Az életünk tele van döntésekkel. És mindegyik kockázatos. Persze a kockázat mértéke különböző, vannak súlytalanabb dolgok, például hogy mit vegyünk fel, és vannak komolyabb hatású döntéseink is. Néhány dolgot azonban nem árt tudnunk a kockázatok természetéről ahhoz, hogy tényleg jó döntéseket hozhassunk.
Egy átlagos napon több száz döntést meghozunk. Vannak egészen apró döntések: banánt vagy almát uzsonnázzunk, biciklivel vagy villamossal menjünk – és vannak olyanok, amik drasztikusan megváltoztathatják életünk folyását. Nagyvállalatok tulajdonosairól szokták mesélni, hogy minden nap ugyanolyan ruhában vannak. Napi több száz, nagy horderejű döntést kell meghozniuk, egyszerűen nem hajlandók az agyi kapacitásukat arra fordítani, hogy reggel azon tűnődjenek, a kék inget vegyék-e fel vagy a fehéret. Mi, átlagemberek, persze ezekben a kérdésekben is döntünk. De vannak komolyabb döntéseink is. Van például egy munkahelyed, amit úgy ahogy szeretsz, de már szívesen váltanál, és felajánlják álmaid állását. A gond ezzel az álommelóval csak az, hogy másik városba kéne költöznöd hozzá, ráadásul egy olyan városba, amit annyira nem kedvelsz. Hogyan döntesz?
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Az ilyen nagyobb döntéseket általában úgy hozzuk meg, hogy megnézzük, melyik opció az, amelyik közelebb vihet minket egy olyan élethez, amit elképzelünk, ami az általunk élhető legjobb élet. Hogy ebben jó döntést hozzunk, értenünk kell azt, hogy mennyire kockázatos egyik vagy másik opció. Niklas Göke a Mediumon azt állítja, hogy az emberek általában nem értik jól a kockázat fogalmát, és ezért nem is mindig jól becsülik fel, így aztán nem a saját legjobb életüket szolgáló döntéseket hoznak. Ennek három fő oka van, ezeket vesszük sorra.
#1 A kockázat szó összekapcsolódik a fejekben a veszéllyel
Azt gondoljuk, hogy csak akkor van kockázat, ha valami veszély szerepel a képletben. Pedig az a helyzet, hogy az egész élet, nagyobb veszély nélkül is tele van kockázattal, minden egyes döntésünk kockázatos, ezért jó, ha alaposan megismerkedünk a kockázatelemzés módszerével.
#2 Nem tudjuk, hogy számoljuk ki a kockázatot
Vegyünk egy egyszerű szerencsejátékot:
- feldobunk egy pénzt, és ha fej, kapsz 100.000 dollárt, ha írás, nem kapsz semmit;
- nem dobunk fel pénzt, egyszerűen csak kapsz 10.000 dollárt.
A második opció valójában nem szerencsejáték. Az, hogy kapunk tízezer dollárt, biztos kimenet, éppen ezért a legtöbben ezt választjuk. Ez egy biztos hozam, amit valaki elfogad most, és ezzel lemond arról, hogy később bizonytalan módon, de akár nagyobb hozamot is elérjen. Az élet tele van ilyen biztos kimenetek választásával. Fizetek havi 3000 Ft biztosítást, hogy ne kelljen majd nagy összeget kifizetnem, ha esetleg összetörném a kocsimat. A megszokott étterembe megyek, mert nem tudom, hogy egy másikban jó lesz-e az étel és kellemesen fogom-e érezni magam. Ha visszatérünk az említett állásajánlathoz: amennyiben a mostani munkaadónk 10 százalék fizetésemelést ajánlana, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy elfogadnánk az állást a másik városban. Már ismerjük a munkahelyet, a kollégákat, miért kockáztatnánk egy ismeretlen másikért, amikor az lehet, hogy rosszul sülne el?
Pedig ha statisztikai alapon elemzed a kockázatot, akkor szinte mindig megéri vállalni a kockázatot. Ezt hívják várható értéknek:
- Ha feldobják a pénzt, 50 százalék esélyed van 100.000 dollárt nyerni.
- Annak is 50 százalék az esélye, hogy üres kézzel távozol.
- A várható értékhez a kettőt össze kell adni: 100.000*0,5+0*0,5=50.000
Persze borzasztóan frusztráló az, ha nem nyersz végül semmit. Annyira ideges lehetsz az elszalasztott lehetőség miatt, hogy talán soha többé nem választod a kockázatosabb megoldást. De minél többször fogadsz, annál nagyobb esélyed van, hogy végül megnyerd a százezret, és ne maradj hoppon. A fogadásaid átlaga egyre jobban megközelíti az 50.000-t. Ami nyilván több, mint a 10.000.
#3 Nem számolunk az utólagos megbánással
Minden választás azt is jelenti, hogy valami mást nem választunk. Ezt hívják opprtunity costnak. Vagyis annak, hogy A-t csináljunk, az is az ára, hogy ezalatt biztosan nem csináljuk a B-t. Elveszítjük a B lehetőséget annak minden lehetséges nyereségével és örömével együtt. Mivel hajlamosak vagyunk ezzel a veszteséggel nem számolni, ezért inkább a biztosra, a 10.000 dollárra megyünk. Ennek ára pedig a később jelentkező megbánás lehet.
Ha nem is minden döntésünk fejezhető ki számokban, azért Göke szerint érdemes magunkat edzeni a kockázatvállalásban. Például azzal, hogy elképzeljük, hogy mi lenne velünk, ha a kockázatosabb döntést választanánk, és bebukna a dolog. Képesek lennénk ezzel együtt élni? Elképzelhető, hogy könnyedén túltennénk magunkat azon, ha rossz éttermet választottunk, és a következő pénteken abban reménykedni, hogy egy harmadik étterem viszont nagyon jó lesz? Tovább tudnánk lépni, tudnánk tanulni belőle, ha egy karrierlépésünk félresikerül?
A döntések előtti dilemmázáskor sokat tud segíteni a „mi a legrosszabb, ami történhet?” kérdés is. Ha az ember végiggondolja a legrosszabb verziót, általában máris nem olyan katasztrofális, mint amitől féltünk, amikor még nem mélyedtünk el benne.
Göke tehát arra biztat, hogy érdemes alaposabban elemezni a kockázatokat, mint ösztönösen választani és a biztosra menni – mert általában a „legjobb lehetséges életünkhöz” ezek visznek közelebb.
