Ezért nem olyan inspiráló Einstein, mint gondolnád

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A zsidó származású német Nobel-díjas tudós, a relativitáselmélet kidolgozója mára gyakorlatilag a zsenialitás egyik szinonimájává vált. Ki ne ismerné a híres nyelvkiöltős képét vagy valamelyik frappáns mondását? Noha természetesen nem győzünk eléggé tisztelegni a kócos zseni teljesítményei előtt, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói szerint példaképnek mégsem őt érdemes választanunk.

Előfordulhat ugyanis, hogy a kemény munka és a képességeink alakíthatóságába vetett hit jobban motivál minket, mint a páratlan tehetség. Ennek a kérdésnek járt utána kollégáival Danfei Hu. A Basic and Applied Social Psychology című szociálpszichológiai szaklapban megjelent izgalmas tanulmányt most a Research Digest összefoglalója alapján mutatjuk be.

El kell hinnünk, hogy mi is képesek lehetünk rá

Az első kísérletben 176-an vettek részt. Az egyik csoportnak azt mondták, hogy egy Albert Einsteinről, a másik csoportnak pedig azt, hogy egy Thomas Alva Edisonról szóló történetet fognak olvasni, a valóságban viszont a két sztori – amely egy tudós küzdelmeit beszélte el – szóról szóra azonos volt. Míg Einsteint kétségkívül lángelmének tartják az emberek, addig Edisonról tudvalevő, hogy a kemény munkának köszönhette sikereit: 1093 szabadalmával a világ egyik legszorgalmasabb feltalálója. A kitartásra és az önfegyelemre esküdött, amiről mi sem árulkodik jobban, mint a neki tulajdonított híres idézet: „A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték.”

A történetek olvasását követően a személyek egy kérdőívet töltöttek ki, amely a tehetséggel és az intelligenciával kapcsolatos nézeteiket vizsgálta. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mennyire értenek egyet például a következő állításokkal: Csak a zsenik lehetnek jó tudósok; Néhány embernek egyszerűen nem való a tudomány; vagy Mindenkinek van egy intelligenciaszintje, amit nem igazán lehet megváltoztatni. Ezután egy matematikai feladatot is megoldottak, miközben a motivációjukat is vizsgálták a tudósok. Azt találták, hogy az Edison-csoport sokkal kevésbé gondolta úgy, hogy a kivételes tehetség elengedhetetlen feltétele volna a sikernek, és hajlamosabbak voltak úgy vélekedni, hogy az intelligencia fejleszthető. Jobban teljesítettek a matekfeladatban, és motiváltabbak is voltak, mint azok, akik Einsteinről olvastak. A szerzők szerint Edison munkamorálja azt sugallta nekik, hogy ők maguk is sok mindent elérhetnek, ha erőfeszítéseket tesznek. 

Kellő kitartással nagyon messzire juthatsz
Fotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Egy nóném tudós is jobb példakép lehet, mint Einstein

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy mennyire motiváló ugyanaz a történet, ha a résztvevők (162 fő) egyik csoportja azt hiszi, hogy Einsteinről szól, a másik fele pedig azt, hogy egy Mark Johnson nevű, ismeretlen tudósról (aki persze a valóságban nem is létezett). Kiderült, hogy a Mark Johnson-csoport később kevésbé gondolta úgy, hogy a zsenialitás volna a tudományos munka sikerének a kulcsa, nagyobb kedvvel láttak neki a matekpélda megoldásának, és több helyes megoldást produkáltak, mint az Einstein-csoport tagjai. Ebből a szempontból tehát még egy kitalált tudós is hatékonyabb példaképnek bizonyulhat, mint a csodálatos elméleti fizikus. 

Ne hagyd, hogy a zsenikultusz kedvedet szegje

Utolsó kísérletükben 288 résztvevővel dolgoztak a kutatók, és azt nézték meg, hogy Edison, Einstein és az ismeretlen tudós közül ki mennyire motiváló példakép. A korábbi kutatásaik eredményei megerősítést nyertek: Edison volt a leginspirálóbb modell, őt követte a kitalált tudós, és a sor végén megint csak szegény Einstein kullogott. Mindebből az következik, hogy a zsenikultusz néha kifejezetten kontraproduktív: bár csodáljuk a született géniuszokat, amikor el is hisszük, hogy ez előfeltétele a tudományos, művészi vagy sportolói sikernek, akkor könnyen meginoghatunk. Mivel magunkat nem tartjuk ennyire kivételesnek – pláne, amikor egy szakma elején tartunk –, hamar elveszíthetjük a lelkesedésünket. Ennél jobban járunk tehát, ha olyanok életútjából töltekezünk, akikről azt gondoljuk, hogy keményen dolgozva, számos akadályt legyőzve tudtak maradandót alkotni.

Címlapkép: giphy.com

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Reggeli vagy esti edzés: kiderült, melyik a jobb

Hajnalban jobb edzeni, vagy este hatékonyabb a testmozgás? A kérdés évek óta megosztja a sportolókat és azokat is, akik csak próbálnak valahogy rendszeresen mozogni a rohanó hétköznapok mellett.

Szülőség

Átírhatja a gyerek biológiai életkorát, ha ilyet néz: 8 hónap lehet a különbség

A 4iG Csoport 2025 tavaszán különleges belső kezdeményezést indított, gyereknapi rajzpályázatot hirdetett a munkavállalók gyermekei számára. Idén a beérkezett rajzok mesterséges intelligencia segítségével keltek életre, animált mesefilm készült belőlük. A mesefilm premierjének napján a 4iG Csoport edukációs eseményt is szervezett Szülőnek lenni az AI világában címmel.

Testem

Narancsbőr-kisokos: ezekkel a módszerekkel enyhíthető a cellulitisz

A narancsbőr elleni harcban hatalmas összegeket költünk különböző krémekre és csodakezelésekre, pedig a cellulitisz a női test teljesen természetes sajátossága. A genetika és a hormonok miatt a nők csaknem 90 százalékánál megjelennek a jellegzetes kis gödröcskék, függetlenül attól, hogy hány kilót mutat a mérleg. Bár a narancsbőrt teljesen leradírozni nem lehet a testünkről, célzott módszerekkel és életmódbeli változtatásokkal látványosan finomítható a bőr felszíne. Cikkünkből kiderül, mi segít igazán, és miért érdemes végre elengedni a bűntudatot.

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.