Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ADHD, a demencia és a poszttraumás stressz tüneteinek csökkentésében is sokat segít a növények közelsége, és persze a természetjárás.
Mi köze van a fáknak, a cserjéknek, a fűnek, a szobanövényeknek, a parkoknak, a réteknek, a tengerpartnak vagy a virágoskertnek az egészségünkhöz? Elég sok. És ezt már nemcsak személyes tapasztalatok, de tudományos kutatások is igazolják.
A Journal of Environmental Horticulture című szaklapban megjelent tanulmány is alátámasztja, hogy a természetközeli környezetnek rengeteg jótékony hatása van az egészségünkre. Különösen azoknál érvényesülnek a pozitív pszichológiai, szociológiai, fizikai, kognitív, környezeti és szellemi hatások, akik sok-sok növénnyel veszik körbe magukat – akár beltérről, akár egy rendezett udvarról van szó –, és gyakran barangolnak a természetben. A Psychology Today cikke nyomán mutatjuk a metaanalízis legfontosabb tanulságait, vagyis azt, hogy pontosan miért is tesz nekünk olyan jót a természet közelsége.
#1 Stresszűző hatás
A természetközeli környezet azáltal, hogy lassítja a szívverést, valamint csökkenti a magas vérnyomást és a szorongás mértékét, mentális kimerülés esetén felgyorsítja a felépülést.
#2 Csökkenti a depresszió tüneteit
Egy koreai tanulmányban mérsékelt és súlyos depresszióban szenvedő betegeket figyeltek meg két különböző terápiás környezetben: egy részüket kórházi körülmények között kezelték, másik részük pedig természetközeli környezetben, egy arborétumban tartózkodott a kognitív viselkedésterápia során. Az eredmények szerint sokkal nagyobb mértékben csökkentek a depresszió tünetei az arborétumcsoportnál a tipikus módon kezelt betegek állapotához képest, előbbiek esetében ráadásul a teljes tünetmentesség mértéke is 20-30 százalékkal magasabb volt.
Valamennyi kutatás egyöntetűen arról számol be, hogy a természetben tett sétának köszönhetően javul az alanyok kedélyállapota és memóriája, valamint csökkennek a depresszió és a szorongás tünetei – míg a városi környezetben sétáló betegeknél nem tapasztalnak ilyen változásokat.
#3 Javítja a memóriát
Számos kutatás próbálta már összehasonlítani a városi és a természetközeli séta emlékezőképességre tett hatását. Az eredmények: a zöldövezetben tett séta után elvégzett teszten az alanyok koncentrációja és munkamemóriája is jobban teljesített, mint a forgalmas belvárosi mászkálás utáni teszteken.
#4 Enyhíti a poszttraumás stressz tüneteit
Hortikulturális terápiában vagy természetalapú rehabilitációs programban részt vett háborús veteránokat és természeti katasztrófák túlélőit vizsgálva a kutatók azt találták, hogy az alanyok sokkal jobban kontrollálták a PTSD tüneteit és sokkal pozitívabb lelkiállapotról számoltak be, mint a megszokott körülmények között kezelt betegek.
#5 A figyelemzavarra is pozitív hatással van
Több tanulmány igazolja, hogy még egy röpke természetközeli játék vagy séta is pozitív hatással van ADD/ADHD-val diagnosztizált gyerekek fókuszálási képességére, munkamemóriájára és kognitív funkcióira.
Az egyik vizsgálat szerint sokkal jobban tudnak összpontosítani egy-egy iskolai feladatra azok az ADHD-s gyerekek, akik előtte egy parkban csatangoltak, mint azok a társaik, akik városi környezetben sétáltak.
#6 Produktív munkavégzésre ösztönöz és javítja a koncentrációt
Akár az irodánk (vagy az osztályterem) van kidekorálva növényekkel, akár az ablakból nyílik zöld kilátás, egy ilyen természetközeli élmény nemcsak a produktivitást növeli, de éberebbé, fókuszáltabbá, nyugodtabbá tesz, javítja a kedélyünket, sőt az allergia vagy az asztma irritáló fizikai tüneteit is enyhítheti.
#7 Fejleszti a kreativitást
Nem véletlen, hogy gyakran a művészek is jobban teljesítenek, ha a természetben vannak, mint ha be lennének zárva a négy fal közé. A természetjárás, egy-egy séta az erdőben vagy egy parkban duplájára is növelheti az életkedvünket és a kreativitásunkat. Te is tapasztaltad már ezt?
#8 A demencia tüneteit is csökkenti
Legalábbis erre utalnak azok a megfigyelések, amelyek szerint a kertészkedésbe vagy más, természetben végzett tevékenységbe bevont demens betegek kognitív képességei az átlagosnál jobbnak mutatkoztak, és az agresszív viselkedés is alábbhagyott náluk.
#9 Az intelligenciaszintünkhöz is köze lehet
A természetes vagy mesterséges zöld környezet nemcsak gyógyító hatással bír, de állatokon végzett kísérletek alapján az agyméret és az intelligenciaszint növekedéséhez is köze van. Dr. Nikos Salingaros, a Texas Egyetem professzora szerint ugyanez igaz lehet az emberi agyra is, amiről jól tudjuk, hogy a bonyolult környezetnek való kitettség, illetve a részletgazdag jelenségek feldolgozása táplálja és növeli.
#10 Erősíti az önbizalmat
A metaanalízist végző kutatók számos olyan tanulmányra bukkantak, amely szerint mind a nők, mind a férfiak önértékelésére pozitív hatással van a természetben, különösen a vízközelben végzett testmozgás.
+1 Javítja az általános közérzetet és az életminőséget
Mindent összevetve sokkal elégedettebbek az életükkel, és általában véve pozitívabban látják a dolgokat azok, akik zöld környezetben élnek és/vagy gyakran kirándulnak, erdőfürdőznek. Szóval ezért is olyan jó dolog, ha az ember szereti és óvja a természetet.
