Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
2020 júliusa. Éppenhogy túl vagyunk egy sosem tapasztalt világméretű sokk első hullámán. És ki tudja, mit hoz a jövő? A távolságtartás még javallott, arcunkat maszkkal takarjuk, aggódva kérdezgetjük egymástól, hogy mi lesz még itt és hogy hogy vagy… Mi történik eközben Dániában? Megnyitják a világ első Boldogság Múzeumát. Nyilván nem akarattal tervezték a múzeum nyitását a világjárvány közepébe, mégis remek az időzítés: ha már az élet és a természet rákényszerített, hogy szembesüljünk a fontosnak hitt dolgok lényegtelenségével és az észre sem vett dolgok szívszaggató hiányával, akkor akár meg is nézhetjük, mitől lesz az ember boldog, ahelyett, hogy egyedül próbálnánk megtalálni az utunkat.
Talán senkinek sem újdonság már, hogy Dánia a világ egyik legboldogabb országa. Pedig náluk az év 170 napján esik az eső. Ha meg nem, akkor szürkés, ködös idő van. Mégis. Nyilván rengeteg összetevője, történelmi, társadalmi és kulturális gyökere van annak, hogy miért jön ki ebben a barátságtalan időjárású, hűvös és télen elég sötét világban ez a magas boldogságmutató. Írtam már én is például arról, hogy jelentős hatása lehet az idejekorán, már az óvodában elkezdett érzelmi intelligencia fejlesztésének abban, hogy a dán gyerekek tisztában lesznek az igényeikkel, szükségleteikkel és érzéseikkel, magabiztosabban élnek, és egy közösség tagjának fogják érezni magukat, mire felnőnek. Ezenkívül még sok más dolog is van – amit a Boldogság Múzeum alapító szervezete, a Happiness Research Institute (Boldogságkutató Intézet) kutatói és pszichológusai rendszeresen vizsgálnak. Vezetőjük, Meik Wiking (tényleg így hívják, már a neve miatt is kedvelem, nem csak azért, amiket mondani fog) Marianna Pogosiannak nyilatkozott arról, hogy mit tudnak eddig, mi okoz az embernek boldogságot.
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Első és legfontosabb befogadnivalónk a boldogsággal kapcsolatban, hogy az okai univerzálisak. Ugyanattól boldog egy tibeti, egy amerikai és egy magyar.
- Ha úgy érzi, van az életének célja,
- ha értelmet talál a munkájában,
- ha jó kapcsolatai vannak, és
- ha egészséges.
Hogyan lehet ezt a társadalom nagyobb része számára elérhetővé tenni?
Igen, a cél, az értelem és a jó kapcsolat mindenkinek fontos, de a formájukban és a tartalmukban azért különbözhetnek egymástól egy kicsit. Hogyan érik el a dánok azt, hogy egy országnyi ember találjon célt, értelmet és legyenek jó kapcsolatai? Mit csinálnak, amitől rendre a boldogságfelmérések élén állnak?
Mette Odderskov kutatása ad erre választ valamelyest, aki ötszáz dánt kért meg – különböző korú, nemű és lakhelyű dánokat –, hogy fejezzék be a mondatot: A boldogság az, amikor…
Bár volt néhány nagyon tipikusan dán válasz, például heringszendvicset enni és pálinkázni a barátokkal vagy télen úszni, azért a legtöbb válasz olyan általános fogalmak körül mozgott, mint a természet, a család és a szerelem. Odderskovék dán kutatása is csak azt mutatta ki, mint amit a tudomány már régóta tud, és mindenki más is, aki volt már szerelmes vagy van jó barátja: a felebarátainkkal való meleg és tartós kapcsolatok azok, amiktől legnagyobb mértékben függ a boldogságunk.
A boldogságot élvezni jó, de ha lehetőséged van másoknak is juttatni ebből a jóból, az a legnagyobb dolog
– mondja Francis Bacon, és ez a koppenhágai Boldogság Múzeum mottója is.
A dán boldogság háza
Pogosian és Meik Wiking eljátszottak a gondolattal, hogy ha a dánok boldogságát háznak képzelnék el, akkor miből épülne fel ez a ház. Mik azok az elemek, amik létrehozzák az otthont a dánok boldogságának. Meik Wiking öt alkotóelemet javasolt, melyekből az első az adó volt, amit a ház alapjaként képzel el. Hogy nagyon őszinte legyek, itt felmerült bennem a szótárazás gondolata: vajon van az adó (taxes) szónak olyan jelentése, amit nem ismerek? Mert hogy az adó a fejemben végtelen messze állt a boldogság fogalmától, úgy tűnt, hirtelen egy másik cikkbe csöppentem. Szerencsére elmagyarázzák, és így már érthetővé válik, hogy hogyan jönnek az adók, és az egyéb, tulajdonképpen az állam által tudatosan garantált dolgok az egyéni boldogság lehetőségéhez. Szóval a dán boldogság háza:
- adók – alapozás
- a vagyon jó(l)létre fordítása – földszint és infrastruktúra
- munka-magánélet egyensúlya – falak
- bizalom – második szint
- hygge – egy kedves kis padlásszoba
Adók: az északi országokban fizetik az emberek a legmagasabb adókat, és mégis a dánok 88 százaléka örömmel fizeti be. Azt mondják, hogy nem az adók ellenére boldogok, hanem éppen azok miatt. Az adózás teszi ugyanis lehetővé a magas általános életszínvonalat, és azt, hogy az emberek biztonságban, támogatva érezzék magukat. A magas adóknak köszönhetően ingyenes az orvosi ellátás, az időskori ellátás. Az egyetem. Mondjuk ezek nálunk is elérhetők papíron, csak hát a színvonal… Ha egy dán munkanélkülivé vagy rászorulóvá válik, akkor számíthat arra, hogy az állam nem hagyja elesni, támogatást fog kapni. Mindezt olyan színvonalon, ami az általános jóléthez tesz hozzá.
A vagyon jó(l)létre fordítása: itt arról van szó, hogy az ország kultúrájában benne van, hogy nem a nagyzolás, az anyagi javak jelentik a boldogságot, hanem az, hogy jól érezzük magunkat. Ezt mind témájában, mind formájában tökéletesen illusztrálja ez a videó, ahol az egész parlament alig tudta abbahagyni a nevetést, amikor a miniszterelnök, Mette Fredriksen röhögőgörcsöt kapott. Arról számolt be, és itt vesztette el teljesen a komolyságát, hogy örökbe fogadtak négy cirkuszi elefántot, hogy tisztességes nyugellátásban részesítsék őket.
A munka-magénélet egyensúlyát a dánok rövid munkaidővel, anyai, apai szabadsággal igyekeznek biztosítani, hogy ne csak nyaralás meg néhány hosszú hétvége legyen, hanem lehetőleg minden nap jusson idő a családi meghittséget élvezni.
Bizalom: ahhoz, hogy hogyan érzed magad a bőrödben, nagyban hozzájárul, hogy mennyire bízol az emberekben. Bízol-e a szomszédodban, a kormányban vagy az intézményekben. Aki bízik, annak jobb a közérzete, elégedettebb az életével. A dánoknál ez a bizalom megvan egymás és az intézmények iránt. Például nem szokatlan a dán utcákon, hogy a szülők teljes lelki nyugalomban kint hagyják utódukat a babakocsiban ücsörögve a bolt előtt, amíg beszaladnak valamiért.
Hygge: a dán kultúra egyik legjellemzőbb – lefordíthatatlan – dolga, az állapot, amikor kellemesen együtt vagyunk a szeretteinkkel vagy barátokkal, kényelmesen és biztonságban érezzük magunkat, nem kell résen lennünk. Ez nem igényel semmilyen anyagi, tárgyi feltételt, ez egy hangulat, egy életérzés, egy tapasztalat – a forró csokoládé illata a kandalló előtt. A hygge napi tapasztalat, nem kell hozzá elutazni vagy szabadságra menni, az élet tudatos élvezete minden nap.
Ezeket olvasva lehet, hogy csak reménytelen vágyódás fogja el az embert, hogy hát igen, hol vagyunk mi ettől? És valóban messze. De nem minden csak az országon vagy a jóléten múlik. A hyggét például, ami törekvés a meghittségre és a békére, vagy a bizalmat a körülöttünk élők iránt már ma elkezdhetjük gyakorolni. Meg fogunk lepődni, hogy mennyire más lesz tőle sok minden.
