Egy új szokás kialakítása nem mindig olyan egyszerű a gyakorlatban, mint ahogy azt elképzeljük. De akad néhány szempont, amiket figyelembe véve megfelelő döntéseket hozhatunk, így nagyobb eséllyel lesz sikeres az átállás.
Te hogy állsz az év elején indított életmódváltó projekttel? Még mindig megállíthatatlan vagy? Két hét után feladtad? Vagy bele se vágtál? Ahelyett, hogy emésztenéd magad, inkább gondold át, hogy mi minden állhat a kudarc hátterében. Ebben segít a Psychology Today cikke, amelyben egy döntéskutatásban jártas szakember gyűjtötte össze, hogy milyen szempontokra érdemes figyelni egy-egy új szokás kialakításánál.
Időzítés
Az új szokások kialakításának és fenntartásának kulcsa a belső motiváció. Éppen ezért, akármennyire is trendi manapság újévi fogadalmakat tenni, a közösségi oldalak által propagált kihívások sokszor pont azért fulladnak kudarcba, mert nem mélyről jövő elszántság, hanem külső, társadalmi nyomás, azaz mások elvárásai hívják életre őket.
A megoldás tehát: se a naptárhoz, se a nagy tömeghez ne akarj igazodni, hanem akkor kezdj el változtatni, amikor túlléptél az ábrándozás fázisán, már valóban úgy érzed, hogy itt az ideje cselekedni.
Megfelelő fogadalmak
Tegyük fel, hogy az új, egészségesebb életvitelt a rendszeres jógázással akarod megalapozni, és nemcsak néhány hónapig, hanem éveken át szeretnéd megtartani ezt a jó szokást. Ahhoz, hogy a célkitűzés és a kivitelezés is minél hatékonyabban menjen, érdemes néhány fogalmat tisztába tenni. Charles Duhigg, A szokás hatalma című nagy sikerű kötet szerzője a szokások három alappillérét különbözteti meg: a triggert (kiváltó ok), a cselekvést és a jutalmat. Ha megérted, hogy ezek miként járulnak hozzá a sikerhez, sokkal tudatosabban fogsz tervezni.
A triggerek megerősítése
A triggerek olyan tényezők, amelyek elősegítik az adott tevékenység végrehajtását. Ez lehet egy elektronikus emlékeztető, vagy egy barát, akivel együtt járunk jógázni.
Ezeket a triggereket pedig megerősíthetjük egy rutin kialakításával, például azzal, ha minden nap ugyanabban az időben és/vagy ugyanazon a helyen jógázunk.
Az is segít, ha mindig egy lépéssel előrébb járunk, mint a kényelmes énünk: ha például jó előre eltervezzük, pontosan mely órákra is fogunk bejárni, az megkönnyíti a későbbi döntéshozatalokat.
Akadályok bármikor adódhatnak, ezért érdemes a nehézségekkel is kalkulálni. Aki például sűrűn utazik vagy nagyon változó a munkarendje, annak nehezebb lesz olyan jógaórát találnia, ami megfelel az igényeinek. Ilyenkor jól jöhet egy mobilalkalmazás, amivel otthon, önállóan is elvégezhetjük a gyakorlatokat.
A kivitelezés megtervezése
Egy szokás kialakításához és fenntartásához tisztában kell lennünk a szándékainkkal, és meg kell határoznunk az irányt: a mindfulness gyakorlása, a rugalmasság növelése vagy a szálkásítás a jógázás elsődleges célja?
A „rendszeresen fogok jógázni” igen tág megfogalmazás. Márpedig ha szeretnél motivált maradni, akkor érdemes konkrét célokat kitűznöd magad elé.
És lehetőleg reális célokat. Ha soha életedben nem jógáztál, akkor lehet, hogy eleinte napi 10-15 perc nyújtásra van szükséged ahhoz, hogy motivált maradj. A lényeg a fokozatosság, ne akarj mindjárt óriási eredményeket elérni.
A jutalom se maradjon el
Legyen szó anyagi vagy érzelmi kompenzációról, a belefektetett energiáért és az elért részeredményekért jár a jutalom. Ha egy kiadós jógázás után jólesne egy masszázs vagy egy egészséges nassolnivaló, ne sajnáld magadtól.
És lehetőleg kerüld az „ezt a pózt nagyon bénán csinálom” jellegű önbecsmérlő megjegyzéseket is, fókuszálj a fejlődésre ahelyett, hogy a tökéletességre törekednél. Ha pedig még naplót is vezetsz, abból nemcsak egy csomó következtetést vonhatsz le, de nyomon követheted a fejlődésed is. Tudsz jobb hajtóerőt a sikerélménynél?
