Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt héten rengeteg izgalmas helyen jártam, miközben nem mentem sehova. Egy (K) nevű sráccal rúgtam suli után a bőrt a Hunyadi téren, hosszú gyalogutakat tettem meg egy fagyott szakállú szótlan postással az izlandi hóesésben, egy török származású lánnyal pedig mindenféle furcsa művészeti kurzusokra jártam a Harvardon. Hogy csináltam mindezt a járvány okozta kényszerű otthon maradás idején? Minden nap időt szakítottam arra, hogy olvasni tudjak.
Talán te is láttad már a Legendás állatok és megfigyelésük című filmet, amelyben a J. K. Rowling által megalkotott főhős, bizonyos Göthe Salmander, a mágikus lények szakértője, különböző kalandokba keveredik a tengerentúlon, miközben mindenhova magával hurcolja a bőröndjét. Persze nem akármilyen kofferről van szó: ha kinyitod és belebújsz, hirtelen egy másik világban találod magad, ahol a legkülönfélébb teremtmények vesznek körül.
Ha te sem vagy egy vörös hajú brit varázsló, és épp egy ilyen utazótáska sincs nálad, akkor sem kell kétségbeesned: egy könyvvel a kezedben a fentiekhez hasonló tapasztalatokban lehet részed. A fantáziádban egy csomó dolgot átélhetsz, köztük olyanokat, amelyekről most pár hónapig biztosan le kell mondanod, hogy közösen tudjuk lassítani a vírus terjedését. Az olvasás egyébként nemcsak a testi és a mentális egészségedre van bizonyítottan pozitív hatással, hanem egy sor olyan készségedet is fejleszti, amire az elkövetkezendő időszakban nagy szükséged lesz. Az alábbiakban a Healthline és a Medium cikkei alapján mutatjuk be a legfontosabb kutatásokat.
#1 Erősíti az agyadban található áramköröket
Számos vizsgálat kimutatta, hogy olvasás közben egy komplex hálózat lép működésbe az agyunkban. Minél gyakrabban merülünk el a szövegekben, annál erősebbé és precízebbé válnak ezek az áramkörök. Egy 2013-as kutatásban például fMRI-felvételeket készítettek a tudósok, hogy mérni tudják az olvasás kérgi hatását. A résztvevők 9 napon keresztül minden este elolvasták a Pompeii című regény egykilenced részét, majd másnap reggel agyi képalkotó eljárások segítségével vizsgálták őket. Azt az eredményt kapták, hogy a könyvbeli feszültség kibontakozásával párhuzamosan egyre több agyi terület lépett működésbe, illetve hosszú távon is növekedett az idegi hálózatok összehuzalozottsága, főként a parietális (fali) lebenyben található szenzomotoros kéregben. Ez az a kortikális terület, amely többek között a fizikai érzékletekre (például a hőre, a tapintásra, a fájdalomra), valamint a test mozgásaira reagál. Olvasás közben tehát éppúgy aktív, mint a fizikai világban zajló események során.
#2 Időskorban is segít megőrizni a kognitív fittséget
A nagyszülőkre, dédszülőkre nemcsak a koronavírus jelent veszélyt napjainkban, hanem a kényszerű otthonléttel járó elszigeteltség és magány is. Sok idős ember számára a boltba, a temetőbe, a patikába járás külön program, ami most kiesik. Kevesebbet tudnak találkozni a családtagjaikkal, a barátaikkal, a szomszédaikkal is. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy legyenek olyan tevékenységek az életükben, amelyek folyamatos kognitív ingerlést biztosítanak. Egy tanulmány szerint például kisebb valószínűséggel fejlődnek ki a demenciára jellemző különböző agyi elváltozások (plakkok, érelmeszesedés) azoknál, akik mentálisan aktívak maradnak. Egy másik kutatásból az derült ki, hogy azok az emberek, akik napi szinten olvasnak, illetve matematikai feladatokat oldanak meg, jobban megőrzik a kognitív funkcióikat, a memóriájukat. Egy vizsgálat pedig arra is fényt derített, hogy a fiatal felnőtt koruktól kezdve rendszeresen olvasó emberek kisebb mértékben vannak kitéve az Alzheimer veszélyének, mint azok, akik más típusú hobbikat űznek.
#3 Fejleszti az empátiát és a mentalizációt
A koronavírus-járvány kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy betartsuk a higiéniai szabályokat (például kézmosás, fertőtlenítés, maszk és kesztyű viselése, távolságtartás) és minimalizáljuk az emberi kontaktusaink számát. Ha most otthon maradunk, valóban életeket menthetünk. Ugyanakkor azt sem érdemes szem elől téveszteni, hogy ez most egy nagyon új helyzet, és óhatatlanul különbségek lesznek közöttünk abban, hogy ki milyen gyorsan alkalmazkodik hozzá. Ahhoz, hogy a hibáztatás és az ellenségeskedés helyett a bajban is a szolidaritás kultúráját tudjuk erősíteni, rengeteg türelemre és empátiára lesz szükségünk.
Kutatások szerint az irodalom ebben is a segítségünkre lehet: miközben olvasunk, bepillantást nyerhetünk a karakterek belső életébe, így egyre jártasabbak lehetünk abban, hogy átlássuk és megértsük mások érzéseit, hiedelmeit, indítékait. Mentalizációnak nevezik a szakemberek azt a képességünket, hogy mentális állapotokat tudunk tulajdonítani a többi embernek. Ha valaki például közelít felénk, különböző jelzések (például mimika, testtartás, hangszín) alapján elő tudjuk vételezni, hogy nagyjából milyen szándékkal teszi azt, mi járhat a fejében. Mindez segít minket abban, hogy könnyebben eligazodhassunk a társas világban, és jelentésteli kapcsolatokat hozhassunk létre. Más tanulmányok arra is felhívják a figyelmet, hogy egy egyszeri olvasási alkalom önmagában még nem lesz fejlesztő hatású: idő és rendszeresség szükségeltetik ahhoz, hogy az olvasás empátiára, mentalizációra gyakorolt pozitív hatását megtapasztalhassuk.
#4 Csökkenti a stresszt és a szorongást
A járványügyi helyzet egy hatalmas és hosszan tartó stresszforrást jelent az életünkben: aggódunk a saját és a szeretteink egészségéért, folyamatosan ki vagyunk téve a Covid-19-megbetegedésekről érkező nyomasztó híreknek, el vagyunk zárva a külvilágtól, össze vagyunk zárva más emberekkel, félhetünk a munkahelyünk elvesztésétől, a krízis hatására kialakulóban lévő gazdasági és társadalmi változásoktól. A veszélyeket érzékelve a szervezetünk állandó készenléti állapotban van, dübörögnek benne a harcolj vagy menekülj típusú válaszok, miközben alapvetően tétlenségre vagyunk kárhoztatva az otthonainkban. A felgyülemlett feszültség pedig kimerültséghez, konfliktusokhoz, testi-lelki tünetképzéshez vezethet. Ezek megelőzése érdekében is nagyon fontos, hogy a mostani helyzetben használni tudjuk a stresszcsökkentés könnyen kivitelezhető módjait: azokat a technikákat, amelyek nem igényelnek túl sok pénzt, teret, időt vagy társakat.
Az olvasás tipikusan egy ilyen tevékenység. Amerikai kutatók 2009-ben azt nézték meg, hogy egy megterhelő egyetemi egészségügyi program hallgatóinak stressz-szintjére miként hat az irodalom fogyasztása. Azt találták, hogy már napi 30 percnyi olvasás csökkentette a vérnyomást, a szívritmust, illetve a szubjektíven megélt distressz (negatív stressz) mértékét. Az olvasás egyébként pont annyira volt hatásos, mint a jóga vagy a humor. Egy másik tanulmány viszont azt állítja, hogy a zenehallgatásnál, a sétálásnál vagy a teázásnál is hatékonyabb eszköz önmagunk megnyugtatásához. A szerzők szerint az olvasás testünkre gyakorolt jótékony hatásai ugyanis nagyon hamar, már 6 perc után is mérhető módon megjelennek. A lényeg természetesen nem az, hogy melyik stresszoldó módszer jobb a másiknál: minél többfélét tudsz használni, annál több eszközöd lesz a sikeres érzelmi megküzdéshez. Ebben persze olyan könyvek is a hasznodra lehetnek, amelyek segítenek fejleszteni az önismeretedet, és ötleteket adnak a konstruktív hangulatjavítási stratégiákra.
#5 Segít az elalvásban
A járványügyi helyzetben kifejezetten ellenjavallt a lefekvés előtti 1-1,5 órában a vírusról szóló híreket nézni, olvasni. Persze fontos, hogy jól informált legyél az aktuális intézkedések kapcsán, ugyanakkor az is lényeges, hogy pihenni, töltődni tudj. Az elalvásban mindig segít, ha van egy jól bejáratott rituáléd. Ennek egyik eleme lehet az esti könyvolvasás. Érdemes papíralapú kötetekben gondolkodni, mert a készülékeink által kibocsátott kék fény csökkenti az álmosságot okozó melatonin nevű hormon termelését, így nőni fog az aktivációs szintünk, ha mobilról, laptopról olvasunk. Ráadásul ilyenkor mindig megvan a veszélye annak is, hogy visszaterelődünk a híroldalakra vagy a közösségi médiára, s tovább habzsoljuk a vírussal és annak sokrétű következményeivel kapcsolatos híreket.
#6 Tovább élhetsz
Egy sokat idézett 2017-es longitudinális vizsgálatba 3635 személyt vontak be, akiket 12 évig követtek nyomon. A kutatók meglepő eredményre bukkantak: átlagban 2 évvel éltek tovább azok a résztvevők, akik nemcsak magazinokat vagy újságokat, hanem könyveket is olvastak. Ez az összefüggés az után is fennmaradt, hogy számításba vették az életkor, a nem, a bőrszín, az iskolázottság, a diagnosztizált betegségek, a gazdasági helyzet, a családi állapot hatását, valamint azt, hogy a személyek milyen jellemzéseket adtak a saját egészségi állapotukról, illetve voltak-e depresszióra jellemző tüneteik. További izgalmas adat volt, hogy azoknak az embereknek az esetében, akik heti minimum 3,5 (azaz napi fél) órát olvastak, 20 százalékkal csökkent annak az esélye, hogy meg fognak halni a következő 12 évben.
Hogyan lesz napi fél órám olvasni?
Az iskolák bezárásával a gyerekek napközbeni felügyelete ismét a szülőkre hárul, sokak lakása pedig nem teszi lehetővé, hogy a családtagok el tudjanak vonulni egymástól. Pedig fontos odafigyelni arra, hogy ki-ki a térigényének megfelelően időnként egyedül tudjon lenni. Ez ugyanis természetes emberi szükséglet, így érdemes mindenkinek tiszteletben tartania, hogy van, akinek több, van, akinek kevesebb „énidő” kell a lelki egyensúlya fenntartásához. Persze ha többen is szerettek olvasni a családból, akkor szuper közös időtöltés lehet a szövegekben való csendes elmerülés. Ha viszont a veled egy háztartásban élők más, pláne zajosabb tevékenységeket preferálnak, illetve amúgy is rengeteg teendő zúdult most a nyakadba, akkor érdemes lehet picit korábban kelni vagy később lefeküdni, hogy olvasni tudj.
15 ezer könyv lesz ingyen elérhető április 23-ig
Március 30-tól 12 magyar kiadó (szak)könyveit teszik online elérhetővé a nagyközönség számára a járványhelyzet miatt. A Szaktárs adatbázisban fellelhető kiadványokhoz való hozzáférés 2020. április 23-ig bárki számára ingyenes lesz, a művek letöltésére továbbra is az előfizetők jogosultak. A kezdeményezésben részt vevő kiadók listáját az Index cikkében találod.
Mit olvassak?
A válasz egyszerű: igazából bármit, ami érdekel. Ha a mostani helyzetben biztonságot ad neked, hogy bekuckózol egy könyvbe, akkor érdemes lehet leporolni a nagyregényeket. Ha időnként szorongsz, vagy mentálisan fáradékonyabbnak érzed magad, akkor praktikus dolog lehet rövidebb szövegeket, verseket, novellákat olvasni, amik nem veszik hosszan igénybe a figyelmedet, vagy olyan műveket, amelyeket már ismersz, és nagyon szeretsz. Ha pedig tényleg csak minimális időd van, jó választás lehet a vers vagy a tárca. Ezek sűrű műfajok, de gyakran egész napra ellátnak gondolkodnivalóval.
