A hererák a férfiak esetében a daganatos megbetegedéseknek csupán 1-2 százalékát teszi ki, ennek ellenére fontos, hogy beszéljünk róla, hiszen a 20-40 év közötti férfiak körében ez a leggyakoribb daganatfajta.
A hererák könnyen gyógyítható, ha a beteg időben orvoshoz fordul a tünetekkel. A tumor kezdetben a herén belül növekszik, majd a véráramon keresztül a rákos sejtek a test többi részébe is eljutnak, így a betegség akár a tüdőbe, az agyba és a májba is továbbterjedhet – hívják fel a figyelmünket a Harvard professzorai.
Kockázati tényezők
A hererák kialakulását jellemzően nem lehet megelőzni. Az egyik legnagyobb rizikótényező a le nem szállt here, ilyen esetekben 10-40 százalékkal nagyobb a hererák kialakulásának a valószínűsége. Emellett rizikófaktornak számít az is, ha a családban már előfordult hererák, a beteget korábban HIV-vel diagnosztizálták, bizonyos genetikai eltérések, például a Down-szindróma vagy Klinefelter-szindróma. Egyes szakértők szerint tovább növelik a kockázatot a korábbi, herét ért traumák, bizonyos fertőző betegségek és a here gyakori gyulladása.
Típusai
Az esetek 95-98 százalékát a csírasejt-eredetű tumorok alkotják. Ezek azok a sejtek, amelyek a spermiumokat termelik. A csírasejt eredetű daganatoknak két típusa van: a seminomák és a non-seminomák, melyek kezelése eltér egymástól. A seminoma lassabban nő, kevésbé ad távoli áttéteket, non-seminomák esetén nagyobb az áttétek képződésének kockázata.
Tünetek
A legtöbb esetben a férfiak fájdalommentes duzzanatot vagy csomót vesznek észre a heréknél. Előfordulhat, hogy csak az egyik oldalon jelentkezik elváltozás, de olyan esetek is vannak, amikor fájdalmas a csomó. Bizonyos daganatok olyan hormonális változásokat idéznek elő, amelyek következtében az emlők megnagyobbodnak. A kevésbé gyakori tünetek közé tartozik a köhögés, légszomj, hátfájás és vérszegénység, ezek általában akkor fordulnak elő, amikor a rákos sejtek már nem csak a herében vannak jelen.
Diagnózis
Mivel a hererák sokszor lassan fejlődik ki és sokáig észrevétlen marad, a legtöbb beteg csak hónapokkal az elváltozások jelentkezése után fordul orvoshoz, ezért fontos, hogy minden tapasztalatodról és tünetedről tájékoztasd az orvosodat. Az orvos általában megtapintja a duzzanatot, megvizsgálja, hogy kemény-e a csomó és hogy mennyire érzékeny a terület. A vizsgálat során vérvételre is szükség van, és hogy kiderüljön, képződött-e áttét, szükség lesz hasi ultrahangra, mellkasröntgenre, illetve CT-re. Ha ezekkel a vizsgálatokkal nem lehet egyértelműen kizárni a rákos megbetegedést, műtét következtében állítják fel a diagnózist.
Kezelés
A hererák kezelése leginkább a beteg általános egészségétől, a rák típusától és annak stádiumától függ. Az I. stádiumban a rákos sejtek csak a herében találhatók, a II. stádium során átterjednek a has vagy a medence nyirokcsomóiba. A III. stádiumban rákos sejtek találhatók a tüdőben, az agyban, a májban vagy a test más részein is.
A betegség kezelésének egyik alapja az érintett here eltávolítása, már a rák alapos gyanúja is szükségessé teszi a műtétet. Esetenként műtéti beavatkozásra van szükség ahhoz is, hogy meg tudják állapítani, átterjedt-e a rák a test más részeire. A betegség súlyosságától és típusától függően szükség lehet sugárkezelésre vagy kemoterápiára is. A műtétet követően elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, erre az első két évben nagyjából havonta-kéthavonta van szükség: ilyenkor labort, röntgent és CT-t is csinálnak. Még évek elteltével, panaszmentesség esetén is fontos a rendszeres, évenkénti legalább egy vizsgálat, hogy kiújulás esetén időben el tudják kezdeni a kezelést.
