Ezt ették a magyarok a Rákosi-korszakban

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sonkás kifli sonka és tojás nélkül, hamis húsleves, párizsipörkölt. Az 50-es években sokak számára nem jutott megfelelő mennyiségű vagy minőségű étel az asztalra – ezt azonban a propaganda a világért sem ismerte volna be.

A második világháború után – amikor a háborús hiánygazdaság eredményeképpen legfeljebb tökbélből készült húsleves és a cikóriakávé jelentette az ünnepi fényűzést – továbbra sem volt zökkenőmentes a lakosság ellátása, így nem meglepő, hogy a korabeli lapok a takarékosságra helyezték a hangsúlyt, amikor recepteket vagy konyhai tippeket közöltek. Természetesen ekkor is akadtak olyanok, akik egyenlőbbek voltak az egyenlők között: a legfelsőbb körök pártfunkcionáriusainak egyáltalán nem kellett nélkülözniük.

Datolya, banán és egyéb luxusételek Rákosinál

1955 késő őszén Rákosi Mátyás magához hívatta az Írószövetség három titkárát: Karinthy Ferencet, Vészi Endrét és Kuczka Pétert. A „kis molett” – ahogy az ifjabbik Karinthy nevezte Rákosit – órákig faggatta a három írót, kifejtette sajátos nézőpontját a magyar irodalom helyzetéről és céljairól. Az estébe nyúló beszélgetésen – amint azt Karinthy Ferenc Staféta című kötetéből megtudhatjuk – vacsorával is megkínálta meghívottjait:

Idézőjel ikon

„Lazacos, kaviáros, sonkás szendvicseket kínálgattak, hűsítőket, narancsot, banánt, déligyümölcsöt. Nemigen kérettük magunkat, ezek akkoriban ritka ínyencségek voltak, idegességünkben is jócskán faltunk.

Kuczka pár szem datolyát félrerakott és begöngyölt a papírszalvétájába. Talán ösztönösen, meg sem gondolva, mit művel, mert ahogy a többiek rámeredtek, zavarba jött, motyogott: – Bocsánat, a kislányom még sose látott ilyet, azért…

Kínos kicsi csönd támadt. Rákosi elvörösödött.

– Vigyen neki banánt, narancsot is! – s szemének egy oldalvillanásával utasította a pincért, hogy csomagolják be.”

Sorban állók egy 8. kerületi KÖZÉRT előtt (1956)
Fotó: Fortepan / Peter, Isaac

Spórolós fogások

A lakosság döntő többségének természetesen nem adatott meg, hogy Rákosi asztaláról küldjenek neki ritkaságszámba menő déligyümölcsöket. (Hogy a banán mennyire luxuscikknek számított, jól mutatja, hogy még a 70-es, 80-as években is hiánycikknek számított: csak télen lehetett kapni, kevés helyen, leginkább pult alól vagy megfelelő összeköttetések birtokában. Ha valaki nem rendelkezett megfelelő ismeretséggel, kénytelen volt sorban állni az egzotikus finomságért, és reménykedni, hogy nem pont előtte fogy majd el.) A „vas és acél” országában az ötvenes években sokkal inkább spórolós fogások kerültek előtérbe: a hús, a tojás vagy a tejtermék egyáltalán nem számított alapélelmiszernek: bár a negyvenes évek végére a mezőgazdasági termelés helyreállt, az erőszakos államosítás következtében ismét akadozni kezdett az ellátás.

Fáradságos munka volt a főzés

A háztartások többségében még sparhelttel fűtöttek és főztek. A cselédek és szakácsnők már a múlt ködébe vesztek, a főzés fáradságos művelet volt: miután a háziasszony nagy nehezen, sokszor órákig tartó sorban állás után beszerezte a hozzávalókat, gondoskodnia kellett a tűzifáról, begyújtani és őrizni a sparhelt tüzét, majd sokszor folyó víz nélkül elmosogatni a koszos edényeket, amihez sokszor az udvarról vagy a közkútról szerezte be a vizet. Falun az ötvenes években a leggyakrabban a kenyeret is otthon sütötték (már, ha maradt miből: az erőszakos beszolgáltatások és „padlássöprések” időszakában ez sem volt evidens). Az átlagember rántott levest reggelizett, egy karéj kenyérrel vagy a sparhelten készített, fokhagymás-zsíros pirítóst, a gyerekek kezébe lekváros kenyeret nyomtak. Hús legfeljebb hetente egyszer-kétszer került az asztalra: ennek beszerzése is nehézségekbe ütközött, a „feketevágásnak”, azaz az engedély nélküli disznóvágásnak pedig súlyos következményei lehettek, így kevesen merték kockáztatni.

Az 50-es években a spórolós ételek voltak jellemzőek
Fotó: Fortepan / Fortepan

Receptek az 50-es évekből

Mindezek után nézzük, milyen recepteket ajánlgattak a lapok az 50-es évek háziasszonyainak. A Dolgozó Nőben többek között szerepel a rizses tüdő, a paradicsomos tök és a véreshurkaleves; de sokszor közöltek hús nélkül is elkészíthető ételek leírását is: töltött karalábét, töltött padlizsánt, sőt húslevest is lehetett így elkészíteni. Sokszor megjelentettek „hamis” ételrecepteket is, például hamis gulyás vagy hamis mézes, amiben mézet cukor és szilvalekvár helyettesítette. A töltött zsemle tölteléke tejföllel, zsírral összekevert darált párizsi vagy krinolin volt, csakúgy, mint a rakott kelkáposztáé. 

De szerepel a receptek között a sonkás kifli (sonka és tojás nélkül), a széna-szalma (főtt és olajban kisütött metélt tészta keveréke, fahéjjal-cukorral meghintve), a szafaládé sütve, a párizsi pörköltnek elkészítve és a tojásfasírt (főtt tojás, vízben áztatott kenyérrel dúsítva, majd forró olajban kisütve) is.

Feltűnően sokszor említik Petőfi állítólagos kedvencét, a székelykáposzta is.

Takarékossági napok a konyhában

A takarékosság kiemelt szerepet kapott az ötvenes években. A Magyar Vasárnap Női Szakasz című rovatában arra buzdította a háziasszonyokat, tartsanak takarékossági napokat (aznap főzzenek abból, ami megtalálható odahaza), a zsíros edények papírosát használják fel a kályha vagy a sparhelt begyújtásához, papucsot pedig varrjanak maguknak. A korabeli propagandasajtó azonban tagadta, hogy nehézségek lennének az élelmiszer-ellátásban: sőt, a „múlt rendszer”, a Horthy-korszak vagy az imperialista angol munkáscsaládok sanyarú étrendjén sajnálkozott.

Ebéd egy üzemi konyhán, 1954-ben
Fotó: Fortepan / UVATERV

Az 50-es évektől kezdve megjelentek a nagyüzemi étkeztetés első hírmondói is. Az Üzemétkeztetési Vállalat 1950 végén nyolc nagyüzemi konyhát üzemeltetett Budapesten, így például a Soroksári úti Ételgyárat, ami „naponta 17 500 ebédet és 9000 vacsorát” állított elő, de az Erzsébet körúti hajdani Royal szálló is népkonyha lett. A hagyományos vendéglátás ezzel szemben visszaszorult, azaz leginkább szándékosan visszaszorították: a hajdani polgári kávéházak és vendéglőkben zajló társas érintkezés minden formája veszélyes lehetett a fennálló rendszer számára. (Borítókép: Egressy út 35-51., a Posta Központi Járműtelep konyhája 1955-ben. Forrás: Fortepan / Bolvári László)

Ha érdekel, hogyan ettünk az üzemi étkezdék ben a Kádár-korszak idején, ezt a cikket ajánljuk.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?