A napi 10 ezer lépés sem elég, de annyit sem teszünk meg

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokáig úgy tudtuk, hogy naponta legalább tízezer lépésre van szükség ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, ehhez képest saját bevallásuk szerint is alig több mint napi hatezret lépnek a magyarok. Az országos lépésverseny eredményei alapján pedig a valódi helyzet még rosszabb: egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg.

Bár a tudomány jelenlegi állása szerint a napi 10 ezer lépés sem elég, még ennyit sem teszünk meg – derül ki a Berlin-Chemie/A. Menarini Kft. támogatásával megvalósult országos lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet felmérésének eredményeiből. Kiderült, mennyit mozgunk a mindennapokban.

Rengeteg előnye lenne, ha végre rászánnánk magunkat 

Pedig a megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, illetve a testmozgás számos betegség kialakulási esélyét csökkentheti, ahogy hozzájárul a lábunk egészségéhez is azáltal, hogy serkenti a vérkeringését. A napi tízezer lépés mítoszát a 60-as évek közepén terjesztette el Japánban a világ első lépésszámlálójának reklámja, és a kampány olyan jól sikerült, hogy később elismert szakértők világszerte számos tudományos kutatás központi témájaként ezt az adatot vizsgálták. Azóta ezt a számot több kutatás is megkérdőjelezte: a legfrissebb eredmények szerint nem kéne megállni a tízezredik lépésnél. Postások közreműködésével végzett kutatással bizonyították be a kutatók, hogy azok, akik naponta minimum tizenötezer lépést tesznek meg, jóval egészségesebb szívvel és érrendszerrel rendelkeznek.

Többet mozognak a nők, mint a férfiak

A felmérés a napi mozgással töltött időt és lépéseket vizsgálta, így elmondhatjuk, hogy nem az egészségmegőrzésről, inkább csak a mindennapi teendők kapcsán megtett lépésekről tanúskodnak az eredmények. De hogyan is mozgunk mi, magyarok? Szembetűnő, hogy míg a nők a hazai átlag felett teljesítve naponta több mint 6,5 órát mozognak, addig a férfiaknál ez a szám 25 százalékkal kevesebb, alig 5 óra. Talán nem meglepő, hogy településtípus szerint is jelentős különbségek mutatkoznak a mozgás tekintetében: míg a községek lakói aktivitás szempontjából toronymagasan vezetnek, addig a fővárosiak lépnek a legkevesebbet. Változatos eredmények mutatkoznak az egyes megyék összehasonlításában, hiszen míg például Jász-Nagykun-Szolnok megyében az átlagos 9287 lépésszám megközelíti a nemzetközi szervezetek által ajánlott egészséges szintet, addig Nógrád megyében csak napi 3368 lépést tesznek meg az ott élő emberek.

Vásárlás közben mozgunk a legtöbbet

Az eredmények nemcsak az átlagos lépésszámra mutatnak rá, hanem arra is, hogy pontosan milyen tevékenységek közben mozgunk a mindennapokban. Míg a napi lépésmennyiségünk 21 százalékát az otthoni házimunka, 26 százalékát a munkahelyünkre vagy az iskolába vezető séta adja, addig toronymagasan vezet a vásárlással töltött idő, hiszen a megkérdezettek napi mozgásának 34 százalékát tölti ki a plázázás, bevásárlás és a napi ügyek intézése. Tehát az adatokat vizsgálva egyértelmű, hogy életünk legnagyobb részét vásárlással és ügyintézéssel töltjük, amikor mozgásban vagyunk. Szomorú, de annak ellenére, hogy a sport egyre népszerűbb hazánkban, a többi mozgásformához képest a legkevesebb időt töltjük ezzel, mindössze a vizsgált esetek kevesebb mint 6 százalékát teszi ki sporttevékenység. A statisztika alapján megfigyelhető, hogy míg az alapfokú végzettségűek szinte minden mozgásformában az élen járnak a lépésszám tekintetében, addig a felsőfokú végzettségűek az utolsó helyen kullognak, és kizárólag a sportban tudnak másoknál magasabb lépésszámot felmutatni.

Minél kevesebbet mozogsz a hétköznapokban, annál nagyobb szüksége van a szervezetednek, hogy elkezdj sportolni
Fotó: EmirMemedovski / Getty Images Hungary

Igazából fogalmunk sincs róla, hogy hány lépést teszünk meg

A fenti adatok alapjául szolgáló reprezentatív alapon kimutatott statisztika a megkérdezett 2000 válaszadó saját bevallása alapján készült, tehát azt mutatja, mit gondolunk, hány lépést teszünk meg egy nap. A Lépésverseny azonban rá akart világítani, hogy a valóságban jól mérjük-e fel, mennyi időt töltünk mozgással. Éppen ezért egy országos roadshow keretében járt utána, hogy a leggyakoribb, vásárlással és ügyintézéssel töltött mozgási alkalom valójában mennyi időt vesz el az emberek életéből: üzletekben, bevásárlóközpontokban tesztelték az ott vásárlók mozgási szokásait, akik vállalták, hogy az üzletben tartózkodásuk alatt végig lépésszámlálót használnak. A verseny eredménye pedig megdöbbentő: míg a résztvevők átlagban úgy gondolták, hogy 3835 lépésnyit töltenek vásárlással, addig a valós átlag 799 lépés volt, a napi átlag lépésszám pedig csak 4466. Meg kéne próbálni megcélozni a 15 ezret.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.