Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Telekadó, építményadó, kerítésadó, horgászházadó – csak néhány azok közül az ingatlanokat sújtó közterhek közül, amelyeket korábban nem kellett bizonyos településeken fizetni.
Az idei év elejétől 19 településen vezettek be építményadót, 29-en telekadót, magánszemélyek kommunális adóját 26 olyan helységben kell fizetni, ahol eddig nem kellett – írja a Pénzcentrum. A 2025-ös változások között találni települési adót, kerítésadót, stég- és horgászházadót, valamint „településkép védelmi települési adó” névre keresztelt közterhet is.
Összesen 182 helyen változott meg valamilyen módon az év elejétől az építményadó. Bizonyos helységekben már eddig is volt ilyen közteher, ám megemelték az összegét, más településeken új adónemként vezették be. A teljesség igénye nélkül az utóbbi kategóriába tartozik például Ásotthalom, ahol január 1-je óta 300 forintot kell fizetni négyzetméterenként, Herceghalom (2400 Ft/m2), Mátészalka (1000-2100 Ft/m2), Olaszliszka (850 Ft/m2) és Putnok (1100 Ft/m2).
A különféle települési adókról a Magyar Államkincstár honlapján lehet tájékozódni.
Kerítések, átereszek ingatlanadója
Telekadót 29 településen vezettek be 2025 elejétől. Ezek közé tartozik például Dunaszeg, Salgótarján, Szolnok, Tök. Más helységekben eddig is volt, de változott a mértéke: 99 ilyen települést találni, köztük Budapest bizonyos kerületeit (I, III., IV., VI. VIII., X., XI., XII., XVI., XVIII., XIX., XXI., XXII. és XXIII.).
Magánszemélyek kommunális adóját 26 településen kell idén először fizetni. A legtöbb helyen 10 ezer forint körüli éves összegre lehet számítani, ám vannak azért kirívó esetek: Pötrétén például 45 ezer forintos költséget jelent ez 12 hónap alatt, de nem sokkal marad el mögötte Acsalag (35 ezer forint), Csetény (30 ezer forint) és Farkasgyepű (25 ezer forint) sem.
A kommunális adó mértéke összesen 276 településen változott, köztük Budapest II., III., IV., VIII. és XII. kerületében.
A fentieken túl egyes települések kreatívabb közterheket is kitaláltak. Adony és Halogy például települési adót szed be, igaz, bevallási alapon. Balatonfőkajáron kerítésadót vezettek be, amelyet a kerítés folyóméterben megállapított hossza alapján kell fizetni. Kóróson fizetni kell a „vizek műtárgyai, átereszek és kutak” után, a Szűcsin lakóktól pedig stégenként és horgászházanként 8 ezer forintot kér az önkormányzat. Visegrádon „településkép védelmi települési adóval” sújtják az elhanyagolt, rendezetlen, gondozatlan vagy félkész építményeket.
