Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vajon az alkohol tényleg ellazít és segít, hogy könnyebben legyűrd a stresszt? Mennyi az igazság ebben a régi közhiedelemben?
A statisztikák szerint a koronavírus-járvány idején megnőtt az eladott sör, bor és égetett szeszes italok mennyisége. Sokan persze a bárok, kocsmák bezárása miatt isznak inkább otthon, de vannak, akik azért spájzolnak be, mert azt remélik, hogy alkohol segítségével könnyebben átvészelik a problémás időszakot. Régi hiedelem, miszerint az ital segít feledtetni a gondokat, de vajon tényleg igaz? Ennek járt utána az Elemental cikke.
Alkoholba fojtom a stresszt?
Az alkohol stresszoldó hatása, amit nemcsak a páciensek, de az orvosok többsége is tényként fogad el, régóta ismert a nyugati kultúrában – mondja dr. Michael Sayette pszichológus, a Pittsburghi Egyetem munkatársa. Az ókor óta közismert nézet, hogy a szeszes italok segítenek levezetni a feszültséget – többek között a görög költő, Alkaiosz is megénekelte ezt a pozitív hatást a Kr. e. 6. században. A hiedelemnek valós alapja van – magyarázza dr. Rajita Sinha, a Yale stresszkutató központjának vezetője. Az alkohol ugyanis fájdalomcsillapító hatással bír, és képes tompítani a szervezet stresszes helyzetekre adott reakcióját. Segíti a gamma-aminovajsav (GABA) néven ismert neurotranszmitter munkáját, ami gátló funkciót lát el a központi idegrendszerben.
Több kutatás bizonyította az alkohol idegnyugtató hatását. Egy 2011-es amerikai kísérletben a résztvevőknek nyilvános beszédet kellett mondaniuk. A szereplést követően az alanyok szervezetében alaposan megugrott a stresszhormonként ismert kortizol szintje, azonban azoknál, akik két pohár italt fogyasztottak miután lesétáltak a pódiumról, sokkal kevésbé volt észlelhető ez a változás. Egy 2009-es kutatás úgy találta, tompábban reagálnak az elektrosokkra azok, akiknek a vérében 0,08 százalék alkohol található. Azt is bizonyították már tudományosan, hogy az alkohol hasonlóan befolyásolja az ún. GABA-nak a működését, mint bizonyos szorongáscsökkentők: mint a válium és a xanax.
Ördögi kör az alkoholfüggőség
A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Egyénenként változó, mennyire hat valakire az alkohol – magyarázza Sayette. Mindenkinek más az ingerküszöbe, a rendszeres ivókra teljesen másként hat az ital, mint azokra, akik csak alkalmanként vagy először nyúlnak a pohárhoz. Az sem mindegy, milyen mennyiségben és mennyire gyakran fogyasztasz alkoholt. Kutatások szerint a hosszú távú, mértéktelen italozás éppen hogy megugrasztja a szervezet kortizolszintjét, emellett a pulzusszám és a vérnyomás is emelkedik.
A legnagyobb csapdát pedig a hozzászokás jelenti – véli a szakember. Minél többet és minél gyakrabban iszik valaki, agya annál inkább megszokja az alkohol kiváltotta nyugtató hatásokat. Megváltozik az ingerküszöbe, és egyre nagyobb mennyiségű italra lesz szüksége ahhoz, hogy ellazuljon. Amikor pedig nem iszik, egyre idegesebbnek, feszültebbnek érzi magát, és ezt csak az itallal képes megszüntetni. Ez egy ördögi kör, amelyben egymást táplálja a stressz, a szorongás és az alkoholfüggőség.
Fejben dől el a dolog
Abban az esetben viszont, amikor egy nehéz nap végén, hazaérve a munkából megiszol egy pohár bort vagy egy doboz sört, olyan kis mennyiségű alkoholt fogyasztasz, hogy – a kutatások tanúsága szerint – nem is kellene hatással lennie rád. De akkor miért érzed magad mégis ellazultabbnak? Sayette szerint a dolog nyitja a pszichológia. Az alkoholfogyasztás ilyenkor egy rituálé része: miközben lassan kitöltöd magadnak a bort, lehuppansz a kanapéra, bekapcsolod a zenéd a háttérben, elolvasod a híreket, stb. a tudatalattidban az ital képét és az ivás aktusát a nap végi megnyugvással, lepihenéssel kapcsolod össze, ezért tényleg úgy érzed, hogy ellazulsz. Röviden tehát, kis mennyiségben tényleg segíthet ellazulni az alkohol, de ügyelni kell rá, nehogy túlzásba vigyük az italozást, megcsússzunk és függővé váljunk.
