Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A baktériumok és a vírusok számos jól ismert fertőzés forrásai, melyek sok esetben hasonló tüneteket produkálnak, kezelésük azonban nagyon is eltér. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a fertőző betegségekről.
A baktériumok egyetlen sejtből álló mikroorganizmusok, alakjuk és szerkezeti jellemzőik sokfélék lehetnek, és mindenféle környezetben, így az emberi testen és testben is vígan megélnek. Csak egyes fajtái okoznak fertőzést, ezeket nevezzük patogén, azaz kórokozó baktériumoknak. A gonosz fertőző baktériumok és közömbös, ártalmatlan rokonaik mellett egyébként rengeteg hasznos baktérium is él bennünk, melyeknek kulcsfontosságú szerepe van egészségünk fenntartásában, róluk itt, itt és itt írtunk részletesen.
„A vírusoknak is számos megjelenési formájuk van, és habár biológiai értelemben nem élőlények, csak a megtámadott szervezet működését átprogramozó genetikai információk, a legkisebb kórokozóként különösen veszélyesek lehetnek” – mondta el a Díványnak dr. Barcs István klinikai és járványügyi mikrobiológus, nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár. Valamennyi vírus parazita életmódot folytat, ami azt jelenti, hogy csak élő sejten belül képes működni. Egyes vírusok életciklusának része a gazdasejt elpusztítása is. (Minden életformának, növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak megvannak a vírusos fertőzéseik.) Bár a sejten kívüli élettartamuk általában rövid, néhány vírus akár több napon keresztül is fertőzőképes maradhat az élettelen környezetben, így a különböző tárgyak felületén is.
„Minden kórokozónak megvan az a spektruma, hogy milyen élőlényt (gazdát) képes megfertőzni. Tudjuk, hogy például a veszettséget, az influenza bizonyos fajtáit, a szalmonellát képesek állatok vagy állati eredetű élelmiszerek terjeszteni, de nemi betegségeket, vérhast, AIDS-et csak fertőzött ember vérével, váladékaival érintkezve kaphatunk el, és az új típusú koronavírust sem terjesztik a háziállataink” – magyarázta dr. Barcs István, majd hozzátette, valamennyi fertőzésre az a jellemző, hogy ugyanazon az úton fertőz, ahogy kijutott a fertőzött (beteg) emberből: a légúti kórokozók cseppfertőzéssel, belélegezve, a tápcsatorna fertőzései szájon át, a nemi betegségek pedig nemi érintkezéssel.
Hogyan terjedhetnek a bakteriális fertőzések?
Számos bakteriális fertőzés terjedhet emberről emberre, mégpedig az alábbi módokon:
- fizikai érintkezéssel;
- cseppfertőzéssel (tüsszentés, köhögés);
- testnedveken keresztül;
- nemi érintkezés során;
- várandósság vagy szülés során az anyai baktérium megfertőzheti a magzatot;
- a különböző tárgyakon, pl. ajtókilincsen, csaptelepen élősködő baktériumok is bekerülhetnek az emberi szervezetbe, ha a felülettel való érintkezést követően kézmosás/kézfertőtlenítés nélkül az arcunkhoz, orrunkba, szemünkbe vagy szánkba nyúlunk;
- fertőzött rovarok csípése;
- valamint szennyezett étel és víz fogyasztása révén.
Ezek a leggyakoribb bakteriális fertőzések:
- torokgyulladás;
- húgyúti fertőzés;
- bakteriális ételmérgezés;
- gonorrea (tripper, kankó);
- tuberkulózis;
- bakteriális agyhártyagyulladás;
- cellulitisz (nem összetévesztendő a köznyelvben szintén cellulitisznek nevezett narancsbőrrel, ami valójában cellulit);
- tüdőgyulladás;
- véráramfertőzések, pl. szepszis;
- tályog, sebfertőzések;
- a helicobacter fertőzés okozta gyomorrák;
- Lyme-kór;
- tetanusz (a védőoltás miatt ma már ritka).
Hogyan terjednek a vírusfertőzések?
A bakteriális fertőzésekhez hasonlóan számos vírus ragályos, és ugyanolyan úton terjed emberről emberre, mint a fent bemutatott kórokozó baktériumok, beleértve a közvetlen és közvetett (tárgyakon keresztüli) érintkezést, a rovarcsípések általi fertőződést, valamint a szennyezett ételek vagy víz fogyasztása okozta vírusos megbetegedést. A legtöbb vírus csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni.
Néhány gyakori vírusfertőzés:
- influenza;
- nátha;
- vírusos gasztroenteritisz;
- bárányhimlő;
- kanyaró;
- vírusos agyhártyagyulladás;
- a herpesz típusai (ajak-, genitális);
- szemölcsök;
- AIDS;
- vírusos hepatitiszek;
- a vírusfertőzés folyományaként fellépő betegségek, például a humán papillomavírus okozta méhnyakrák;
- veszettség;
- Zika-vírus;
- nyugat-nílusi láz;
- Covid-19.
Megfázás: vírusos fertőzés, bakteriális szövődmények
A nátha olyan felső légúti fertőzés, amelyet több száz különböző vírus okozhat, ezek közül a leggyakoribb a rhinovírus. A betegség általában enyhe lefolyású, és nagyjából egy hét alatt el is múlik, ám bizonyos esetekben másodlagos bakteriális fertőzés is kialakulhat a megfázás során vagy után, ezek közül a legelterjedtebbek a felső légúti fertőzések, a középfülgyulladás és a tüdőgyulladás. Lehetséges, hogy bakteriális fertőzésről van szó, ha a tünetek 10-14 napnál tovább fennállnak és több nap elteltével is erősödnek ahelyett, hogy enyhülnének, és/vagy a megfázás esetén jellemző hőemelkedés rosszabbodik, lázas állapot lép fel.
Az orrváladékom színéből meg tudom állapítani, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésem van?
Régóta él a köztudatban az a hiedelem, hogy a zöld színű orrváladék bakteriális fertőzésre utal, a Healthline cikke szerint azonban a zöld váladék az immunsejteknek az idegen anyagokkal szembeni válaszreakciójának jele is lehet. Nem tanácsos tehát az orrváladék színe alapján öndiagnózist felállítani, a zöld szín ugyanis nem bizonyít semmit, állhat mögötte szezonális allergia, vírus és baktériumfertőzés is.
A gyomor-bélhurut bakteriális vagy vírusfertőzés?
A gyomor-bélhurut (gasztroenteritisz) olyan kórállapot, amelyet a gyomor-bélrendszer gyulladása jellemez, és hasmenéshez, hányáshoz, hasi fájdalomhoz és görcsökhöz vezethet. Gasztroenteritiszt okozhat fertőzött étel vagy ital fogyasztása, valamint fertőzött emberi ürülékkel vagy hányadékkal való érintkezés, a fertőzést pedig okozhatja baktérium és vírus is. Függetlenül attól, hogy milyen eredetű a fertőzés, a tünetek enyhe esetben 1-2 napon belül megszűnnek, ha nem, feltétlenül fordulj orvoshoz! Hasonló panaszokkal jár egyébként a fentebb már említett ételmérgezés, az emésztőrendszer megfertőződése, mely szennyezett ételek vagy italok fogyasztásának következtében alakul ki.
Ha a tünetek három napnál tovább is fennállnak, vagy a széklet véres, vagy a hasmenés súlyos kiszáradáshoz vezet, akkor azonnali orvosi ellátásra van szükség.
Hogyan diagnosztizálják a különböző fertőzéseket?
Kórtörténetünk és panaszaink alapján az orvosok sok esetben meg tudják állapítani, hogy pontosan milyen betegségben szenvedünk: például a kanyaró és a bárányhimlő jellegzetes tünetekkel jár, így ezeket a fertőzéseket egyszerű fizikai vizsgálattal is be lehet azonosítani. Ezenkívül azt is figyelembe veszik, hogy éppen éppen szezonja van-e egy járványos betegségnek, az influenza például az év hidegebb hónapjaiban terjedő vírusfertőzés.
Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen típusú organizmus felel a tüneteinkért, az orvos mintát vesz a páciens véréből, orr- és szájnyálkahártyájából, vizeletéből, székletéből, a bőréről vagy az agy-gerincvelői folyadékból, az adott minta tenyésztése által pedig pontosan beazonosítható a kórokozó. Bakteriális fertőzés esetén a tenyésztéssel azt is meg lehet határozni, hogy milyen antibiotikummal kezelhető a betegség.
Mely fertőzések kezelhetők antibiotikumokkal?
Antibiotikummal kizárólag bakteriális fertőzések kezelhetők, ezért hiába szeded megfázásra vagy influenzára, meggyógyulni nem fogsz, és nem is az esetleges mellékhatások jelentik a legnagyobb bajt, hanem a túlzott vagy helytelen antibiotikumhasználat, ami az egyik leggyakoribb oka az antibiotikumrezisztencia globális elterjedésének.
Az antibiotikumrezisztencia a baktériumoknak az a tulajdonsága, hogy az antibiotikumok károsító hatására nem vagy csak kevéssé érzékenyek. Egyes mikrobákra sosem voltak hatással a különféle antibiotikumok (természetes vagy elsődleges ellenállás), míg más baktériumok a természetes kiválasztódás következtében válnak ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben (szerzett vagy másodlagos ellenállás). Ez utóbbi jelenség csöppet sem számít ritkaságnak; a kórokozók és a gyógyszergyártók között folyamatos verseny zajlik. Az úgynevezett kórházi fertőzések kórokozói különösen hírhedtek nagyfokú ellenállásukról; az általuk okozott betegségek nehezen kezelhetők, hiszen a leggyakrabban használt gyógyszerek hatástalanok rájuk nézve.
Az indokolatlan antibiotikumhasználat, a tájékozatlanság és a meggondolatlanság következtében ma már mintegy 700 ezer ember hal meg évente, és ez a szám 2050-ig tízmillióra is nőhet, ha nem teszünk ellene semmit.
Baktérium okozta betegség esetén tehát nagyon fontos, hogy a háziorvos által előírt mennyiséget és rendszert betartva szedjük az antibiotikumot. A tünetek általában már azelőtt enyhülnek, hogy a szervezetünk elpusztítaná az összes kórokozót, ám ha ezzel egyidejűleg abbahagyjuk a kúrát vagy kihagyunk egy-egy adagot, akkor a szervezetbe jutott csekély mennyiség nem lesz képes felvenni a harcot a baktériumokkal, amelyek így tovább szaporodhatnak, hozzájárulva ezzel az antibiotikumrezisztencia terjedéséhez.
Mi a helyzet a vírusfertőzésekkel?
Számos vírusfertőzésre nem létezik speciális gyógyszer, éppen ezért a legjobb, amit tehetünk, ha megelőzzük a bajt. Járványos időszakban különösen fontos, hogy ügyelj a rendszeres kézmosásra, kérj védőoltást, és ha megteheted, kerüld a tömegközlekedést. Ha pedig már késő, akkor a tünetek enyhítésével, ágynyugalommal, nagy mennyiségű folyadék bevitelével, láz- és fájdalomcsillapítók szedésével, torokpasztillával, illetve az immunrendszer megtámogatásával javíthatsz a közérzeteden és gyorsíthatod fel a gyógyulási folyamatot.
Antivirális gyógyszerek
Bizonyos esetekben (pl. influenza, herpesz, övsömör) azért be lehet vetni olyan gyógyszereket, amelyek lerövidítik a vírus életciklusát. Itthon is kaphatók kifejezetten influenza kezelésére szolgáló vírusellenes szerek, melyeknek a hatóanyagai a vírus szaporodását gátolják, ezáltal tehermentesítve az immunrendszert, ami így hatékonyabban tudja legyőzni a kórt. Annak, hogy kevésbé használjuk ezeket, nemcsak az az oka, hogy mást mond a háziorvosi protokoll, de az is, hogy nem mindig tudjuk egyértelműen megkülönböztetni, hogy egyszerű megfázással vagy influenzával van-e dolgunk. Amikor pedig elhúzódó tüneteinkkel orvoshoz fordulunk, már késő a vírus szaporodását gátló szereket szedni.
Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket?
Alapvető higiénés szabályok betartása, oltások, egészséges életmód, biztonságos szex, élelmiszer-higiénia és napjaink közkedvelt mantrája, a maradj otthon, ha nem érzed jól magad – dióhéjban ezek a legfontosabbak, amiket meg kellene tenned a betegségek elkerülése vagy terjedésük megállítása érdekében. De ha szeretnél ennél részletesebben is képbe kerülni a fertőzések megelőzésének módjairól, olvasd el korábbi cikkeinket:
