Vajon elvárható, hogy mindenki éretten viselkedjen a 18. születésnapja után? Az idegtudomány szerint nem: agyunk fejlődése ugyanis nem ekkor fejeződik be.
Emlékszel még, hogy 17 évesen mennyire izgatottan vártad, hogy betöltsd a 18. születésnapodat? Vártad a felnőtté válást, hogy most már tényleg komolyabban vegyen a környezeted, hiszen már egy felnőtt jogai illetnek meg. Illetve azt is biztosan vártad már, hogy saját magadnak vehesd meg a sörödet, amit a haverokkal elszürcsölgetsz, bedobsz vagy lehúzol. Aztán jöttek a húszas éveid, és valószínűleg te is megmosolyogtad magad utólagosan, hogy mennyire „élted” a felnőtté válást 18 évesen, de mennyire gyerek voltál még akkor is lélekben, mennyit fejlődtél és értél azóta. Nem meglepő, ha ismerősen cseng ez az élmény, ugyanis az idegtudomány kimutatta, nem 18 évesen válunk felnőtté fejben, agyunk később éri el kifejlett állapotát.
Mikor nő be a fejünk lágya?
A cambridge-i egyetem professzora, Peter Jones azt mondta, a gyerekkor és a felnőttkor között nem hirtelen váltás történik, egy folyamat az egyikből a másikba érés. A prefrontális kérgünk, homloklebenyünk elülső részének fejlődése az egyik legmeghatározóbb ebből a szempontból. Ez az agyterület felelős ugyanis az érzelmeink szabályozásáért, az impulzív viselkedés kordában tartásáért, a kockázat felmérésért és a hosszú távú tervek készítéséért, tehát szociális interakcióinkat nagyban meghatározza, hol tart prefrontális kérgünk.
Az agy jutalmazórendszere sem áll meg a növekedésben 18 éves korunkban. Ez a terület tinédzseréveinkben különösen könnyen izgalomba jön, és akár több mint 25 év is kellhet ahhoz, hogy végső érettségüket elérjék.
A kisagy szintén hatással van kognitív érettségünkre, azonban a prefrontális kéreggel szemben ez főként a környezettől függően fejlődik. Dr. Jay Giedd, a Rady Children's Hospital-San Diego gyermekpszichiátriai tanszékvezetője azt mondta, a kisagy még az egypetéjű ikreknél sem ugyanolyan, tehát vélhetően a környezet hatásai nagyban alakíthatják ezt a területet, amely a tinédzserkorban változik a leginkább, de amely még a húszas éveink elején sem éri el végső állapotát. Korábban azt gondolták a kutatók, hogy a kisagy csak a fizikai koordinációs készségekre hat, de mára már rájöttek, hogy a gondolkodási folyamatainkat is befolyásolja. Tehát attól is függhet, kiből mikor válik igazán felnőtt agyi funkcióit tekintve, hogy milyen gyermekkort tapasztalt meg.
Filozófiai kérdés: a büntetőjognak figyelembe kéne vennie, mikor válik agyunk felnőtté?
Több pszichológusban és pszichiáterben is felmerült a kérdés, vajon nem kéne-e figyelembe venni az agy érési idejét is az ítélet súlyosságát illetően. Azzal indokolták ezt, hogy elviekben azért esik külön kategóriába a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények büntetése és a felnőttkorúaké, mivel kognitív különbségek vannak a két csoport között. Tehát ha a tudomány azt találta, hogy egyrészt a férfiak agya két évvel később érik meg, mint a nőké, és ez egyik nemnél sem 18 éves korukban történik, másrészt, van, akinél három évtizedbe telik idáig eljutnia, akkor nem lenne-e észszerűbb kitágítani a fiatalkorúak felső határát legalább 25-re. Itthon is, mint sok másik országban, a 18-adik születésnap utáni nap nulladik órájától kerül valaki a felnőttkorú büntethetőség kategóriájába.
Mindenesetre, ha még húszas éveid elején is gyakran érzed magad gyerekesebb gondolkodásúnak, nem kell elkeseredned, az idegtudomány szerint még van időd, hogy agyad teljesen megérjen.
Ennek tudatában még érdekesebb lehet újra ránézned korábbi cikkünkre: Tényleg a TikTok a hibás a kamaszok összes őrültségéért? Már tikkelni is kezdtek miatta!. Ha viszont még az agyunk fejlődéséről olvasnál szívesebben, ezt ajánljuk: Tudtad? Agyad ősember része szól ki belőled, ha valaki udvariatlan veled.
