A napi 10 ezer lépés sem elég, de annyit sem teszünk meg

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokáig úgy tudtuk, hogy naponta legalább tízezer lépésre van szükség ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, ehhez képest saját bevallásuk szerint is alig több mint napi hatezret lépnek a magyarok. Az országos lépésverseny eredményei alapján pedig a valódi helyzet még rosszabb: egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg.

Bár a tudomány jelenlegi állása szerint a napi 10 ezer lépés sem elég, még ennyit sem teszünk meg – derül ki a Berlin-Chemie/A. Menarini Kft. támogatásával megvalósult országos lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet felmérésének eredményeiből. Kiderült, mennyit mozgunk a mindennapokban.

Rengeteg előnye lenne, ha végre rászánnánk magunkat 

Pedig a megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, illetve a testmozgás számos betegség kialakulási esélyét csökkentheti, ahogy hozzájárul a lábunk egészségéhez is azáltal, hogy serkenti a vérkeringését. A napi tízezer lépés mítoszát a 60-as évek közepén terjesztette el Japánban a világ első lépésszámlálójának reklámja, és a kampány olyan jól sikerült, hogy később elismert szakértők világszerte számos tudományos kutatás központi témájaként ezt az adatot vizsgálták. Azóta ezt a számot több kutatás is megkérdőjelezte: a legfrissebb eredmények szerint nem kéne megállni a tízezredik lépésnél. Postások közreműködésével végzett kutatással bizonyították be a kutatók, hogy azok, akik naponta minimum tizenötezer lépést tesznek meg, jóval egészségesebb szívvel és érrendszerrel rendelkeznek.

Többet mozognak a nők, mint a férfiak

A felmérés a napi mozgással töltött időt és lépéseket vizsgálta, így elmondhatjuk, hogy nem az egészségmegőrzésről, inkább csak a mindennapi teendők kapcsán megtett lépésekről tanúskodnak az eredmények. De hogyan is mozgunk mi, magyarok? Szembetűnő, hogy míg a nők a hazai átlag felett teljesítve naponta több mint 6,5 órát mozognak, addig a férfiaknál ez a szám 25 százalékkal kevesebb, alig 5 óra. Talán nem meglepő, hogy településtípus szerint is jelentős különbségek mutatkoznak a mozgás tekintetében: míg a községek lakói aktivitás szempontjából toronymagasan vezetnek, addig a fővárosiak lépnek a legkevesebbet. Változatos eredmények mutatkoznak az egyes megyék összehasonlításában, hiszen míg például Jász-Nagykun-Szolnok megyében az átlagos 9287 lépésszám megközelíti a nemzetközi szervezetek által ajánlott egészséges szintet, addig Nógrád megyében csak napi 3368 lépést tesznek meg az ott élő emberek.

Vásárlás közben mozgunk a legtöbbet

Az eredmények nemcsak az átlagos lépésszámra mutatnak rá, hanem arra is, hogy pontosan milyen tevékenységek közben mozgunk a mindennapokban. Míg a napi lépésmennyiségünk 21 százalékát az otthoni házimunka, 26 százalékát a munkahelyünkre vagy az iskolába vezető séta adja, addig toronymagasan vezet a vásárlással töltött idő, hiszen a megkérdezettek napi mozgásának 34 százalékát tölti ki a plázázás, bevásárlás és a napi ügyek intézése. Tehát az adatokat vizsgálva egyértelmű, hogy életünk legnagyobb részét vásárlással és ügyintézéssel töltjük, amikor mozgásban vagyunk. Szomorú, de annak ellenére, hogy a sport egyre népszerűbb hazánkban, a többi mozgásformához képest a legkevesebb időt töltjük ezzel, mindössze a vizsgált esetek kevesebb mint 6 százalékát teszi ki sporttevékenység. A statisztika alapján megfigyelhető, hogy míg az alapfokú végzettségűek szinte minden mozgásformában az élen járnak a lépésszám tekintetében, addig a felsőfokú végzettségűek az utolsó helyen kullognak, és kizárólag a sportban tudnak másoknál magasabb lépésszámot felmutatni.

Minél kevesebbet mozogsz a hétköznapokban, annál nagyobb szüksége van a szervezetednek, hogy elkezdj sportolni
Fotó: EmirMemedovski / Getty Images Hungary

Igazából fogalmunk sincs róla, hogy hány lépést teszünk meg

A fenti adatok alapjául szolgáló reprezentatív alapon kimutatott statisztika a megkérdezett 2000 válaszadó saját bevallása alapján készült, tehát azt mutatja, mit gondolunk, hány lépést teszünk meg egy nap. A Lépésverseny azonban rá akart világítani, hogy a valóságban jól mérjük-e fel, mennyi időt töltünk mozgással. Éppen ezért egy országos roadshow keretében járt utána, hogy a leggyakoribb, vásárlással és ügyintézéssel töltött mozgási alkalom valójában mennyi időt vesz el az emberek életéből: üzletekben, bevásárlóközpontokban tesztelték az ott vásárlók mozgási szokásait, akik vállalták, hogy az üzletben tartózkodásuk alatt végig lépésszámlálót használnak. A verseny eredménye pedig megdöbbentő: míg a résztvevők átlagban úgy gondolták, hogy 3835 lépésnyit töltenek vásárlással, addig a valós átlag 799 lépés volt, a napi átlag lépésszám pedig csak 4466. Meg kéne próbálni megcélozni a 15 ezret.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.