Előfordult már veled is, hogy kritizáltál egy nőt a kinézete miatt? Szerettél volna úgy kinézni, mint a magazinokban a modellek? Ennek érdekében pedig szinte bármilyen diétát hajlandó vagy követni? Biztos vagyok benne, hogy ezek közül legalább az egyik előfordult már veled is.
De előfordultak-e veled a fent említett dolgok, miután olvastál a patriarchátusról, beszélgettél a szexizmusról, rátaláltál a feminizmusra? A tippem az, hogy igen, akkor is. Onnan gondolom, hogy velem is előfordult, hogy annak ellenére, hogy igen közeli kapcsolatban állok a feminizmussal, mégis csináltam már hasonlót. Bármennyire is szeretjük azt hinni, nem mindig okolhatunk másokat a szexizmus miatt, néha mi magunk vagyunk azok, akik támogatják ezt a rendszert.
Észrevehetetlenül férkőzik be a mindennapjainkba
Internalizált szexizmus alatt azt értjük, amikor a nők önkéntelenül megtanulják, átveszik a patriarchátus társadalmi és kulturális üzeneteit. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy női mivoltunk ellenére is vannak szexista gondolataink, hajlamosak vagyunk arra, hogy szabotáljuk más nők identitását vagy teljesítményét. Ráadásul mindez önkéntelen, mivel a szocializáción keresztül sajátítjuk el őket. Azonban éppúgy, ahogy rasszistának, szexistának sem születnek emberek. Nem azzal a gondolattal jövünk a világra, hogy a nők másodrangú állampolgárok, hogy rendben van, ha a férfiak ugyanazért a munkáért több pénzt visznek haza, míg mi teleszüljük a világot.
Amikor anyád a tükör előtt állva arról beszél, hogy milyen kövér, az apád a vacsora fölött ülve elsüt egy szexista viccet, a tévéből fogyást elősegítő táplálékkiegészítők reklámja ömlik, a haverod pedig simán lekurváz bárkit, az nagyban hozzájárul a világképünk alakulásához. Persze egy-egy ilyen esetet simán elengedünk a fülünk mellett, több ezer azonban már jelentős hatással van az életünkre.
Sok ember viszont egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy az internalizált szexizmus a mindennapjaik szerves része. A környezet, a család, a társadalom, a vallás, a média és a reklámok mind apránként adagolják az egyenlőtlenséget az életünkbe, így nem véletlen, hogy rengeteg nő van, akik újabb és újabb érveket hoznak fel a szexizmus mellett. Klasszikus példája ez a gaslightingnak, ami az érzelmi bántalmazás és manipuláció egy olyan formája, amikor az áldozat végül a bántalmazó fél (jelen esetben a társadalom) valóságát fogadja el sajátjának.
Alkalmanként mindannyian belefutunk szexista viselkedésformákba. Sokszor egyáltalán nem tudatos a másik fél részéről, sőt olyan is előfordul, hogy mi magunk sem vesszük észre a mintát. Az alábbi tíz példa segít abban, hogy felismerjük az internalizált szexizmust, ami nemcsak nekünk, de más nőknek és lányoknak is pszichológiai és egészségügyi károkat okoz. A felismerés pedig, mint annyi más esetben, most is a gyógyuláshoz vezető első lépés.
#1 Rendszeres negatív megjegyzések a saját külsőnkre, megjelenésünkre, testi hibáinkra.
#2 Rendszeres testszégyenítés, becsmérlő megjegyzések más nők és lányok külsejére, viselkedésére.
#3 Más nők és lányok versenytársként való kezelése társadalmi és családi környezetben egyaránt.
#4 A többi nő ellenfélként való kezelése szakmai helyzetekben, különösen vezető pozíciók esetén.
#5 Öndestruktív viccek, megjegyzések hangoztatása a negatív nemi sztereotípiák alapján.
#6 A negatív nemi sztereotípiákon alapuló poénok, megjegyzések más nők kárára.
#7 Más nők és lányok céljaitól való eltántorítása, a támogatás teljes hiánya (sokszor féltékenységből).
#8 Kettős mérce alkalmazása, ami előnyben részesíti a férfiakat a nőkkel szemben akár gyereknevelésben, kapcsolatokban, vagy iskolai, munkahelyi környezetben.
#9 Áldozathibáztatás, a bántalmazó felmentése, tanult tehetetlenség gyakorlása.
#10 A nőkkel szembeni társadalmi, intézményi, politikai és/vagy kulturális elnyomás támogatása, védelme, fenntartása.
