Bekövetkezett, amitől féltünk: már az arcunk is veszélybe került az AI miatt

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sok mindenért vagyunk hálásak a mesterséges intelligenciának, de vannak dolgok, amelyeket nem tudunk megbocsátani neki. Az AI-val kapcsolatos fenntartásainkat és félelmeinket még csak tovább erősíti a most napvilágot látott kutatás, amely több szempontból is aggasztó képet fest.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szakértői által vezetett felmérésben az arcunkról derültek ki aggodalomra okot adó információk.

Valóságosabb AI-arcok

A szakértők ugyanis megállapították, hogy a mesterséges intelligencia által generált fehér arcok valóságosabbnak tűnnek, mint az emberi arcok. A tanulmány szerint az AI által létrehozott fehér arcokat ugyanis többen gondolták emberinek, mint a valódi emberek arcait, ugyanez azonban nem volt igaz a színes bőrű emberekre.

A kutatás vezető szerzője, dr. Amy Dawel szerint az eltérés oka részben az, hogy az AI algoritmusait aránytalanul nagy arányban képzik fehér arcokon.

Ez viszont azért veszélyes, mert a jelenség megerősítheti a faji előítéleteket az online térben.

Az AI által generált arcok gyakran valóságosabbnak tűnnek, mint az emberiek
Fotó: FotografieLink / Getty Images Hungary

Sokakat megtéveszt a látvány

Van azonban egy másik veszély is, méghozzá az, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott, megkérdőjelezhetetlenül valóságosnak tűnő arcok gyakran elbizonytalanítják az embereket, és sokan észre sem veszik, hogy egy műportréval van dolguk.
„Azok az emberek, akik az AI-arcokat valódiaknak gondolták, teljesen biztosak voltak az ítéletük helyességében” – teszi hozzá Elizabeth Miller, a tanulmány társszerzője.

Idézőjel ikon

Ez pedig azt jelenti, hogy azok, akik összetévesztik az AI által kreált „hasonmásokat” a valódi emberekkel, nem tudják, hogy éppen becsapják őket.

A kutatás során azonban kiderült, hogy természetesen az AI és az emberi arcok között még mindig vannak fizikai különbségek – például a fehér AI-arcok általában aránytalanabbak –, ám a technológiai fejlődés gyorsasága miatt ezek a fizikai különbségek hamarosan eltűnhetnek.

A mesterséges intelligencia által generált fotók és az igaziak között vannak még különbségek
Fotó: LeoPatrizi / Getty Images Hungary

Ezért fontos tisztán látni

Dr. Dawel szerint nagyon fontos volna még jobban átlátni a mesterséges intelligencia technológiáját, mielőtt az AI ilyen irányú fejlődése súlyos problémákat okozna.

Idézőjel ikon

Emellett azt is lényegesnek tartja, hogy legyenek olyan eszközök, amelyek segítenek azonosítani a mesterséges intelligencia által generált képeket, így csökkentve a félretájékoztatás és a személyazonosság-lopás kockázatát.

A tanulmány kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia által generált képek felismerése és megértése kulcsfontosságú a technológiai fejlődés észszerű és etikus irányítása szempontjából. Emellett az ilyen kutatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az AI-fejlesztők és -felhasználók egyaránt tudatosabbak legyenek a technológia potenciális kockázataival és kihívásaival kapcsolatban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.