Miért félnek annyian a valódi emberi kapcsolatoktól?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Napjainkban egyre többen félnek érzelmileg közel kerülni másokhoz, pedig hát az ember társas lény, és alapvető szükséglete, hogy kapcsolódjon. Vajon mi lehet a ragályos elhidegülés oka?

A szakemberek szerint rengeteg pozitív hozadéka van annak, ha napi szinten közeli kapcsolatban élsz másokkal, megosztod velük örömödet, bánatodat. Manapság, az online kapcsolatok korában sokan mégis jobban érzik magukat, ha nem kell szemtől szemben együtt lenniük embertársaikkal. Egyre többen kívánják az érzelmi távolságtartást, de ennek különböző okai lehetnek – ezekről ír dr. Roni Beth Tower pszichológiaprofesszor a Psychology Today hasábjain.

Átértékelődik a kapcsolatok természete

Egyre többen nőnek fel úgy, hogy képtelenek biztonságos kötődést létesíteni másokkal, vagyis nehezükre esik megbízni embertársaikban, érzelmileg közel kerülni hozzájuk. A folyamatos szorongás, a konfliktusoktól való félelem akadályozza őket a kapcsolatteremtésben. Egyesek úgy is gondolhatják, nem éri meg időt és energiát fektetni a biztonságos kötődések kialakításába, de olyanok is vannak, akik nem képesek értékelni a stabil emberi kapcsolatok pozitív hozadékait.

Napjainkban túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi státusnak, a karrierbeli és anyagi felemelkedésnek. Sokan úgy gondolják, az őszinte emberi kapcsolatoknál többet ér a networking, vagyis a jobb pozíciók elérésének érdekében kötött ismeretségek. Az emberek nem azt tartják szem előtt, mennyire képesek érzelmileg kötődni egymáshoz, hanem hogy mennyi haszonnal jár számukra ismerni valakit.

Miért félnek sokan a valódi emberi kapcsolatoktól?
Fotó: D. Anschutz / Getty Images Hungary

A közösségi médiának köszönhetően minden eddiginél könnyebben tudjuk fenntartani a kapcsolatot másokkal, köztük a rég nem látott ismerőseinkkel. Ennek hozadékaként sokan úgy gondolják, fontosabb az ismeretségek mennyisége és az érintkezés gyakorisága, mint az, hogy valójában milyen mélységűek ezek a kapcsolatok.

Félnek a negatív következményektől

Az is előfordul, hogy valaki azért nem enged közel magához embereket, mert úgy hiszi, hogy a másik valamilyen anyagi, érzelmi vagy egyéb hasznot vár el tőle az érzelmi közelségért cserébe. Sokan viszont félnek feladni a saját érdekeiket és önzetlenül segíteni másoknak. 

Van, aki úgy gondolja, rossz hatással lehet másokra vagy épp saját magára az érzelmi közelség. Betegség, baleset vagy másféle szükség esetén egyesek jobban megbíznak a hivatásos szakemberek – orvosok, ápolók, bébiszitterek – szakértelmében, mintsem hogy barátaiktól, családtagjaiktól kérjenek segítséget. Tartanak tőle, hogy személyes ismerőseik megismerik a sebezhetőségüket, és ez megronthatja a kapcsolatot velük.

Az is létező félelem, amikor érzelmi közelségbe kerülünk másokkal, és közben olyan személyiségvonásaink derülnek ki, amelyeket inkább elrejtenénk. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ember túl nagy fontosságot tulajdonít a személyes imidzsének és önképének, és fontosabbnak tartja annak fenntartását, mint az egészséges érzelmi kapcsolatokra való törekvést.

De ezeken kívül is sok oka lehet még a kötődés hiányának. A pszichológus úgy véli, sokan visszariadnak a lehetséges rossz következményektől, ezért nem veszik észre azt a számtalan pozitív dolgot, amit a valódi, értékes emberi kapcsolatok nyújtanak, és így elszigetelik magukat, ami pedig hosszú távon ártalmas.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.