Hiába élünk modern világban, a női léttel kapcsolatos tabukat máig nem sikerült ledönteni. Melyik tabut övezi titok, mert félünk, ha kiderül, kirekeszthetnek miatta? Melyik taburól nem tudunk beszélni, mert még megfelelő szavaink sincsenek hozzá? Mi az, ami miatt magunkat hibáztatjuk, vagy éppen szégyelljük, és ezért hallgatunk róla?
A szégyenérzetet, a stigmatizálást csak a rejtőzködés megszüntetésével és párbeszéddel lehet eltörölni – vallja a Libresse, ezért azt kérte, mondjuk el, hogy mi számunkra a legnagyobb tabu, miről a leginkább zavarba ejtő, kínos, fájó beszélni. Ez alapján készült el az első hazai, női tabutérkép.
Még mindig tabu nőnek lenni?
Két nőből egy még mindig zavarban van, ha nyíltan, őszintén kell beszélnie intim zónájáról, és ugyanennyien vannak azok, akik a menstruációjukkal kapcsolatos témákat, fájdalmaikat, lelkiállapotukat még a saját partnerükkel sem osztják meg soha. Megdöbbentő, de a tinédzserek több mint fele is inkább választaná az iskolai zaklatást, minthogy a havivérzésről szót ejtsen, és még az is valószínűbb, hogy egy filmben kettévágjanak egy nőt láncfűrésszel, mint hogy betétet kérjen a barátnőjétől, mert nála épp nincs. Mindezt úgy, hogy egy nő átlagosan, mintegy 450-szer menstruál élete során.
Menstruáció, abortusz, szexuális élet, orgazmus, klimax, meddőség mind olyan témák, amelyekről a nők még egymás között is alig beszélnek. A Libresse arra vállalkozott, hogy ezen változtat. Szóra bírja a nőket, és segítségükkel elkészíti a nagy, női tabutérképet.
„Látnunk kellett, hogy milyen témákról kell párbeszédet kezdeményezni. Az első lépés, hogy nyíltan beszéljünk olyan kérdésekről, amelyek a nőket foglalkoztatják, de a kulturális és társadalmi normák miatt háttérbe szorulnak. A nők már számos dolgot kivívtak maguknak, de még nem értek a forradalmuk végére. Közösen, összefogással azonban egy olyan világot teremthetünk, amelyben végül minden, ami a nők egész életét meghatározza, természetessé válik” – mondta el Hegedűs Eszter, a Libresse brand managere.
A Mondd ki #amibennedvan kampány során végül több ezren nyíltak meg, osztották meg saját történetüket. „Jó lenne, ha ahelyett, hogy leszóljuk a másikat egy olyan dolog miatt, amiről nem tehet, inkább támogatnánk egymást... fontos lenne az is, hogy ezek ne legyenek szégyenként kezelve” – osztotta meg érzéseit egy nő, rátapintva olyan fontos, a tabuk alapját adó tényezőkre, mint a szégyen, az ítélkezés és a támogatás hiánya.
Belső Nóra pszichiáter szakorvos szerint az válhat a legnagyobb tabuk egyikévé, amelyről az érintett és a környezete azt feltételezheti, hogy elsősorban ő tehet róla. Ennek oka sok esetben a tudatlanság, az ismeret- és információhiány. Ezért lehet, hogy a legtöbb szavazatot az országban a hüvelyfolyás kapta. Kötődhet hozzá az önhibáztatás mellett a „koszos vagyok”, „beteg vagyok” vagy „elkaptam valamit” gondolata. Pedig a női hüvelyben természetesen termelődik váladék, azaz hüvelyfolyás, ami a női ciklusban változik is, és nem jelez feltétlenül kóros folyamatokat. Hatással van rá az ovuláció, befolyásolják bizonyos gyógyszerek, az endometriózis, pszichés zavarok vagy például a cukorbetegség. Sokan mégis szégyent éreznek miatta, ezért orvoshoz sem mennek, így nehezen derül ki, hogy valójában mi áll a háttérben.
Az élmezőnyben végzett a szexualitás és számos, ehhez a témához kapcsolódó tabu. A másság, vagyis az átlagtól eltérő bőrszín, vallási hovatartozás vagy szexuális orientáció kiugróan sok szavazatot kapott, főleg vidéken, szinte fej fej mellett haladva az orgazmussal. Vagyis az egyik alapvető emberi ösztönünket is – ami egyenértékű az evéssel vagy az alvással – tabuként kezeljük.
Belső Nóra elmondta, hogy napi szinten tapasztalja páciensei körében a szexualitás tabusítását. Ennek fő oka az lehet, hogy sokan nem tudnak jól beszélni a témáról, egyszerűen azért, mert nincsenek rá megfelelő szavaik, kifejezéseik. „Ha még a nemi szerveinket sem tudjuk megnevezni, hogy tudnánk beszélgetni tisztán és őszintén a szexuális életünkről?” – teszi fel a kérdést a szakember. A szexualitáshoz számtalan vulgáris szó is kötődik, gondoljunk bele, milyen negatív jelzőkkel illetjük és nevezzük meg intim testrészeinket! Elég, ha felidézünk magunkban pár káromkodást. Probléma, hogy a szex szóhoz szinte már alig kötődik a bensőségesség, az intimitás, ami azt jelzi, hogy a lelkiséget és a testiséget elkezdtük külön kezelni. A pszichiáter szakorvos kiemelte: azért is lehet az orgazmus témája tabu, különösen a nők körében, mert 20-25 százalékuk még soha nem élte át, miközben az erre való képesség egy tanulható folyamat. Ha mernénk nyíltan beszélni erről is, több nő élhetné át az örömöt, megtanulva elfogadni önmagát és a szexualitását.
A tabuk ledöntéséhez azonban az kell, hogy megszűnjön a nők intim zónájukhoz kötődő szégyenérzete. Fontos a párbeszéd, a felvilágosítás, de a legnagyobb hatása mégis annak lehet, ha a nők megismerik és elfogadják saját testüket, megtanulják szeretni és becsülni nőiségük sokszínűségét. Az önismeret és az önelfogadás olyan felszabadító erővel bír, ami képes önmagában is elindítani azt folyamatot, ami egy tabumentes világhoz vezet.
