Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem kellene alábecsülnünk a zöld oázisok jelentőségét a betondzsungelben. Egy kanadai kutatás szerint azonban az emberek többsége mégis ezt teszi, és nem csak azok a környezetvédelmi politikára érzéketlen térkőkirályok, akik az elmúlt években döntöttek a városaink sorsáról. Milyen előnyei lennének, ha a mindennapi életünkben végre nagyobb teret kapna a természet?
Noha a természeti környezet jelenléte kulcsfontosságú a lelki egészségünk szempontjából, ezeket a pszichológiai előnyöket mégis hajlamosak vagyunk alulértékelni egy kanadai kutatás szerint. Pedig nem is kellene feltétlenül messzire utaznunk ahhoz, hogy a szabadban töltött idő hatására boldogabbnak érezzük magunkat. A városi környezetben található zöldövezetek, arborétumok, parkok és ligetek is elérhetnék ezt a hatást. Persze ehhez törekedni kéne arra is, hogy megőrizzük vagy egyáltalán létrehozzuk őket.
Már negyedórányi szabadtéri sétától is javulhat a hangulatod
Elizabeth Nisbet és John Zelenski az ottawai Carleton Egyetem 150 hallgatóját vonta be a kutatásába. A diákok úgy tudták, hogy a tudósok a személyiségüket és a campusról szerzett benyomásaikat vizsgálják. A résztvevők egyik fele vagy egy 17 perces sétát tett meg egy kellemes őszi napon az egyetemtől a városba tartó kanális partján, vagy pedig a felsőoktatási létesítmény alagsorában járt be a fentivel megegyező hosszúságú útvonalat. Ezt követően kérdőíveket töltöttek ki arról, hogyan érezték magukat. Azok, akik a szabadban lehettek, szignifikánsan több pozitív érzelemről számoltak be, mint akik a föld alatt bolyongtak.
Nem gondolták, hogy ilyen jó lesz majd a természetben lenni
A vizsgálat résztvevőinek másik fele – akik most nem barangolták be a minden diák számára ismerős útvonalakat – arról nyilatkozott, hogy miként hatna rájuk a szabadtéri, illetve az alagsori séta. Ebben az ún. előrejelző feltételben a hallgatók rendre alábecsülték a természeti séta előnyeit, ugyanakkor túlbecsülték az alagsori séta pozitívumait ahhoz képest, ahogyan a sétákat megtevő fiatalok értékelték az élményeiket. Ezt az eredményt a kutatás egy másik verziója is megismételte: ebben az esetben ugyanazok a hallgatók jósolták meg a bennük majd keletkező érzéseket, mint akik a sétában is részt vettek. Ők szintén alábecsülték azt, hogy milyen pozitív érzéseket fog kiváltani belőlük a növények között töltött idő.
Fontos lenne érezni a környezethez való kapcsolódást
A szabadban töltött idő hatására keletkező pozitív érzelmekben lényeges közvetítő elem volt a természethez való kapcsolódás újbóli megélése. „Noha az embereket veleszületetten vonzza a természet, a környezettől való általános eltávolodás megakadályozza őket abban, hogy elővételezzék a természet által nyújtott hedonikus élvezeteket” – mondták a szerzők a Research Digest újságírójának. Pedig a természethez fűződő viszonyunk újragondolása és partneri módon történő megerősítése nemcsak a saját testi-lelki jóllétünk szempontjából volna elengedhetetlen. Ez a felelősségteljes hozzáállás az egyetlen esélyünk arra is, hogy végre véget vessünk a föld gátlástalan kizsákmányolásának, azaz hatékonyabban fel tudjunk lépni a küszöbön álló klímakatasztrófával szemben.
