Az első lépés a negatív érzelmeink kezelése felé, ha felismerjük őket. Például ha stresszt vagy bűntudatot érzünk, akkor általában tisztában vagyunk azzal, hogy mi a bajunk. Akkor van gond, ha az általános közérzetünk, hangulatunk rossz, szorongunk, de nem egyértelmű, hogy mi okozza a rossz érzést.
Számos tanulmány vizsgálta, hogyan függ össze a depresszió kialakulása azzal, ha nem tudunk különbséget tenni a negatív érzések között, de eddig nem volt egészen világos, hogy ezek közül melyik az ok és melyik a következmény – írja a Research Digest.
Mérhető a depresszió a fiatalok körében
A Rochesteri Egyetem kutatásában követéses vizsgálattal próbáltak a végére járni a kérdésnek, úgy, hogy közben a kisebb, mindennapos problémákat és a súlyosabb stresszhelyzeteket is számításba vették. A kutatók 233 egészséges, 14 és 17 év közötti fiatalt vizsgáltak meg. Először egy kérdőív segítségével mérték fel, hogy milyen volt a depresszió és a stresszhelyzetek mértéke az alanyok elmúlt egy évében.
Ezt követően a fiatalok egy héten keresztül naponta négy alkalommal rögzítették az éppen aktuális hangulatukat egy erre a célra kifejlesztett applikáción keresztül. 12 negatív és 5 pozitív érzelmet leíró szó közül választhattak. A rendszeresség lehetővé tette a számukra, hogy felismerjék és értékeljék a napi problémáikat. Másfél évvel később ismét megmérték a depresszió és a stressz mértékét.
Az eredmények szerint azok a fiatalok, akik az egyhetes felmérési időszak alatt nem tudták egyértelműen megkülönböztetni a negatív érzéseiket, másfél évvel később nagyobb eséllyel mutatták a depresszió tüneteit, de csak abban az esetben, ha az időszakban a stressz mértéke is magasabb volt. Stresszes helyzetek nélkül nem mutatott összefüggést a érzelmi differenciálás nehézsége és a depresszió kialakulása.
Minek köszönhető ez az összefüggés?
Azok, akik számára nehézséget okoz a negatív érzelmek megkülönböztetése, általában kevésbé vannak felkészülve arra, hogy szabályozzák ezeket a negatív érzéseket, ez viszont megnehezíti a stresszhelyzetek kezelését is, ami depressziós tünetek kialakulásához vezethet.
A tizenéveseknek nincs könnyű dolguk. Amellett, hogy a szervezetükben is különböző változások mennek végbe, társadalmi kapcsolataik is változnak, ezek pedig mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az érzelmeiket. A kutatás elején az alanyok 15 százalékánál diagnosztizáltak depressziós tüneteket, másfél évvel később pedig ez a szám már 37 százalékra ugrott. Az eredmények szerint az érzelmek differenciálásának nehézsége és a stressz együttesen növeli a depresszió kialakulásának kockázatát. Jó hír viszont, hogy az érzelmek rendszeres felismerése az applikáció segítségével a serdülők körében hatékony módszernek tűnt.
Ez a folyamat ugyanis segíti az embereket abban, hogy az érzelmek szélesebb skáláját legyenek képesek felismerni, ezáltal pedig csökken a negatív érzelmek intenzitása, és hatékonyabban tudják kezelni őket az emberek. Ha tehát odafigyelünk a mindennapi stresszhelyzetekre és a negatív érzéseinkre, nagy eséllyel megelőzhetjük a depresszió kialakulását.
