Sztravinszkij minden reggel 15 percig állt fejen, hogy kitisztítsa az agyát és csodás dallamokat komponáljon. Dickensnél mindig volt iránytű, hogy észak felé fordulva tudjon írni. Tesla 100-szor görbítette be a lábujjait, hogy stimulálja magát. Victor Hugo nyers tojást evett, Einstein sosem viselt zoknit. A zsenik tele vannak bogaras szokásokkal. Ha utánozzuk őket, mi is az ő magasságaikba emelkedhetünk?
A kreativitás egyik kulcsa, hogy olyan szokatlan helyzeteknek tegyük ki magunkat, amelyekben a gondolkodásunk megszokott mintázatai felbomlanak. A briliáns elmék viselkedése sokszor azért is tűnik annyira groteszknek, mert ők voltak azok, akik egy-egy újszerű ötletért az őrültséget is meg merték kockáztatni. Mennyire igazolják szokásaik hatékonyságát a későbbi kutatások? Eric Spitznagel zseniális gyűjtéséből kiderül.
#1 Pucérkodás és jeges didergés
HÍRESSÉGEK: Benjamin Franklin sokoldalú tehetség volt: politikus, diplomata, természettudós. A Függetlenségi nyilatkozat egyik szerzője, a Pennsylvaniai Egyetem alapítója, az amerikai postaforgalom megreformálója, a legrégebbi ismert sakkozó. Feltalálta a bifokális lencsét és a villámhárítót. Hogy hogyan volt képes ennyire produktív lenni? Ő maga a meztelenségre esküdött. Ahogy azt 1768-ban egyik barátjának írta, minden reggel fél-egy órát ült évszaktól függően az első emeleti szobája nyitott ablakánál, teljesen ruhátlanul. Ilyenkor vacogva írt vagy olvasott.
A több ezer km-rel arrébb fekvő Ausztriában egy másik szellemóriás hasonló szokást alakított ki. Ludwig van Beethoven zeneszerzés közben szüneteket tartott, hogy jeges vízbe dugja a fejét, vagy egy kancsó jeget öntsön magára, amivel újraindíthatja az agyát. Állítólag gyakran kellett költöznie, mert a nedvesség egy idő után átszivárgott az alatta lakó otthonába.
MAGYARÁZAT: A hőmérséklet és a teljesítmény kapcsolatában eddig meglehetősen vegyes eredmények születtek a munkapszichológiai szakirodalomban. A Cornell Egyetem által végzett vizsgálat például azt találta, hogy a meleg hat kedvezően a dolgozók produktivitására. Amikor egy biztosítási cég irodájának a hőmérsékletét egy hónapon keresztül 20 °C-ról 25 °C-ra állították, a gépelési hibák 44 százalékkal csökkentek, valamint 1,5-szer annyi szöveget gépeltek le a munkavállalók, mint előtte. Egy másik kutatásban azonban inkább a hideg hőmérséklet függött össze a nyitottabb, absztraktabb, kockázatkeresőbb mentális műveletekkel. Talán összességében a komfortérzetünk elhagyása az, ami igazán számít, hogy új perspektívából láthassuk a világot.
#2 Hason fekve remekművet írni
HÍRESSÉGEK: „Teljesen horizontális szerzőnek” nevezte magát Truman Capote amerikai szerző, a Hidegvérrel című könyv írója egy 1957-ben adott interjújában. Saját bevallása szerint egyáltalán nem volt képes gondolkodni addig, amíg vízszintesbe nem helyezte a testét. A francia filozófus és matematikus, René Descartes is az ágyban dolgozott reggelente, valamint James Joyce is nevezetes volt arról, hogy hason fekve, nagy kék ceruzával a kezében vetette papírra remekműveit.
MAGYARÁZAT: Mivel fekvő helyzetben a test kevesebb energiát használ fel, így egyes elméletek szerint jobban tudjuk az energiáinkat az intellektuális törekvéseinkre fókuszálni. Egy 2005-ben végzett ausztrál kísérlet azt is igazolta, hogy a hanyatt fekvő emberek 10 százalékkal rövidebb idő alatt fejtenek meg anagrammákat (összekevert betűkből álló szavakat). A vizsgálatvezető szerint ilyenkor a szívünk lassabban ver, az agyunk pedig kevesebb noradrenalint bocsát ki, így ez a stresszhormon nem gátolja meg a kreatív folyamatok érvényesülését.
#3 Az alvásmegvonás okozta módosult tudatállapot
HÍRESSÉGEK: Franz Kafka csehországi születésű íróról terjedt el az a legenda, hogy egyáltalán nem aludt abban az időszakban, amikor egy-egy fontos művén dolgozott. Thomas Edison az egybefüggő éjszakai pihenés helyett szakaszosan aludt, egyszerre sohasem többet, mint 20 percet. Nikola Tesla pedig – a távirányítás, a napenergia-erőmű és a rádió feltalálója – mindössze 2 órát aludt éjszakánként. Igaz, 25 éves korára a kor szóhasználatával élve súlyos idegösszeomlást kapott.
MAGYARÁZAT: A tudósok inkább az alvásmegvonás különböző egészségkárosító veszélyeire figyelmeztetnek. Ugyanakkor arra is van kutatási adat, hogy alváshiány esetén a prefrontális kéreg működése csökken, így nehezebben fogod tudni legátolni a gondolatbetöréseidet. Ugyan a koncentrációval komoly problémáid lesznek, de olyan eredeti asszociációk is az eszedbe juthatnak, amelyek kipihentebb állapotban sohasem. Mindez ahhoz vezethet, hogy a dobozon kívül tudj gondolkodni. Ennek megfelelően azok a kísérleti személyek, akik éjszakai órákban kaptak találós kérdéseket és különböző feladványokat, nagyobb sikerrel oldották meg azokat.
#4 A művészek döntik magukba a kávét
HÍRESSÉGEK: A fennmaradt visszaemlékezések szerint a regényírók, különösen a franciák, számolatlanul itták a kávét. Honoré de Balzac és Voltaire egy nap akár 40-50 csésze feketét is elfogyasztott. Más talán már rég feldobta volna ekkora mennyiségtől a talpát, de Voltaire ekképpen írta le tapasztalatait: „Az ötletek ilyenkor úgy kezdenek mozogni bennem, mint dicsőséges hadsereg zászlóaljai a csatatéren.”
MAGYARÁZAT: A koffeintúladagolással nagyon kell vigyázni, mert egy 2011-es tanulmány szerint különböző egészségkárosító hatásai mellett hallucinációs tünetekhez vezethet. A szervezetünk egyébként hamar toleranciát alakít ki a kávéval szemben, így egyre magasabb dózisban kell fogyasztanunk ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. Ugyanakkor a kávéházi munka minden jel szerint serkentőleg hat a kreativitásunkra, feltéve hogy a vendégek által keltett zajszint 70 dB körül mozog.
#5 A nagy koponyák nem adnak az öltözködésre
HÍRESSÉGEK: Élete utolsó éveiben Albert Einstein ugyanazt a szürke zakót viselte. Az Apple társalapítóját, Steve Jobst szinte mindig fekete garbóban és farmernadrágban lehetett látni, míg Mark Zuckerbergnek saját elmondása szerint kb. 20 db áll rendelkezésére ugyanabból a szürke, rövid ujjú pólóból.
MAGYARÁZAT: Az ember mentális energiája véges. A ruhák beszerzése, kiválasztása, összeválogatása, valamint a napi viselésükkel kapcsolatos döntések meghozatala kapacitást igényel. Ezt meg lehet spórolni, ha éveken keresztül kitartasz egy-egy jól bevált típus mellett, az így felszabaduló erőforrásaidat pedig a munkád szolgálatába állíthatod.
#6 Önként vállalt cölibátus
HÍRESSÉGEK: Az egyetemes tömegvonzás törvényét leíró Sir Isaac Newton sosem szeretkezett senkivel. Hasonló hírlik Nietzschéről, Lewis Carrollról, Kantról és Michelangelóról is. Voltak azonban, akik merőben másképp gondolkodtak a teljesítmény és a szexualitás viszonyáról. Thomas Wolfe író például mindig maszturbálással kezdte a munkáját, hogy megérezze az önmagában rejlő férfierőt.
MAGYARÁZAT: Ebben a kérdésben nagyon vegyes eredmények születtek a sportpszichológiában éppúgy, mint a lélektan más területein. Egy biztos: ha az önként vállalt cölibátus frusztrálttá tesz, az biztosan nem segíti a kreatív folyamataidat. Ugyanakkor egy kutatás szerint inkább a szerelem érzése jelent inspirációt, mert a távlatokban történő holisztikus gondolkodást hívja elő, míg a szex inkább jelenorientált. Egy 2001-es izgalmas felmérésből azt is megtudhattuk, hogy Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) végzős hallgatóinak 35 százaléka még nem szexelt életében. Esetükben kimagasló intelligenciájú és teljesítményű emberekről van szó. De az ellenkező tendenciára is bőven akad példa. Egy tanulmány eredményei szerint míg a művészeknek átlagosan 4-10 szexuális partnere volt, addig ez a szám a többi résztvevő esetén általában 3.
#7 Étcsoki minden mennyiségben
HÍRESSÉGEK: Nathaniel Hawthorne, A skarlát betű című könyv szerzője minden este étcsokoládét vacsorázott. David Lynch is a csokira esküdött: 7 évig ezüst serlegből fogyasztotta el sűrű shake-ből álló ebédjét, és élvezte, ahogyan felpörög az agyába áramló cukortól. Meg volt róla győződve, hogy ebben az állapotban jönnek a legjobb ötletei.
MAGYARÁZAT: Egy kutatás azt találta, hogy 35 gramm étcsokoládé fogyasztását követően a kognitív működésünk felpörög. Se szeri, se száma azoknak a vizsgálatoknak, amelyek a csokoládé gondolkodásunkra gyakorolt áldásos hatásairól számolnak be. Ezek legtöbbje arról szól, hogy a csokievés növeli a véráramlást és az oxigénszintet az agyban, magas flavonoidtartalma pedig antioxidáns vitaminokkal együtt fejti ki pozitív hatását. Némi óvatosságra int azonban, hogy a témában készült tudományos munkák létrejöttét szinte egytől egyig nagy csokoládégyártó cégek szponzorálták.
#8 A művész, aki folyton részeg
HÍRESSÉGEK: A művészek közül sokan nem vetették meg az alkoholt, még ha egy idő után nyomorba is döntötte őket. A festő Jackson Pollock például a visszaemlékezések szerint kamaszkora óta élete minden napján részeg volt (44 éves korában autóbalesetben vesztette életét), Ernest Hemingwaynek pedig egy szerzőtársa elbeszélése szerint egy időben akkora volt a májnagyobbodása, hogy szabad szemmel látni lehetett a szerv kidudorodását. Sorolhatnánk még azokat a művészeket, akik az alkohol rabjai voltak: Dickens, van Gogh, Picasso, Mark Twain, Beethoven, Dorothy Parker, William Faulkner, Tennessee Williams mind keményen ivott.
MAGYARÁZAT: Az alkohol a legelterjedtebb és a nyugati kultúrákban leginkább elfogadott drog. Milliók életét teszi tönkre, mégis általában elnézőek vagyunk a használata kapcsán. Pedig lehetne okunk az aggodalomra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018 őszén publikált adatai szerint például a magyar kamaszfiúk isznak a legtöbbet egész Európában: 15 éves korukra 41,2 százalékuk volt már életében kétszer részeg. A lányok Wales és Dánia mögött 33,5 százalékkal a harmadik helyen végeztek a felmérésen. Noha a mérsékelt alkoholfogyasztás és a magas intelligencia kapcsolatát több tanulmány leírja, a túlzott mértékű alkoholizálás, illetve az alkoholtól való függés kifejezetten árt a művészi karriernek. A 20. század 34 legendás művészének önéletrajzát elemző vizsgálat azt találta, hogy az ivás az esetek 75 százalékában gátját képezte a produktivitásnak, különösen akkor, amikor elhatalmasodott a probléma (és ez hamar megtörtént!). Az alkoholfogyasztás csupán az esetek kevesebb mint 10 százalékában jelentett bármiféle előnyt a művész számára.
#9 Vízben áradó gondolatfolyamok
HÍRESSÉGEK: A legenda szerint fürdés közben fedezte fel a felhajtóerő jelenségét a görög Arkhimédész, aki a kádból kiugorva pucéran rohant végig a palotáig, miközben egyre azt kiabálta: Heuréka!, azaz megtaláltam. A víz varázserejében más különleges személyek is hittek. Gustave Flaubert rendszeresen vett például forró fürdőket, hogy át tudjon gondolni dolgokat. A divattervező és filmrendező Tom Ford napi ötször is lezuhanyzik, hogy felfrissüljön, W. S. Maugham pedig minden egyes könyve első két mondatát a kádban írta. A technika csúcsrajáratásában azonban mind kispályásnak tűnnek ahhoz a japán Nakamacu Josiróhoz képest, aki eddigi 3300 szabadalmának legtöbbjét a víz alatt találta fel olyan oxigénhiányos állapotban, hogy időnként nem sok minden választotta el a megfulladástól.
MAGYARÁZAT: Miközben a vízben áztatjuk magunkat, annyira ellazulhatunk, hogy a gondolataink szinte önmaguktól vándorolni kezdenek. A megszokás által bejáratott mentális ösvényekről könnyebben tér le ilyenkor a képzelet, hogy eddig ismeretlen tájakra kalandozhassunk el.
