Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állásinterjú nem vallatás, mégis sokan tapasztalják, hogy a magánéletükben vájkálnak vagy teljesen abszurd feladványokkal hozzák őket kellemetlen helyzetbe. Íme a legszokatlanabb és legfelháborítóbb példák.
A „Mikor tervez gyereket?” még udvarias érdeklődésnek tűnik azokhoz a megdöbbentő kérdésekhez képest, amiket időnként feltesznek az állásinterjút készítő szakemberek. Vannak ugyanis olyan kérdések, amelyek nemcsak diszkriminatívak, hanem egyenesen szürreálisak: a vallásodtól a sírköved feliratáig minden előkerült már. Hoztunk néhány példát mondatokra, amelyeket nem kellett volna kimondani.
A hajmeresztő példáknak se vége, se hossza
„Milyen vallási meggyőződése van?” – erről egy Reddit-felhasználó számolt be, akit interjún arról faggattak, melyik templomba jár. Ez nemcsak illetlen, hanem egyenesen jogsértő lehet, hiszen a vallás magánügy. „Van gyereke?” – magyar álláskeresők is gyakran találkoztak már ezzel a kérdéssel, ami leginkább a női pályázók számára kellemetlen, mert mögötte ott lapulhat a feltételezés, hogy a család mellett nem lesznek elég hatékonyak a munkában. „Mi kerüljön a sírkövedre?” – igen, ezt is megkérdezték már valakitől, és hiába tűnik ártatlan játéknak, inkább zavarba ejtő, mint hasznos. „Ha pizzafeltét lennél, mi lennél és miért?” – ilyen kérdésekkel áttételesen tesztelnek kreativitást, de sok jelölt szerint inkább kínos a felvetés, mert teljesen eltér a munkához szükséges kompetenciáktól. „Hogyan magyarázná el a sárga színt egy vak embernek?” – ez a klasszikus lehetetlen feladvány is sok listában szerepel, ami leginkább a jelölt improvizációs készségét teszteli, ám inkább rémisztő, semmint inspiráló szembesülni vele a szemközti székből.
Mi a gond ezekkel kérdésekkel?
Ha csak nem titkosügynöknek jelentkezel, alapvetően problémás az olyan kérdés, amellyel szándékosan zavarba akarnak hozni – egy bizonyos mértékig mindenképp kiszolgáltatott helyzetben. Lehet a beszélgetést kreatívan vezetni a másik fél megismerése érdekében, de mivel állásinterjún vagyunk és nem randevún,
nem fér bele, hogy a kérdések a munkakörünk ellátására vonatkozó tudásunkon és képességeinken kívüli jellemzőinkre irányuljanak.
Lehetnek persze kivételek, például az olyan munkakörök, amelyekhez pszichológiai alkalmasság is szükséges – ezt ilyenkor természetes, hogy felmérik, de ezzel előre tisztában van mindkét fél, és tudják, hogy ez a munkáról és nem kíváncsiskodásról vagy felesleges kivesézésről szól.
Attól még, hogy munkát keresel, a jogaidat megvédheted
Magyarországon az Egyenlő Bánásmódról szóló törvény (2003. évi CXXV. törvény) egyértelműen tiltja a diszkriminációt életkor, nem, családi állapot, vallás, nemzetiség vagy fogyatékosság alapján. Az állásinterjún tehát kizárólag a munkakörhöz kapcsolódó kompetenciákra szabadna rákérdezni, minden más túlmegy a határon.
Ha mégis ilyen helyzetbe kerülsz, finoman vissza lehet kérdezni, hogy a téma miként kapcsolódik a pozícióhoz,
vagy jelezni lehet később, akár hivatalos úton is.
Az állásinterjúk célja az, hogy kiderüljön, te és a cég illesztek-e egymáshoz – nem pedig az, hogy a magánéletedben vájkáljanak, vagy képtelen feladványokkal teszteljenek. Ha ilyen kérdésekkel találkozol, az gyakran többet árul el a munkáltatóról, mint rólad.
Ha érdekel a trükk, amivel jó helyzete kerülhetsz egy állásinterjún, ezt a cikket ajánljuk.
