Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen része, amely mindennapjainkat alapjaiban formálja át. De hogyan viszonyulnak hozzá a fiatalok? Félelmetes technológiai óriásként tekintenek rá, vagy inkább hasznos eszközként, amely megkönnyíti az életüket? Videónkban a Z generáció tagjait kérdeztük, és megdöbbentő véleményeket kaptunk.

A mesterséges intelliencia: forradalmi eszköz vagy a fiatalok új félelme?

A mesterséges intelligencia (MI) kérdése megosztja a fiatalokat: egyesek szerint ez az eszköz a tanulás, a munkavégzés és a kreatív önkifejezés legnagyobb segítője, míg mások komoly fenyegetésként tekintenek rá. A Z generáció tagjai közül sokan elmondták, hogy az MI segítségét kérik iskolai feladatokkhoz, például prezentációk elkészítéséhez, vagy esetenként beadandók megírásához. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy az MI elveheti az emberek munkáját, bár ennek kisebb az esélye az empátiát és kreativitást igénylő területeken.

Idézőjel ikon

Egy robotot be lehet programozni, de attól még nem lesz empatikus.

Emeli ki az egyik megszólaló. A mesterséges intelligencia körüli párbeszéd napjaink egyik legizgalmasabb és legmegosztóbb témája. Miközben a fiatalok többsége nyitott az új technológiák alkalmazására a hétköznapokban, egyértelműen kirajzolódik, hogy sokan aggódnak a lehetséges veszélyek miatt. Az olyan kérdések, mint a munkahelyek automatizációja, a magánélet sérülékenysége vagy akár a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása, komoly dilemmákat vetnek fel.

Ha tetszett a videó, figyelmedbe ajánljuk az AI veszélyeiről szóló cikkünket is!

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.