Sokkal valószínűbb, hogy megérezzük valaminek a szagát, ha izzadságszagról vagy édes illatról van szó, az embereknek ugyanis sokkal több szaglóreceptoruk van ezekre a szagokra. De vajon miért?
A válasz elég egyértelmű: valószínűleg azért, mert ennek segítségével tudták kiválasztani őseink azokat az ételeket, amelyek nem jelentenek veszélyt az egészségükre. A New Scientist számolt be arról a kutatásról, amelynek keretein belül megvizsgálták, hogyan működnek a szaglóreceptoraink.
Vannak szagok, amikre érzékenyebbek vagyunk
A kutatás során egerek és emberek szaglóreceptorainak működését hasonlították össze, amelyek a mi esetünkben egy kb. 2,5 négyzetcentiméteres területen helyezkednek el az orrüreg fölött, a két szemünk között. A vizsgálatban a hírvivő RNS-ek (mRNS) szintjét vizsgálták, és az eredményekből úgy tűnik, hogy mindkét faj érzékenyebb a tej, a sajt, a kén vagy az izzadság szagára, az édes és a fűszeres illatokra, bár ez még nem számít tudományos bizonyítéknak.
Az emberek esetében ezek a szagok kifejezetten fontosak, hiszen ezek segítenek eldönteni, hogy egy étel fogyasztható állapotban van-e még, az egereknél pedig az a jelentőségük, hogy tulajdonképpen feromonként funkcionálnak, azaz például így vonzzák magukhoz a társaikat.
Azok a vegyi anyagok, amelyekre az emberi szaglás is érzékenyebb, a különböző testnedvekben, például az anyatejben is megtalálhatók. A legtöbb főemlős esetében ezek a vegyi anyagok feromonként működnek, de arra egyelőre nincs tudományos bizonyíték, hogy ez az emberekre is jellemző lenne.
