Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás nem csak az emberi életre van közvetlen hatással. A természet meggondolatlan és mértéktelen kizsákmányolása kihat a Föld flórájára és faunájára is. Néhányukat a kihalás fenyegeti. Megeshet, hogy egyes állatfajokat az unokáink már nem is fogják megismerni: a vadvilág is átalakulhat.
Változó éghajlat, mértéktelen orvvadászat, környezetszennyezés, erdőirtás, kereskedelmi halászat – ezek mind-mind súlyosan veszélyeztetik és pusztítják a vadon élő állatokat annak ellenére, hogy sok faj talál módot arra, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz. Ám az élőhelyek vagy a táplálék elvesztése után nem mindegyikük képes az életben maradásra.
Ezek az állatfajok már teljesen eltűntek
Egy 2019-ben végzett felmérés szerint körülbelül egymillió növény- és állatfajt fenyeget az a veszély, hogy végleg eltűnhet a Föld felszínéről, elsősorban az emberek okozta természetkárosítás miatt.
A probléma nem új keletű, az elmúlt évtizedekben számos faj nemcsak megtizedelődött, hanem teljesen kihalt. Ilyen például az elefántcsontcsőrű harkály, amely a legnagyobb harkály volt Észak-Amerikában; a pompás mérges béka, mely élénkvörös és nagyon fényes bőrével hívta fel magára a figyelmet; vagy a Fülöp-szigeteki mintegy tízmillió éves Lanao-tó 15 édesvízi halfaja.
Rájuk nagyon kell vigyázni
A természetes élőhelyek eltűnése, az ökoszisztémában bekövetkező változások egyaránt végzetesek lehetnek világszerte. Habár a veszélyeztetetté vagy súlyosan veszélyeztetetté vált fajokat törvény védi, ennek ellenére mostanra csaknem megduplázódott azon állatok száma, melyeket kipusztulás fenyeget.
Ilyen például a vietnámi antilop, vagy más néven „ázsiai egyszarvú”, melyet alig húsz éve fedeztek fel, és eddig összesen csak négyszer látták.
Kipusztulás fenyegeti az Oroszországban élő, akár három méter hosszúra is megnövő amuri tigrist, melynek korábban természetes élőhelye volt Északkelet-Kína, a Koreai-félsziget és innen nyugatra eső területek egészen Mongóliáig. Ma már világszerte csak mintegy 350-450 példány él belőle.
Szintén kritikus a létszáma a borneói orangutánnak, melyből alig 1500 példány él már csak a fakitermelés és a vadászat miatt.
A fekete orrszarvúk populációja két évtizeddel ezelőtt élte történelmi mélypontját, amikor az állomány csaknem 98 százaléka kipusztult. Napjainkban néhány ezer példányt tartanak számon a nevével ellentétben sötétszürke színű fekete orrszarvúból, mégis súlyosan veszélyeztetett fajnak számítanak az orvvadászok miatt.
Mindemellett kritikus az egyedszáma a Cross-folyó menti gorillának, a közönséges cserepesteknősnek, a vietnámi antilopnak, a szumátrai elefántnak, a szumátrai tigrisnek, a kaliforniai disznódelfinnek és a rücskösfarkú disznódelfinnek.
Nem sokáig látjuk a sólymot, a hódot és a hermelint sem vadon
Becslések szerint Magyarországon csaknem kétezer olyan védett növény- és állatfajt tartanak nyilván, melyek kis létszámban találhatók meg természetes élőhelyükön. Ezeket a védetté nyilvánított, veszélyben lévő állatfajokat óvják a kipusztulástól. Elpusztításuk, háborgatásuk, vagy élőhelyük zavarása tiltott és büntethető.
A védett fajok közé tartozik például az eurázsiai hód, mely nem épít várakat, gátakat is csak ritkán, otthonát inkább a partfalban ássa. Különlegessége továbbá, hogy a farkát csóválva, füttyögve és szagjelzéssel is kommunikál.
Szintén nagyon kevés példány él már hermelinből is, amely megtalálható Ázsiában, Európában, Észak-Amerikában és Új-Zélandon is.
Súlyosan veszélyeztetett, ezért fokozottan védett a délvidéki földikutya, melynek eszmei értéke egymillió forint.
Előfordulási helye Magyarország, de él egy kisebb populációja Újvidéken is. Hazánkban először 2008-ban fedezték fel a mintegy 400 egyedszámmal rendelkező állatot, melynek egyáltalán nincs szeme. Nevét onnan kapta, hogy azokban a föld alatti járatokban él, melyeket fogaival és fejével alakított ki.
Kihalás fenyegeti, ezért fokozottan védett a kerecsensólyom is, melynek szintén egymillió forint az eszmei értéke. A madárállomány az 1970-as évekre olyannyira lecsökkent, hogy ekkora már csak alig harminc pár fészkelt Magyarországon elsősorban az élőhely visszaszorulása, a kevesebb zsákmányállat, a mérgezések, gázolások és áramütések miatt.
A megmentéshez már a nagyobb figyelem is elég lehet
A World Wildlife Fund 2018-as felmérése szerint a vadon élő állatok populációja mintegy 60 százalékkal csökkent 1970 és 2014 között. A szakemberek szerint azonban nincs minden veszve, még tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy az állatfajokat érintő hanyatlást megfékezzük, és megvédjük a vadon élő állatokat.
Ehhez kezdetnek elég csupán annyi is, hogy megismerjük a veszélyeztetett fajokat, és alapítványok, állatvédő szervezetek támogatásával hozzájáruljunk a védelmükhöz.
A fenntartható életmódra való átállás szintén egy fontos lépés, amit megtehetünk a vadon élő állatok védelmében. Ennek része, hogy tudatos vásárlóhoz méltó módon vegyszer- és műanyagmentes termékeket választunk.
