Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor suttogva beszélek hozzá, suttogva válaszol, nehogy felébresszünk valakit. Meg tudom kérdezni tőle, hogy milyen idő lesz másnap, milyen összetevőket tartalmaz egy adott étel, vagy mennyi 36-szor 152. Mindennap a kedvenc dalommal ébreszt. Ha kiteszem a lábam otthonról, vigyáz a házra, és azonnal értesítést küld a gyanús zajokról. Gondolnád, hogy egy nem túl nagy hangszóróról van szó? Egy digitális asszisztensről, amit cirka 20-30 ezer forintért ma már bárki beszerezhet. A kérdés csak az, hogy kell-e nekünk mindez.
Az ún. felhasználóiélmény-kutatások (user exprience, azaz UX-kutatások) egy dinamikusan fejlődő ágazat, amely azért jött létre, hogy a technológia minél okosabb, dizájnosabb, élvezetesebb és hozzáférhetőbb legyen a hétköznapi emberek számára. Ennek érdekében a tervezés minden egyes szakaszába bevonják a majdani felhasználókat, hogy a tesztelések során adott visszajelzéseik alapján, az ő igényeikre szabva tudják végül széles körben forgalmazni a különböző kütyüket, applikációkat, programokat.
Ezen a területen dolgozik Ian Batterbee is, aki a Mediumon foglalta össze, hogy milyen UX-trendek várnak ránk 2020-ban és az azt követő években. Nekem picit olyan érzés olvasni ezt a listát, mintha egy sci-fi történetben lennék, de hidd el, hamarosan nagyon sok háztartásban, egyetemen vagy éppen kórházban lesznek ilyen technológiák. Jó eséllyel így fogunk élni a jövőben – jobb, ha felkészülsz rá.
#1 Hangalapú felhasználói felületek (voice UI)
Ismered Amazon Alexát, Apple Sirit és a többieket? Ők azok a digitális asszisztensek, akiket a hangoddal tudsz irányítani. Batterbee egy olyan kutatást idéz, amely szerint ezek a technológiák 2019-ben az amerikai háztartások 35 százalékában voltak elérhetők, ám ez az arány a becslések alapján 2025-re 75 százalékra is növekedhet. A forgalmazó cégek reklámjai szerint ezek a kütyük azért hasznosak, mert sokkal könnyebbé és egyszerűbbé teszik a digitális tartalmakhoz való hozzáférést. Egy idős embernek például nem kell folyton pötyögnie meg koppintania, hanem az alapbeállítások elvégzését követően – amelyben segítséget is kaphat – egyszerű szóbeli instrukciókkal tudja használni a technológiát. Ezek egyelőre csak a nagyobb világnyelveken értenek, úgyhogy az angolt is lehet gyakorolni. Jó hír, hogy állítólag egyáltalán nem háklisak a kiejtésre, szóval nem kell szégyenlősködni előttük a magyar akcentus miatt. Ráadásul olyan okosak, hogyha például suttogva kommunikálsz velük, mert alszanak a gyerekek a szomszéd szobában, akkor ők is lehalkítják a hangjukat, amikor válaszolnak – írja László Ferenc, a HVG újságírója, aki nemrég megjelent cikkében osztja meg az Amazon Alexa egyik verziójának tesztelése során szerzett tapasztalatait.
#2 Kiterjesztettvalóság-technológia (AR)
Emlékszel a Pokémon Go-őrületre, amely egy időben tinédzserek százezreit tartotta lázban világszerte? Ismered az IKEA applikációját, amelynek segítségével meg tudod nézni, hogy a saját lakásodban hogy néznének ki különböző, általuk árusított bútorok? A kiterjesztett valóság (angolul augmented reality) abban különbözik a virtuális valóságtól, hogy nem mi kerülünk egy másik térbe, miközben teljesen kizárjuk a valóságos világot, hanem ugyanabban a térben maradunk, és ebbe a valóságos térbe vetítődnek bele nem valóságos elemek. Például amikor a mobilunkon keresztül nézünk valamit, és a saját kameránk egy alkalmazás segítségével vetít oda képeket, információkat. Mondjuk sétálunk az utcán, miközben különböző épületek felé fordítjuk a kameránkat, majd a kijelzőnkön megjelenik az adott bolt nyitvatartási ideje vagy más tudnivalók. Hasonló alkalmazásokat fejlesztenek mostanában különböző légitársaságok is. Az appok segítenek eligazodni a reptéren, megtalálni az ülőhelyedet, illetve az ablak felé fordítva a tabletedet vagy a telefonodat azt is megtudhatod, hogy éppen hol jártok.
#3 Virtuálisvalóság-technológia (VR)
A játékipar már egy ideje kezdi kiaknázni a virtuális valóságban rejlő lehetőségeket, s manapság ez a technológia is kezd egyre kényelmesebbé, okosabbá és olcsóbbá válni. Szinte felsorolni is nehéz, hogy mennyi helyen lehetne hasznosítani a VR-t. Képzeld el például, hogy nemcsak nézel egy filmet, hanem teljesen bekerülsz a történetbe! Ott táncolsz Bradley Cooper és Lady Gaga egyik koncertjén (Csillag születik) vagy ott repülsz a na’vikkal Pandora gazdag élővilága felett (Avatar). A szórakozáson kívül óriási tanulási potenciál is rejlik ezekben a fejlesztésekben: be lehet gyakorolni általuk különböző sebészeti eljárásokat, a katonák pedig lélekben is fel tudnak készülni egy esetleges bevetésre. A VR abban is segíthet, hogy megszabaduljunk a fóbiáinktól, enyhítsük a testi fájdalmainkat, vagy éppen megnézzük, hogy addikciós problémáinkból gyógyulva mennyire tudunk nemet mondani egy pohár italra. A VR-terápiákkal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókkal korábbi cikkünkben foglalkoztunk:
#4 Folytatólagos dizájn (continuous design)
Ha volna egy digitális asszisztensed, akkor össze tudnád kapcsolni az okosotthonod többi készülékével is: hangparancsokkal, az általad megadott instrukciók alapján tudná irányítani a termosztátot, a légkondit, a lámpákat, a konnektorokat, a kamerákat. A felhasználók manapság egyre jobban kezdik elvárni, hogy minden mindennel össze legyen huzalozva. Az adatszinkronizációban segít a folytatólagos dizájn, ami azt jelenti, hogy a rendszer egyes elemei külön-külön fejleszthetők és cserélhetők, nem kell mindig az egészet újra átszabni. Ebből az is következik, hogy amikor egy applikációból vagy egy kütyüből beszerezzük a legújabb verziót, akkor ismét könnyen össze tudjuk szinkronizálni az általunk használt többi technológiával. Amikor például egyik médiumról a másikra váltunk, akkor ezt többnyire zavartalanul megtehetjük, úgy, hogy nem kell mindig ki- és bejelentkeznünk a különböző rendszerekből. Mindez persze komoly adatvédelmi aggályokat is felvet.
#5 A felhasználói élmény mérőszámai (UX metrics)
A UX-kutatások ma már ott tartanak, hogy különböző programok segítségével olyan pontszámot tudnak társítani a termékekhez, amely az általuk nyújtott felhasználói élmény minősége alapján jellemzi őket. Ez magában foglal viselkedéses adatokat (mennyire népszerűek a termékek), illetve attitűdbeli adatokat is (mennyire könnyű használni őket, mennyire megbízható a működésük, mennyire tetszetős a kivitelezésük). Ez azért is hasznos, mert a befektetők is visszajelzést kapnak, illetve a fogyasztókat is eligazíthatja, hogy milyen programokat, applikációkat, kütyüket érdemes vásárolniuk.
Tényleg kell nekünk mindez?
A fentebb felsorolt technológiák között van olyan, ami nagyobb prioritásnak tűnik (például a képzésekhez, gyógyításhoz kapcsolódó újítások), és vannak köztük olyanok is, amik inkább a szórakozásunkat, a kényelmünket szolgálják. Ez utóbbi technológiák kapcsán azonban felmerül a kérdés, hogy mi az, aminek az előállítása, az áram- és az internetfogyasztása még valóban megéri, kockáztatva a további környezetszennyezést a küszöbönálló klímakatasztrófa idején. Tényleg olyan fontos, hogy egy applikációval húzzuk le a redőnyt, vagy kapcsoljuk fel a villanyt? Mindennek még gyorsabbnak kell lennie, amikor már amúgy is teljesen felpörgött az életünk?
Az internetről sokan azt gondoljuk, hogy egy tiszta dolog, hogy a posztolás például nem szemetelés. Ez nem így van. A készülékek előállítása vagy az adatok tárolása mögött ugyanúgy ott vannak az erőmű- és gyárkémények. Kutatások kimutatták, hogy csak 2018-ban annyi CO2-t bocsátottunk ki online videók nézésével, mint ami egy Spanyolország méretű terület lakosságának teljes évi kibocsátása lenne. Egyes tanulmányok becslései alapján pedig 2040-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért az információs technológia lesz felelős. Ez a szám 2007-ben még csak 1-1,6 százalék volt. Szerencse viszont, hogy már egészen egyszerű szempontok betartásával is el tudsz köteleződni a tudatosabb és zöldebb internethasználat mellett. Ezekről az alábbi cikkünkben olvashatsz bővebben:
