Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy friss kutatás eredményei szerint az emberöléssel végződő párkapcsolati erőszakok túlnyomó többsége ugyanazt a mintát követi. A séma felismerése nemcsak az áldozat számára lehet segítség, de sok esetben a rendőrök munkáját is megkönnyítené.
Dr. Jane Monckton-Smith kriminológus 372 gyilkossággal végződő esetet vizsgált meg, az elkövető viselkedését pedig nyolc jellemző szakaszra osztotta. A vizsgált esetek 80 százalékában az áldozat nő, az elkövető pedig férfi volt – írja a BBC.
Nem csak az áldozatnak, a rendőrségnek is segítség
Magyarországon minden ötödik nőt rendszeresen bántalmazza a partnere, hetente legalább egy nő hal meg családon belüli erőszak miatt. Mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkenjen ez az arány? Jane Monckton-Smith szerint elengedhetetlen, hogy ne csak az áldozat, de például a rendőrség is figyelemmel kísérje az elkövető viselkedését, hiszen az általa vizsgált tragédiák azonos forgatókönyv szerint, nyolc lépésben történtek:
- Az elkövető már a gyilkosság előtt követi vagy bántalmazza az áldozatot.
- A két fél ismerkedése gyorsan komoly kapcsolattá alakul.
- A párkapcsolat ideje alatt a férfi kényszeresen ellenőrzi, kontrollálja a nőt.
- Jellemzően történik valami (például anyagi nehézségek vagy szakítás), ami miatt a férfi elveszti a kontrollt.
- Ezt követően a férfi egyre nagyobb intenzitással és egyre gyakrabban próbálja kontrollálni a nőt, gyakran követi, öngyilkossággal fenyegetőzik.
- Mivel ez a viselkedés nem vezetett sehova, az elkövető gondolkodása megváltozik. Úgy dönt, bosszút áll, akár gyilkosság árán is.
- Megtervezi a gyilkosságot, megszerzi a szükséges fegyvert, alkalmat teremt arra, hogy kettesben legyen áldozatával.
- Majd megtörténik a gyilkosság, amikor gyakran mások – például az áldozat gyerekei – is sérülnek.
Az első lépés kivételével ez a forgatókönyv minden esetben igaz volt. „Korábban mindig spontán elkövetett gyilkosságként kezeltük az ilyen eseteket, ez azonban nem fedi a valóságot” – szögezi le a kriminológus. És valóban: ha megvizsgáljuk ezeket az eseteket, jól látszik a tervezés, az elhatározás, a kényszeres kontroll gyakorlása.
Életet menthet a modell
A 24 éves Alice Rugglest szakításuk után kezdte el követni korábbi párja, Trimaan Dhillon. Ez a viselkedés odáig fajult, hogy 2016-ban Dhillon betört Alice lakásába, és megölte a lányt. Az áldozat apja szerint az esetnek teljesen más kimenetele lett volna, ha a rendőrök tisztában vannak Monckton-Smith nyolclépcsős modelljével. Amikor Dhillon követni kezdte korábbi barátnőjét, sem a lány, sem pedig a családja nem gondolta, hogy ekkora baj lesz, pedig az elkövető akkor már a modell ötödik pontjánál járt, érzelmileg zsarolta, próbálta kontrollálni a lányt.
A viselkedésmodell elterjedése nagy segítség lehet, hiszen ezzel az áldozatok konkrétabban meg tudják fogalmazni a helyzetüket az illetékes szervek számára, a rendőrség pedig képes lesz nyomon követni az elkövetőket. Emellett a szakértő szerint rendkívül fontos lenne kialakítani egy olyan módszert, amelynek segítségével az áldozatok biztonságban ki tudnak lépni a bántalmazó kapcsolatból.
