Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon minden órában 3 ember hal meg a dohányzás következményeként, naponta 77, évente pedig 28 ezer olyan embert veszítünk el, akinek a halála összefüggésbe hozható ezzel a káros szenvedéllyel.
Az emiatt kialakuló krónikus betegségek is óriási terhet jelentenek nemcsak a családoknak, de az egészségügyi ellátó rendszernek is. A Magyar Kardiológusok Társasága a Füstmentes Világnapon figyelmeztet a káros szenvedély hatásaira, mert a cigaretta nemcsak a tüdőnket károsítja, hanem a szívünket is, és kihat az egész szervezetünkre.
Füstmentes világnap
A tradícióvá növekedett nap ötlete 1971-ben született, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Öt év múlva 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság karolta fel a kezdeményezést. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. A WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
A Magyar Kardiológusok Társasága más orvostársaságokkal összefogva azt szeretné elérni, hogy az egynapos füstmentes időszak egy egész életen át tartson. A nikotin a heroinnál és kokainnál is erősebb függőséget okoz, és már néhány, akár napi 4 szál cigaretta elszívása után kialakul, majd mindössze 7 nap alatt már függővé is válhatunk. A leszokás viszont ennél jóval tovább tart: teljes megvonás esetén minimum 4-8 hét alatt szűnik meg a függőség, a nikotinéhség azonban még évekig fennmaradhat. A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik.
A dohányzás felel a tüdőrákos halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, és az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért. A koszorúér-betegségeknek mintegy 30 százaléka írható a cigarettázás számlájára. A dohányzással összefüggő betegségek következtében évente mintegy ötmillió ember hal meg világszerte, ebből 40 ezer Magyarországon. A sokakat érintő idült hörghurut és a tüdőtágulás (COPD) előfordulásának 80 százaléka is a dohányzással függ össze. Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Átlagosan tíz évvel korábban halnak meg azok a férfiak, akik dohányoznak.
Ez történik a szervezetben
Már a dohányzás abbahagyása után 20 perccel javul a vérkeringés a végtagokban, a pulzusszám és vérnyomás pedig normális szintre áll. Három nap után már a légutak is tisztulni kezdenek, könnyebb lesz a légzés, javul az ízérzékelés, szaglás. 10 éven belül pedig a tüdőrák kialakulásának kockázata megegyezik azokéval, akik sosem dohányoztak. Fontos, hogy tudjuk, a dohányzás mind a szívünkre, mind a tüdőnkre káros. A dohányosok jelentős részénél súlyos légúti és tüdőmegbetegedéseket okoz a krónikus gyulladás és rostpusztulás révén, ezért a dohányzással töltött évek alatt fokozódó légzési nehézség lép fel. A már kialakult COPD, a krónikus bronchitis, fennálló asztma esetében a további dohányzás felgyorsítja a légzési funkciók romlását, és csökkenti a kezelés eredményességét.
Ereink, szívünk károsodása is markáns, mivel a lappangó érelmeszesedés mentén a szív koszorús ereiben, az agyat ellátó erekben és a végtagi artériákban is támad szűkület. De a dohányzás beleszól a vérkeringésbe azáltal, hogy trombózishajlamot okoz, és a kiserekben a vérsűrűséget növeli. Ezért a lassan kialakuló koszorúér-elzáródás és a hirtelen fellépő és közvetlenül életet veszélyeztető szívinfarktus kialakulásáért is felelős. Ha valaki mondjuk átesett már egy infarktuson és nem hagy fel a káros szenvedélyével, akkor komoly esélye van arra, hogy ez a súlyos állapot megismétlődjön nála – és a második infarktus már gyakran halálos. Életmóddal, szenvedéllyel, függőséggel kapcsolatos betegségeknél nem csupán az egészségügyi rendszerre kell terhelni a felelősséget, hogy majd az orvosok karbantartják a beteg állapotát! A dohányos fiatalok, felnőttek vagy már beteg páciensek leszokási elhatározása és életmódváltoztatása is kell ahhoz, hogy le tudják tenni a cigarettát.
Mi történik a testedben, ha abbahagyod a dohányzást?
- 20 perc múlva a vérnyomás és a pulzus normalizálódik, a vérkeringés javul,
- 8-12 óra múlva a szénmonoxid szint a vérben csökken, javul a fizikai közérzet,
- 24-48 óra múlva a vérből a szénmonoxid teljesen eltűnik,
- 2-3 nap múlva kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, és a köhögés, krákogás,
- 5-7 nap múlva az ízlelés és szaglás javul, a lélegzet frissebb, a fogak tisztábbak, és az illető energikusabbnak érzi magát,a terhelést jobban bírja.
- 2-3 héten belül a megvonási tünetek enyhülnek vagy megszűnnek, és az illető már több órára is képes megfeledkezni a dohányzás csábításáról, a sóvárgásról.
- 2-3 hét múlva a vérrögképződés kockázata csökken az erekben,
- 4 hét múlva a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, több lesz az energia, nagyobb az ellenállóképesség, kevesebb a légúti hurut.
- 2-3 hónap múlva a légzésfunkciós értékek javulhatnak,
- 1 év múlva a szív-érrendszeri betegségek kockázata a felére csökken.
- 2-3 év múlva a légúti betegség kialakulása és szövődményeinek kockázata (súlyos tüdőgyulladás) már nem magasabb a sosem dohányzókkal összehasonlítva!
- 5 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcső- és hólyagrák kockázata felére csökken,
- 5-10 év múlva a keringési betegségek és a trombózis kockázata megegyezik a nemdohányzókéval,
- 10 év múlva a tüdőrák kockázata feleződik, csökken a csontritkulás kockázata,
- 15-20 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcsőrák és hólyagrák kockázata a nemdohányzókéval megegyezik
