Sokan felteszik a kérdést: aki átesett a fertőzésen, védett a Covid-19 ellen, vagy újra elkaphatja az új koronavírust? Utánajártak az igazságnak.
Az Egészségügyi Világszervezet nemrég egy Twitter-üzenetben úgy fogalmazott: nincs rá bizonyíték, hogy azok, akik átestek az új koronavíruson és szervezetük antitesteket alakított ki a vírus ellen, védve vannak az újrafertőzöttségtől. A szervezet később kijavította a közleményét, és azt állította, azokban, akiket már egyszer megfertőzött a vírus, nagy valószínűséggel bizonyos fokú védettség alakul ki vele szemben. Ebből is látható, mennyire ellentmondanak egymásnak a kérdésben született különböző tudományos munkák. Az Elemental írása szakértők segítségével mégis megpróbált utánajárni, mennyire véd a vírustól a már lezajlott, gyógyult fertőzés.
Az antitestek birkózzák le a vírusokat
A tudósok világszerte nagy erőfeszítéssel dolgoznak azon, hogy minél több mindent kiderítsenek az új koronavírusról. Ennek eredményeképpen számos kutatás született már, amelyek azt fejtegetik, mennyi az esélye az újrafertőződésnek. Ezek némelyike reményre ad okot, mások pesszimistábbak. Érdemes viszont észben tartani, hogy többségük – köszönhetően a járvány miatti rohamtempójú kutatási hullámnak – még közlés előtt álló, más szakemberek által nem ellenőrzött és felülvizsgált tanulmány.
Kívülről származó fertőzések esetén a szervezet legfontosabb védelmi szereplői az antitestek. Ezek az immunrendszer által termelt fehérjék arra vannak beprogramozva, hogy felismerjék, majd közvetlen vagy közvetett úton elpusztítsák a káros behatolókat (vírusokat, baktériumokat, pollenanyagokat). Az első fertőzés során a szervezet specifikus antitesteket fejleszt ki az adott vírus vagy más kórokozó ellen. Ezek a következő alkalommal már azonnal képesek felismerni és semlegesíteni a behatolót, még azelőtt, hogy észlelhető tüneteket produkálna – vagyis sok esetben aki egyszer átesett egy betegségen, védettséget élvez ellene.
Két korai, kínai kutatásban a vizsgált, Covid-19-ből kigyógyult páciensek mindegyikének szervezetében kialakultak a megfelelő antitestek. Egy későbbi, szintén Kínában végzett vizsgálat azonban úgy találta, a 175 részt vevő alanyból 10 fő esetében nem alakult ki szerzett immunitás. Sőt, a megfigyelt páciensek 30 százalékánál nagyon alacsony koncentrációban jelentek csak meg az antitestek, így kérdéses, hogy azok megfelelően fel tudnának-e lépni egy újabb fertőzéssel szemben. Dr. Mandeep Mehra, a Harvard Orvosi Karának munkatársa szerint a szerzett immunitás nem olyan egyszerű dolog, mint azt sokan hiszik. Nincsen általános védettség: a különböző emberek szervezete másképp reagál ugyanarra a kórokozóra. Van, akinél erősebb védettség alakul ki, másoknál csak enyhébben készül fel az immunrendszer egy esetleges újrafertőződésre. Befolyásoló tényező lehet egy személy életkora, neme és egészségi állapota, például bizonyos alapbetegségek megléte.
Az említett kínai kutatások igazolni látszanak ezt az állítást. A tudósok jelentősen nagyobb mennyiségben találtak Covid-19 elleni antitesteket a középkorú és idősebb alanyok szervezetében, mint a fiatalabbaknál. Ennek oka talán az, hogy a fiatalok – az eddigi adatok szerint – kevésbé produkálnak súlyos tüneteket új koronavírus-fertőzés esetén, nagyobb eséllyel vészelik át enyhébb tünetekkel vagy teljesen tünetmentesen a betegséget. Ezért az immunrendszerüknek nem kell olyan mértékben megküzdenie a betegséggel, mint az idősebbek esetében, így kevésbé alakul ki a szerzett immunitás ellene. Ez baljós dolgokat jelez: számos esetben ugyanis – egyes kutatások szerint a fertőzöttek akár 40 százalékánál – az új koronavírus-fertőzés teljesen tünetmentes. Azok, akik megbetegedés nélkül estek át a víruson, valószínűleg nem is szereznek immunitást ellene, ezért később újra elkaphatják és továbbadhatják másoknak. Egyelőre nem tudni, az említett személyeknél miért nem produkál észlelhető tüneteket a betegség. Talán jobb az immunrendszerük, felkészültebbek a fertőzések ellen – ez viszont egyelőre csak találgatás.
Tényleg védenek az antitestek?
De vajon az antitestek tényleg képesek legyűrni a vírust? Az eddigi eredmények biztatóak. Egy laborkísérletben tudósok izolált antitesteket ültettek be sejtekbe, melyek sikeresen visszaverték a Covid-19 támadását. Szintén pozitív eredményeket hoztak azok a kísérletek, melyekben kigyógyult páciensekből származó, antitesteket tartalmazó vérplazmát ültettek át betegekbe. Kínai kutatók márciusban az új koronavírusból kigyógyult majmokat fertőztek meg szándékosan a kórokozóval, ami másodszorra nem betegítette meg az állatokat. Aggódásra adott okot ellenben amikor áprilisban a dél-koreai hírforrások bejelentették: 91, a víruson korábban átesett személy lett újra beteg. Ezt a hírt azonban érdemes alaposabban megvizsgálni.
Lehetséges, hogy a dél-koreai páciensek esetében nem újrafertőződés történt, hanem a szervezetükben megmaradt, lappangó vírusok indultak be újult erővel. Dr. Mehra szerint ennek nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy másodszorra is megbetegedtek a vírustól. Számos ismert vírusnál mutattak már ki hasonló viselkedést. Szintén előfordulhat, hogy a tesztelés során történt hiba, becslések szerint ugyanis a koronavírus-tesztek 30 százaléka hozhat félrevezető eredményt. Lehetséges, hogy a páciensek csak azt hitték magukról, hogy már kigyógyultak a betegségből, miközben a kórokozók még mindig jelen voltak a szervezetükben. A vírus RNS-ének vizsgálatával megállapítható, vajon tényleg új fertőzésről van-e szó, vagy csupán a már korábban elkapott vírusok támadtak fel.
Meddig tart a védettség?
Szintén fontos kérdés, hogy meddig tart a szerzett immunitás. A korábbi koronavírusok, illetve más betegségek (influenza, megfázás) nyomán arra lehet következtetni, hogy a védettség időtartama, csakúgy mint a kifejlődött antitestek mennyisége, a fertőzés súlyosságától függ – magyarázza dr. Warner Greene, a Kaliforniai Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora. Korábbi kutatások úgy találták, a tüdőgyulladást okozó MERS-koronavírusból való felgyógyulást követően a páciensek immunrendszere legalább 18 hónapig termelt megfelelő antitesteket. Ellenben azok, akik elkapták ugyanezt a vírust, de nem produkáltak tüneteket, kevesebb, mint három hónapig voltak csak védettek az újrafertőződés ellen. A SARS-koronavírus esetén biztatóbb eredményeket hoztak a vizsgálatok: a felgyógyult páciensek 90 százaléka legalább két évig élvezett védettséget, ami csak a harmadik évben múlt el. A legenyhébb – megfázást okozó – koronavírusok esetében nagyjából egy évig tartott a védettség, bár néhányan ennek dacára is újrafertőződtek.
Az új koronavírussal kapcsolatos tudásunk folyamatosan bővül, ezért valószínű, hogy a közeljövőben ezekre a kérdésekre is pontosabb választ tudnak majd adni a kutatók. Jelenleg olyan gyors iramban jönnek az új információk, hogy gyakorlatilag semmiben sem lehetünk biztosak – fogalmaz dr. Mehra. Minél többet tudunk meg az antitestekről és arról, hogyan küzd meg az immunrendszer a Covid-19-cel, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy miként lehet sikeresen védekezni ellene és felvenni vele a harcot.
