Túl sok vagy túl kevés alvás: egyik sem tesz jót

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük. Az általános ajánlás szerint napi 8 óra az ideális alvásmennyiség, de vajon mi történik, ha ennél többet vagy kevesebbet alszunk?

Rengeteg tanulmány vizsgálta, hogy valójában hány órát alszanak az emberek, majd követték az egészségi állapotuk alakulását. Általánosságban elmondható, hogy az embereknek közel a fele rendszeresen kevesebbet alszik, mint 8 óra, ami aggasztó, hiszen ez hozzájárul az egészségi állapot romlásához, segíti az elhízást, a cukorbetegség kialakulását, valamint növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát – állítja Anthony L. Komaroff, a Harvard professzora.

Napi 8 óra

Vannak, akik átlagosan többet vagy kevesebbet alszanak, mint az ajánlott mennyiség, mégis kiváló egészségnek örvendenek. Ez általában a jó géneknek köszönhető, de az egészségromlás kockázatának csökkentése érdekében érdemes mindent megtenni. Ne ess pánikba, ha egyszer-egyszer többet vagy kevesebbet alszol, mint 8 óra, a lényeg, hogy átlagosan meglegyen az ajánlott mennyiség.

A fiatal szervezet fejlődéséhez nem elég a 8 óra
Fotó: Shannon Fagan / Getty Images Hungary

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az ilyen jellegű megfigyelésen alapuló vizsgálatokból nem lehet szilárd következtetéseket levonni. Nem egyértelmű például, hogy azoknak a felnőttek az esetében, akik átlagosan csak 6 órát alszanak éjszaka, jobb egészségi állapotot eredményezne-e a 8 óra alvás. Megalapozott következtetések elérése érdekében egy olyan tanulmányt kellene szervezni, amiben több ezer embert vizsgálnak: olyanokat, akik kevesebb mint 7 órát, akik 7-9 órát, és olyanokat is, akik 9-nél több órát alszanak. Ráadásul bizonyítani kellene, hogy az említett órákat valóban alvással töltötték, majd a sok ezer ember egészségi állapotát legalább 30 évig kellene követni.

De miért van szükségünk ennyi alvásra? Amellett, hogy ilyenkor a szervezet egyfajta energiatakarékos üzemmódba kapcsol, az elmúlt évek kutatásai bebizonyították, hogy alvás közben az agyban bekapcsol egy „hulladékeltávolító rendszer”, aminek köszönhetően az agy megszabadul a felesleges toxinoktól, ideértve az Alzheimer-kórban szerepet játszó fehérjéket is. Egy nemrég egereken végzett vizsgálat szerint az alvás megszakítása súlyosbítja az érelmeszesedés állapotát. A túl sok alvás pedig ront a pihenés minőségén, ami szintén hatással van az egészségünkre.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.