Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tüdőrák azok közé a betegségek közé tartozik, amelynek a tünetei gyakran csak később jelentkeznek, amikor már áttétek képződtek. Ezért is érdemes odafigyelni a jelekre és rendszeresen szűrésre járni.
A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a tüdőrák hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.
Kedvezőtlen statisztikák
A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás. Ugyanakkor egyre több ismeretünk van a betegségről, annak típusairól, okairól, illetve a megelőzés lehetséges módjairól. Az idei tüdőrák hónapjának kiemelt fontosságú üzenete, hogy több információval több életet lehet megmenteni: a szakemberekhez a legújabb tudományos eredményeket kell eljuttatni, a betegekkel és a veszélyeztetettekkel pedig a megelőzés módjait és a korai diagnózis jelentőségét kell megismertetni.
A tüdőrákos megbetegedések mintegy 90 százalékának hátterében a dohányzás lehet, és több mint kétszer nagyobb az előfordulása a férfiak körében, mint a nőknél. Minél korábban kezdi valaki a dohányzást és minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának. Emellett fontos elmondani, hogy az erős dohányosok környezetében élő emberek is ki vannak téve a tüdőrák kockázatának. A statisztikai adatok megdöbbentőek: a tüdőrákban szenvedő nem dohányzó betegek hozzávetőleg 17 százalékánál azért alakul ki a kór, mert gyerekkorukban dohányfüstnek voltak kitéve. A budapesti óvodásoknak pedig több mint 29 százaléka passzív dohányos.
Fontos a korai diagnózis
A veszélyeztetettek köre tehát viszonylag jól leírható, és számukra mindenképpen ajánlott a rendszeres szűrés, amellyel kimutatható a betegség már a kezdeti fázisban is, amikor még nem vagy alig produkál tüneteket. A korai diagnózisnak különösen nagy jelentősége van, mert a tüdőrák kezdeti stádiumában még kisebb a valószínűsége az áttéteknek, így a gyógyulás esélye is nagyobb. A tüdőráknak több mint húsz fajtája létezik, és az egyes típusok között lényeges különbség lehet a kialakulásukban, a szerkezetükben, agresszivitásukban, de abban is, hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek miként hatnak rájuk.
Milyen tünetekre kell odafigyelni?
A tüdőrák tünete lehet újonnan jelentkező köhögés, véres köpet a köhögés után, légszomj, mellkasi fájdalom. Később, a betegség előrehaladtával más tünetek is jelentkezhetnek, így például fogyás, fáradtság, elhúzódó tüdőgyulladás, fájdalom a test más részeiben, esetleg vérszegénység. A tünetek bármelyikének előfordulásakor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Tüdőrákra utaló tünetekkel a betegek általában a háziorvoshoz kerülnek, és gyanú esetén a háziorvos utalja őket szakorvoshoz, ahol további vizsgálatokkal – MRI, szövettani vizsgálat – állapítják meg, hogy az adott beteg esetében tüdőrákról van-e szó.
Még mindig a dohányzás a legfőbb oka a tüdőrák kialakulásának
Mivel a tüdőrák okai között a dohányzás kiemelt helyen szerepel, a betegség elleni harc egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a dohányzásról való leszokás. A dohányosok nagy része már túl van néhány sikertelen kísérleten, emiatt lehet, hogy kisebb meggyőződéssel veszik rá magukat egy újabb próbálkozásra, pedig a sikeres leszokók többsége csak többszöri nekifutásra érte el a célját. A környezet – rokonok, barátok, kollégák – támogatásának, ösztönzésének különösen nagy szerepe lehet a leszokás sikerességében, valamint abban is, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozó ismerősüket meggyőzzék a rendszeres szűrés szükségességéről.
