Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel. Becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A legtöbben a szív- és érrendszeri szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli.
Éppen ezért a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban a magyar egészségügyi szereplők is arra törekednek, hogy minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és veseszövődmények megítélését a diabétesz kezelésében, természetesen a prevenció mellett – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános
A 2-es típusú cukorbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a betegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15 százalékát is érinthetik, emellett becslések szerint éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.
Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrátdiétát mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik cukorbeteg végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7 százaléka egyáltalán nem változtat – hangzott el az „Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegek gondozásában: holisztikus kezelési szemlélettel az életkilátások javításáért” című kerekasztal-beszélgetésen. Ezek az elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények mellett, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció, a betegség számos egyéb szövődménnyel is társulhat. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.
A diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék
A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2-4-szeresére, a szívelégtelenségét 2-6-szorosára emeli. A szívelégtelenség túlélési aránya rosszabb, mint jó pár daganatos megbetegedésé, de a végstádiumú vesebetegségek kialakulásának is a cukorbetegség a leggyakoribb oka. A diabétesz kórlefolyása során nagyjából 40 százalék esély van a krónikus vesebetegség kialakulására, a betegek jelentős része végül vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul. „A cukorbetegség már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék” – mondta el prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
A korai felismerés életet menthet
A korai diagnózis ugyanakkor lehetővé teszi a betegség megfelelő kezelését, így a krónikus szövődmények megelőzését is. Az úgynevezett kísérőbetegségekre vonatkozó rizikó csökkenthető a megfelelő vércukorszint beállításával, míg a súlyos kardiovaszkuláris betegségek és a szívelégtelenség vonatkozásban korábban ezt nem sikerült igazolni. Ugyanakkor ma már elérhetők olyan terápiás lehetőségek, amelyek a kardiológiai és veseszövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukorkontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik. Mindezek együttesen lehetővé teszik a diabétesz és szövődményei kezelési költségének csökkentését is.
A legfontosabb a prevenció
A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő egészségügyi szereplők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb célkitűzés a prevenció, a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával, de leszögezték, hogy a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban törekedni kell arra, hogy emellett minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és veseszövődmények megítélését, illetve az azoknak megfelelő kezelés kiválasztását a cukorbeteg emberek számára.
