Miért egészségesebb egy cukorral teli alma, mint egy kockacukor?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindig mondjuk, hogy sokkal egészségesebb egy almát vagy banánt megenni, akármennyi cukor is van bennük, mint megenni egy ugyanannyi cukrot tartalmazó csokiszeletet. Most azt is megtudhatod, hogy miért.

A túlzott cukorfogyasztás egészségre ártalmas hatásairól köteteket lehetne írni. Mindenki tudja, mennyire káros, ha mértéktelenül habzsoljuk az édességet. Azonban nem minden cukor egyforma – nagy a különbség a feldolgozott és a természetes cukrok között. Ezt fejtegeti az Elemental írása.

A hozzáadott cukor a legveszélyesebb

A cukorban tobzódó étrend számlájára írható többek között az elhízás, a diabétesz, a fogszuvasodás és a szívbetegségek kialakulása, de a rák egyes fajtái, a zsírmáj és az időskori szenilitás kockázatát is növeli. Egy közepes méretű almában és egy Snickers szeletben nagyjából ugyanannyi – kb. 20 gramm mennyiségű – cukor van, az előbbi mégis jótékonyan hat az egészségre, míg az utóbbi nagyon nem. A különbség abban rejlik, ahogy a szervezet feldolgozza a különböző cukorfajtákat.

A természetes gyümölcscukor, más néven fruktóz és a boltban kapható kristálycukor (szacharóz) közötti legfőbb különbség, hogy utóbbit sokkal gyorsabban bontja le a szervezet. A gyorsan megemésztett cukor hirtelen megemeli a vércukorszintet, és ez komoly károkat okoz, különösen azoknál, akik már alapból cukorbetegségben szenvednek, vagy érzékenyebbek a vércukorszint ingadozására.

Nem minden cukor egyforma
Fotó: Martin Barraud / Getty Images Hungary

A legveszélyesebbek azonban – még a kristálycukornál is jóval károsabbak – azok a hozzáadott cukrok, amelyekkel a gyártók az édességeket, snackeket, csokoládékat ízesítik. Ezek közé tartozik a kukoricaszirup, más néven fruktózszirup vagy fruktóz-glükóz szirup. Ezt legtöbbször módosított kukorica- vagy gabonakeményítőből állítják elő, és jóval édesebb ízt garantál, mint más cukrok. Éppen ezért könnyű rászokni, és minél többet eszel belőle, annál nehezebb visszatérni a kevésbé cukros ételekhez.

Szintén gondot jelent, hogy a hozzáadott cukorral agyonédesített termékek többsége alapjáraton káros az egészségre. A szénhidrátban és kalóriákban tobzódó édességek és snackek könnyen tönkretehetik a szív és az erek egészségét, és felhalmozzák a zsírpárnákat – mindehhez jön még a hozzáadott mesterséges cukor. Azért, hogy minél édesebb ízt érhessenek el, a gyártók nem fukarkodnak, és olyan hatalmas mértékben cukrozzák meg a termékeiket, ami jócskán felülmúlja a gyümölcsökben megtalálható mennyiséget.

Minden nap egy alma az orvost távol tartja

Szintén nagy különbség, hogy a gyümölcsök, habár tele vannak cukorral, nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és más hasznos tápanyagokat is. Az almában található C-vitamin, kálium, növényi rostok és más jótékony vegyületek nagyon hasznosak a szervezet számára, és ellensúlyozzák a cukrok hatását. A hozzáadott cukrokban tobzódó ételek ezzel szemben pusztán üres kalóriákat jelentenek, amiknek semmilyen hasznát nem látod.

A legfontosabbak a növényi rostok, amelyek megakadályozzák a gyümölcsben található cukor gyors lebomlását, ezért gátolják a vércukorszint gyors megemelkedését. Éppen ezért nagy különbség van aközött, hogy egy szem almát eszel, vagy – akár 100%-os – almalevet iszol. Az utóbbi ugyanis nem tartalmazza azokat a rostokat, amelyek elvégeznék ezt a munkát. A rostok azért is hasznosak, mert telítettségérzetet adnak, vagyis evés után lassabban éhezünk meg, és kevésbé kívánjuk újra az ételt.

Ha egy alapos gyümölcslakoma során úgy éreznéd, túl sok cukrot fogyasztasz, bevethetsz praktikákat, amelyekkel még jobban lelassíthatod a cukrok lebomlását. Érdemes fehérjében gazdag ételeket, mogyorót, mogyoróvajat, húst vagy sajtot fogyasztani a gyümölccsel együtt. A gyümölcsök egészségre gyakorolt pozitív hatásai bőségesen ellensúlyozzák az ártalmas hatásokat – ne habozz tehát, ha arról van szó, hogy megegyél-e még egy finom, piros, húsos almát.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.