A KardioKözpont 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített, hogy felmérje a szív-és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos tudást és lakossági gyakorlatot. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok kétharmada személyesen vagy családtagon keresztül érintett, mégis kevesen, százból csupán négyen járnak kardiológiai szűrésre.
A szívbetegek akut kezelésében élen járunk, de a hosszú távú túlélési arány így is meglehetősen alacsony, az akut szívinfarktust követően az egy éven belüli halálozás Magyarországon 19,6 százalék, szemben például az ausztráliai 7,3 százalékkal.
Az Eurostat legfrissebb kutatása szerint az EU-n belül a szívbetegség a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között, 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül ennek a kórnak a legmagasabb a halálozási aránya a 75 év alattiak körében.
Minden második ember érintett
A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 80 százalékának van valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel rendelkező családtagja, valamint 36 százalékuk amúgy is érintett valamelyik kórképben (magas vérnyomás, érszűkület, szívinfarktus). Az érintettség életkorral előrehaladva folyamatosan emelkedik, az 50 év felettieknél már a megkérdezettek fele számol be arról, hogy önmaga érintett. A betegségek jól ismertek a lakosság körében, erre utal, hogy a válaszadók 66 százaléka tünetmentesen is fontosnak tartja, 86 százaléka pedig a tünetek elmúlását követően is kiemelt kérdésnek tekinti a szűrést és gondozást. Így a válaszadók 67 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy eljárjon az éves szűrővizsgálatra: ebben a 18-34 év közötti fiatal felnőttek, valamint a 65 év felettiek a leginkább érdeklődők. Az általános ismeretek jelenléte és a motiváció megfogalmazása ellenére is csupán a válaszadók 4 százaléka jár most is rendszeresen éves rizikófelmérő kardiológiai vizsgálatra.
A kutatás érdekes képet mutatott a betegségek nemi sztereotipizálását illetően is. A megkérdezettek 60 százaléka szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések ma Magyarországon a nőket és a férfiakat is egyformán érintik, viszont 30 százalékuk gondolja úgy, hogy csak a férfiakat érinti, és mindössze 4 százalék hiszi azt, hogy csak a nőket érintik általában az ilyen megbetegedések. Ebből jól látszik az is, hogy a sztereotípia, miszerint ezek „férfibetegségek”, továbbra is él a lakosság majdnem harmadának a fejében, holott az elmúlt években egyre kevesebb középkorú férfi halt meg szív- és érrendszeri betegségekben. A KSH 2014-es A haláloki struktúra változása című kutatása szerint ennek hátterében részben az is áll, hogy a középkorú nők közül egyre többen dohányoznak, amit a megemelkedett mértékű stressz és életközepi válságok (válás, házastárs halála) is okozhatnak. A szűrésekkel és életmódváltással járó legfontosabb beavatkozási területet így épp a középkorú nők jelentik.
A felmérés rákérdezett a kockázati tényezőkre, illetve a megfelelő kezelés kérdésére is. A kockázati tényezőkről, mint az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a cukorbetegség, a válaszadók közel 90 százaléka tudja, hogy nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. A megkérdezettek 83 százaléka pedig úgy látja, hogy gyógyszer mellett életmódváltás is szükséges a gyógyuláshoz.
„Kutatásunk megerősítette, hogy a szűrések mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk a kardiológiai betegek hosszú távú gondozására, a legmodernebb diagnosztikai eljárások bevonása mellett rendszeres kivizsgálással, hatékony megelőzéssel, különös tekintettel az életmódra, közte a táplálkozás- és mozgásterápiára” – jelezte dr. Babai László, a KardioKözpont vezetője, a Prima Medica Egészségközpontok, a vezető specializált egészségügyi szolgáltató hálózatának alapító igazgatója.
