Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az alvajárás okait még ma is inkább csak találgatják a tudósok. Újabb feltételezések szerint evolúciós okok állhatnak a háttérben.
Az alvajárás a paraszomniáknak nevezett alvászavarok közé tartozik. Ez a gyűjtőfogalom azokat az eseteket jelöli, amikor az alvási mechanizmus hibájából adódóan valaki túlságosan élénken éli meg az álmait, vagy különböző testi mozgásokat végez alvás közben. Nem véletlen, hogy az alvajárás az idők kezdete óta bámulatba ejtette az embereket – írja a Discover.
Nem az álmaidat játszod el
Egészen az 1950-es évekig úgy gondolták a tudósok, hogy az alvajárók az álmaikat adják elő testi mozgás formájában. Ekkor azonban felfedezték, hogy az alvajárás az alvás nem REM-szakaszában történik, vagyis akkor, amikor nem tapasztaltunk álmokat. Egyszerűbb mentális benyomásokat tapasztalhatnak az alvajárók, de az biztos, hogy komplex álomképek nem jelennek meg ilyenkor – magyarázza Nathaniel Watson, a Washingtoni Állami Egyetem alváskutatási központjának társigazgatója.
Az EEG-vizsgálatok azt mutatták, hogy a paraszomniás jelenségek közben az érintettek agyának bizonyos részei elszenderednek, mások viszont azt hiszik, hogy továbbra is ébren vannak. Az alvajárás csak egyike a hasonló furcsa viselkedéseknek: vannak, akik esznek álmukban, mások hangosan beszélnek, de olyanok is vannak, akik szexuális izgalmat élnek át, miközben fogalmuk sincs minderről.
Az alvajárók többsége minden különösebb incidens nélkül visszasétál az ágyába, reggel pedig semmire sem emlékszik abból, amit éjszaka csinált. Ez is cáfolja azt a tévhitet, miszerint alvajárás közben álmodnak az emberek. A felmérések szerint világszerte a felnőttek 3,6 százaléka szokott éjjelente járkálni, gyerekeknél pedig jóval magasabb ez az arány. Egyes hiedelmekkel ellentétben az alvajárók nem kapnak szívrohamot, ha felébresztik őket, viszont az lehet, hogy zavarodottak és mérgesek lesznek. A legjobb, amit tehetsz, ha párodat, családtagodat alvajáráson kapod, ha csendben, óvatosan elirányítod a hálószobába, anélkül, hogy felébresztenéd.
Őseink így védekeztek az éjszakai veszélyek ellen
De vajon mi okozza az alvajárást, és miért alakulhatott ki ez a különös viselkedés? Genetikai hajlam is meghúzódhat a háttérben, vagyis ha közvetlen családod körében előfordultak alvajárók, esélyes, hogy te is közéjük tartozol. Emellett a stressz, a rendszeres alkoholfogyasztás, a különböző alvászavarok, mint az apnoé (alvás közbeni légzéskimaradás), és gyógyszerek mellékhatása is kiválthatja az alvajárást. A gyerekek általában kinövik a dolgot, ahogy fejlődik az agyuk, felnőtt alvajáróknak azonban ajánlott felkeresniük egy szakembert a problémával.
Amerikai tudósok egy két éve publikált tanulmányban azt fejtegették, milyen evolúciós gyökere lehet az alvajárásnak és az egyéb paraszomniás jelenségeknek. A szakemberek úgy gondolják, őseink számára fontos védelmi feladatot látott el az a mechanizmus, amely alvás közben ébren tartotta az agy bizonyos, motorikus funkciókat irányító területeit. Ha például oroszlán tévedt a barlangba, az ott alvó emberek gyorsan kapcsolhattak, és felriadhattak álmukból, mielőtt még a vadállatok éjszakai csemegéjeként végezték volna. A dolog azonban a visszájára fordult, hiszen az éjszaka sötétjében óvatlanul, alvás közben sétálni a vadonban nem volt éppen életbiztosítás (miként ma sem az).
