságot, a következő ugyanekkora lépést, 700 és a 800 forint között azonban mindössze 1 hónappal később, 2025 júliusára.
Ezért emelkedik az alma ára
A magyarázat egyszerű: az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásra nincsenek megfelelően felkészülve a sokszor elavult technológiával dolgozó hazai ültetvények. Így az egyre kisebb termés egyre nagyobb része már csak feldolgozásra (léalmaként) alkalmas, nem kerül a friss gyümölcsök közé. Ennek következtében a minőségi étkezési alma kínálata szűkült, ami természetesen felfelé tolja az árakat.
Különösen nagy problémát okoznak a most már gyakorlatilag menetrend szerint érkező tavaszi fagyok, amik 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is megtizedelték a termést, és nincs okunk feltételezni, hogy a 2026-os év kedvezőbb lenne. Ez más gyümölcsöknél is nagy problémát okoz. Léteznek ugyan új technológiák, amelyek segíthetnek a fagykár legalább részleges kivédésében, ám ezeket egyelőre itthon csak kevés ültetvényen alkalmazzák, mivel rendkívül költségesek.
A súlyos fagykár kivédése még a felkészültebb szereplőknek is komoly, néha megoldhatatlan feladatot jelent, ráadásul jelentős költségekkel jár.
A kieső hazai termést importból kell pótolnunk: a magyar piac főként a lengyel almára támaszkodik, de jelentős mennyiség érkezik Ausztriából és Belgiumból is. Így a magyar termelőket sajnos még a megemelkedett fogyasztói árak sem feltétlenül kompenzálják. Ez szintén nem segíti elő a költséges fagykártól védő technológiák beszerzését a magyar ültetvényekre.
Csökken a termelés
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács meglátásai sem kecsegtetnek sok jóval: a szervezet prognózisa szerint a 2025-ös hazai almatermés mindössze körülbelül 160 ezer tonna lehet, amiből várhatóan csak mintegy 60-80 ezer lesz alkalmas étkezési almának. Ez a mennyiség a normál fogyasztási igény töredéke. Ráadásul a termőterület is drasztikusan zsugorodott az elmúlt két évtizedben.
Ma körülbelül 20 ezer hektáron termelnek, ami nagyjából a felét jelenti annak, ami az évezred elején volt.
A következmény pedig kézenfekvő: a drágulás visszafogja a fogyasztást, és sok háztartás alternatív gyümölcsök után néz: ma már az egykor egzotikumnak számító banán is gyakran olcsóbb az almánál.
