Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A korábban bevezetett kedvezmények meghosszabbítását és több pontosítást is tartalmaz az új adócsomag, amelyet most fognak tárgyalni a Parlamentben.
Jelentős változásokat hozhat az adórendszerben a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett új adócsomag. A tervezett törvénymódosítások megduplázzák a családi adókedvezményt, két évvel meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa hatályát, és a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenthetik – adta hírül a Piac és Profit.
Szja: bővülő adómentes juttatások
Az adórendszer legjelentősebb változásának ígérkezik, hogy az eredeti kétszeresére emelkedik az összevont adóalapból érvényesíthető, gyermekek után járó kedvezmény. A javaslat szerint erre két lépésben kerülne sor: 2025. július 1-jétől havonta másfélszeresére nő a kedvezmény, majd 2026. január 1-jétől ismételt emeléssel éri el a kitűzött szintet. Az eltartottak számától függően a családi kedvezmény egy gyermek esetén 133 340 forintra, kettő esetén 266 660 forintra, három vagy több eltartott esetén pedig 440 000 forintra emelkedne havonta.
Több új formával bővül az adómentesen adható juttatások köre a minimálbért meg nem haladó értékben. A lehetőségek között jövőre szerepelne például a Diákhitel II. havi törlesztőrészleteinek visszafizetéséhez adott munkáltatói támogatás, a kifizető által fenntartott sportlétesítmény és az ott elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása, vagy például az állatkerti belépőjegy.
Béren kívüli juttatásnak fog minősülni a SZÉP kártyára 2025. évben lakásfelújításra adott munkáltatói támogatás. Fontos kitétel, hogy a SZÉP kártyáról felhasználható összeg nem haladhatja meg a magánszemély fizetési számláján 2025. év január 1-jén nyilvántartott összeg és a számlára az év folyamán utalt összeg 50 százalékát.
Áfa: csökkenthető adóalap és meghosszabbított kedvezmény
Az új lakások értékesítésére vonatkozó kedvezményes 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát 2 évvel 2026. december 31-ig meghosszabbítja a tervezet. Ezt követően pedig 2030-ig alkalmazható lehet a kedvezményes adókulcs azon építkezések esetében, amelyeknél az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált, illetve az építést 2024. szeptember 30-ig bejelentették vagy 2026. december 31-ig tudomásul vették.
Egy magyar vonatkozású uniós bírósági döntés következtében a tervezet lehetővé tenné az áfa-alap utólagos csökkentését – a szerződésben vállalt pénzvisszatérítési kötelezettség mellett – a jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségek esetében is. Az adóalap adóbevallásban történő csökkentésére azokban az esetekben lenne lehetőség, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany az új rendelkezések hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti. A hatálybalépés időpontját megelőzően és 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetén akkor lenne alkalmazható a csökkentés – a korábbi bevallások önellenőrzésével –, ha az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette.
Nyugtás vásárlások esetében is lehetőség lesz az adóalap utólagos csökkentésére a teljesítést követően adott – a szerződés módosulása vagy megszűnése nélküli – árengedmény, mennyiségi engedmény vagy egyéb üzletpolitikai kedvezmény kapcsán.
Kiskereskedelmi adó: új kötelezettek
Az online platformokon, piactereken folytatott kiskereskedelmi tevékenységet célzottabban adóztatja a javaslat. Az adókötelezettség a platform külföldi vagy belföldi üzemeltetőjét terheli a más adóalanyok által a platformon keresztül történő értékesítések után. Ugyanakkor mögöttes felelősként az adó megfizetésére továbbra is a kiskereskedő lesz köteles, amennyiben a platformüzemeltető a kiskereskedelmi különadót nem fizeti meg, és azt tőle nem lehet behajtani.
Fontos, hogy a hazai piacon működő vállalkozások cégvezetői és a pénzügyi szakemberek minél alaposabban megismerjék a tervezetet, és tisztában legyenek az őket érintő változásokkal. A jogszabályoknak való megfelelésen túlmutatóan a vállalatok versenyképességét is jelentősen meghatározhatja az adóügyi kérdésekben való felkészültség
– mutatott rá Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója.
Társasági adó és számvitel: új juttatási forma és változó értékhatárok
A sporttámogatásokhoz kapcsolódó adókedvezményekkel összefüggésben egy új juttatási formát is bevezet a tervezet, amely előreláthatóan szélesebb körnek nyújtható. A támogatás összegét a juttató bizonyos feltételek mellett levonható költségként kezelheti az árbevétel 1 százalékáig.
A jelenlegi nettó árbevételi értékhatár a duplájára, vagyis 600 millió forintra nő könyvvizsgálati kötelezettség esetén, az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétele azonban változatlan marad. Emellett az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai is változnak. A mérlegfőösszeg 1,2 milliárd forintról 2 milliárd forintra, az éves árbevétel értékhatára pedig 2,4 milliárd forintról 4 milliárd forintra növekedik. Önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozóan a jelenlegi 1 milliárd forintos értékhatár 4 milliárd forintra, az 500 millió forintos feltétel pedig 2 milliárd forintra emelkedik. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének értékhatárai tekintetében a tervezetben a mérlegfőösszeg 6 milliárd forintos jelenlegi értékhatára 10 milliárd forintra, az éves nettó árbevétel 1,2 milliárd forintos értékhatára pedig 2 milliárd forintra emelkedik.
Globális minimumadó: pontosítások a számítás kapcsán
A tervezet pontosítja a bejelentkezési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány tartalmát, beleértve a vállalatcsoport és csoporttagok azonosító adatait és struktúráját. Bevezeti az elismert belföldi kiegészítő-adóelőleg koncepcióját, amelyet a belföldi csoporttagoknak az adóév utolsó napjától számított 11. hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Emellett pótolja az aluladóztatott csoporttagok kiegészítő adójának (UTPR) számításához szükséges képlet hiányzó részeit, és bevezeti a GIR (GloBE Information Return) fogalmát.
Adóeljárás: új eljárási forma az adóhatóságnál
Jogszabály szerint az eddigi ellenőrzési és támogató eljárás mellett egy új típusú, úgynevezett adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet az adóhatóság. Ez az esetleges adateltérések gyors és hatékony tisztázását szolgálja, így csökkentve a vállalkozások adminisztratív terheit a jogalkotói szándék szerint.
A javaslat tartalmazza a jövőre bevezetésre kerülő e-nyugta rendszer és az ehhez szükséges pénztárgép-fejlesztésekhez kapcsolódó keretszabályokat is.
