Ezért nem olyan inspiráló Einstein, mint gondolnád

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A zsidó származású német Nobel-díjas tudós, a relativitáselmélet kidolgozója mára gyakorlatilag a zsenialitás egyik szinonimájává vált. Ki ne ismerné a híres nyelvkiöltős képét vagy valamelyik frappáns mondását? Noha természetesen nem győzünk eléggé tisztelegni a kócos zseni teljesítményei előtt, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói szerint példaképnek mégsem őt érdemes választanunk.

Előfordulhat ugyanis, hogy a kemény munka és a képességeink alakíthatóságába vetett hit jobban motivál minket, mint a páratlan tehetség. Ennek a kérdésnek járt utána kollégáival Danfei Hu. A Basic and Applied Social Psychology című szociálpszichológiai szaklapban megjelent izgalmas tanulmányt most a Research Digest összefoglalója alapján mutatjuk be.

El kell hinnünk, hogy mi is képesek lehetünk rá

Az első kísérletben 176-an vettek részt. Az egyik csoportnak azt mondták, hogy egy Albert Einsteinről, a másik csoportnak pedig azt, hogy egy Thomas Alva Edisonról szóló történetet fognak olvasni, a valóságban viszont a két sztori – amely egy tudós küzdelmeit beszélte el – szóról szóra azonos volt. Míg Einsteint kétségkívül lángelmének tartják az emberek, addig Edisonról tudvalevő, hogy a kemény munkának köszönhette sikereit: 1093 szabadalmával a világ egyik legszorgalmasabb feltalálója. A kitartásra és az önfegyelemre esküdött, amiről mi sem árulkodik jobban, mint a neki tulajdonított híres idézet: „A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték.”

A történetek olvasását követően a személyek egy kérdőívet töltöttek ki, amely a tehetséggel és az intelligenciával kapcsolatos nézeteiket vizsgálta. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mennyire értenek egyet például a következő állításokkal: Csak a zsenik lehetnek jó tudósok; Néhány embernek egyszerűen nem való a tudomány; vagy Mindenkinek van egy intelligenciaszintje, amit nem igazán lehet megváltoztatni. Ezután egy matematikai feladatot is megoldottak, miközben a motivációjukat is vizsgálták a tudósok. Azt találták, hogy az Edison-csoport sokkal kevésbé gondolta úgy, hogy a kivételes tehetség elengedhetetlen feltétele volna a sikernek, és hajlamosabbak voltak úgy vélekedni, hogy az intelligencia fejleszthető. Jobban teljesítettek a matekfeladatban, és motiváltabbak is voltak, mint azok, akik Einsteinről olvastak. A szerzők szerint Edison munkamorálja azt sugallta nekik, hogy ők maguk is sok mindent elérhetnek, ha erőfeszítéseket tesznek. 

Kellő kitartással nagyon messzire juthatsz
Fotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Egy nóném tudós is jobb példakép lehet, mint Einstein

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy mennyire motiváló ugyanaz a történet, ha a résztvevők (162 fő) egyik csoportja azt hiszi, hogy Einsteinről szól, a másik fele pedig azt, hogy egy Mark Johnson nevű, ismeretlen tudósról (aki persze a valóságban nem is létezett). Kiderült, hogy a Mark Johnson-csoport később kevésbé gondolta úgy, hogy a zsenialitás volna a tudományos munka sikerének a kulcsa, nagyobb kedvvel láttak neki a matekpélda megoldásának, és több helyes megoldást produkáltak, mint az Einstein-csoport tagjai. Ebből a szempontból tehát még egy kitalált tudós is hatékonyabb példaképnek bizonyulhat, mint a csodálatos elméleti fizikus. 

Ne hagyd, hogy a zsenikultusz kedvedet szegje

Utolsó kísérletükben 288 résztvevővel dolgoztak a kutatók, és azt nézték meg, hogy Edison, Einstein és az ismeretlen tudós közül ki mennyire motiváló példakép. A korábbi kutatásaik eredményei megerősítést nyertek: Edison volt a leginspirálóbb modell, őt követte a kitalált tudós, és a sor végén megint csak szegény Einstein kullogott. Mindebből az következik, hogy a zsenikultusz néha kifejezetten kontraproduktív: bár csodáljuk a született géniuszokat, amikor el is hisszük, hogy ez előfeltétele a tudományos, művészi vagy sportolói sikernek, akkor könnyen meginoghatunk. Mivel magunkat nem tartjuk ennyire kivételesnek – pláne, amikor egy szakma elején tartunk –, hamar elveszíthetjük a lelkesedésünket. Ennél jobban járunk tehát, ha olyanok életútjából töltekezünk, akikről azt gondoljuk, hogy keményen dolgozva, számos akadályt legyőzve tudtak maradandót alkotni.

Címlapkép: giphy.com

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.

Offline

Bosszú és féltékenység vezetett a Loire-völgy legkülönösebb tornyának megépítéséhez

Ha a franciaországi Loire-völgyre gondolunk, szinte mindenkinek a monumentális, reneszánsz stílusú kastélyok, a gondosan nyírt franciakertek és a királyi pompát idéző lakomák jutnak eszébe. Amboise festői városa mellett azonban egy egészen meghökkentő, a tájból teljesen kilógó építmény magasodik: egy hétszintes, kínai stílusú pagoda. De mit keres egy távol-keleti szentély a francia királyok egykori kedvenc vidékén? A válasz nem a vallási áhítatban, hanem a XVIII. századi Versailles legsötétebb intrikáiban, a politikai bosszúban és a fojtogató udvari féltékenységben rejlik.

Édes otthon

Így lehet medencéd vegyszerek nélkül

Ahhoz, hogy a medencénk teljesen vegyszermentes lehessen, el kell engedni a hagyományos elképzeléseket a kerti pancsolásról. Ha azokhoz ragaszkodunk, vegyszerekre is szükségünk lesz, de ezek mennyisége jelentősen mérsékelhető olyan megoldásokkal, mint az UV-fény vagy az ózonos fertőtlenítés.

Életem

A póker sikeresebbé tehet? Itt a bizonyíték, hogy igen

Hogy mi a köze a Texas Hold’emnek a sikeres vezetőkhöz? Tréningkörnyezetben nagyon is sok lehet, a póker ugyanis játékosan tud bevezetni egy tudatos, strukturált szemléletbe, amely az üzlet világában óriási jelentőséggel bír.

Testem

Új módszer segíthet a rettegett rákfajta ellen: áttörés az onkológiában

A hasnyálmirigyrákot az orvostudomány ma is az egyik legagresszívebb és legveszélyesebb daganattípusnak tartja. Mivel a betegség rendkívül hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a legtöbb esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek drasztikusan lecsökkennek. A statisztikák ijesztőek: a 2015 és 2021 között áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensek mintegy 97 százaléka öt éven belül meghalt. Most azonban egy vadonatúj, célzott daganatellenes gyógyszer, a daraxonrazib áttörést hozhat a rákgyógyításban, és új reményt adhat a betegeknek.

Testem

Ez az egyik legjobb stresszoldó kamaszoknak: a drámapedagógia előnyei

A kamaszkor önmagában is egy érzelmi hullámvasút, amit a mai diákok esetében az iskolai elvárások, a teljesítménykényszer és a közösségi média állandó nyomása csak tovább fokoz. Szülőként és pedagógusként is örök kérdés, hogyan lehetne segíteni a tinédzsereknek a feszültség levezetésében és a lelki egyensúly megtalálásában. A válasz meglepő módon nem a legújabb pszichológiai applikációkban, hanem az iskolai osztálytermekben rejlik. Kutatások bizonyítják, hogy a drámapedagógia az egyik leghatékonyabb, mégis méltatlanul mellőzött eszköz a kamaszkori stressz kezelésére és a mentális egészség megőrzésére.

Testem

A hibátlan tojás is súlyos fertőzést okozhat: rejtett veszélyre figyelmeztetnek a szakemberek

Egy ép, tiszta és teljesen szagtalan tojásról a legtöbben automatikusan azt gondoljuk, hogy biztonságosan elfogyasztható. Elvégre a nagymamáinktól is azt tanultuk: ha nem büdös és nem repedt a héja, mehet a rántottába. A laboratóriumi tapasztalatok és a legfrissebb európai adatok azonban egészen mást mutatnak. A tojás romlását és fertőzöttségét ugyanis korántsem csak a szemmel látható hibák jelzik. Létezik egy rejtett mechanizmus, amely miatt még a legszebbnek tűnő darabok is súlyos élelmiszer-mérgezést, leggyakrabban szalmonellafertőzést okozhatnak.