A tény, hogy az ember testesebb a csimpánzoknál, nem újdonság a tudomány számára sem, de most friss kutatási eredmények segítenek megérteni, hogy miért pont rajtunk vannak felesleges kilók.
Általában a rossz táplálkozási szokásokat vagy a mozgásszegény életmódot okoljuk a pluszkilók miatt, de kiderült, hogy evolúciós okai is vannak a testtömegünk alakulásának – írja a Neuroscience News.
Nincs mese, kövér főemlősök lettünk
Annak ellenére, hogy a korai ember és a csimpánz DNS-szekvenciája szinte azonos volt, a mi DNS-csomagolásunk egészen más, és ez az oka annak, hogy csökkent a szervezetünknek az a képessége, hogy az úgynevezett rossz zsírokat jóvá alakítsa, ezzel együtt pedig hatékonyan égesse a kalóriákat.
Az amerikai Duke Egyetem kutatói szerint hiába egyezik meg a DNS-ünk 99 százaléka a csimpánzokéval, a mi szervezetünk mégis jelentősebb mennyiségű zsírt halmoz fel. Míg a legtöbb főemlős testzsírszázaléka kevesebb mint 9, addig egy egészséges ember esetében ez a szám valahol 14 és 31 százalék között van.
A kutatók több faj DNS-ének genomját szkennelték, hogy kiderüljön, milyen különbségek vannak a zsírsejtek DNS-csomagolását tekintve. A sejten belül a DNS-ek legtöbbje tekercsekbe van sűrítve, majd a fehérje köré tekeredik úgy, hogy a gének ki- és bekapcsolásához csak bizonyos DNS-régiók lesznek hozzáférhetők. A kutatóknak nagyjából 780 olyan DNS-régiót sikerült azonosítaniuk, amelyek a csimpánzok és a makákók esetében könnyen hozzáférhetők voltak, az embereknél viszont nem. A régiók részletes vizsgálata során a kutatók megtalálták azt a DNS-régiót is, amely segít a zsírokat másik sejttípussá alakítani.
Nem minden zsír egyforma
A szervezetünkben fehér zsírból van a legtöbb, ez az a fajta, ami a kalóriák tárolásáért felelős. Ezzel szemben a barna zsírsejtek képesek kalóriát égetni, hogy melegen tartsák a testünket. Az egyik ok, amiért a többi főemlőshöz képest sokkal hajlamosabbak vagyunk az elhízásra, hogy a DNS-nek azok a régiói, amelyek a fehér zsírsejteket barnává alakítják, az embereknél nem hozzáférhetők (míg a csimpánzok esetében igen), bár nagy hideg esetében még mindig képesek vagyunk aktiválni ezt a képességünket – magyarázza Devi Swain-Lenz, az egyetem kutatója.
Az embereknek, ugyanúgy, mint a csimpánzoknak, zsírra van szükségük ahhoz, hogy védjék a létfontosságú szerveiket, hogy ne fázzanak a hidegben, illetve legyen tartalékuk, ha éheznek. De pár millió évvel ezelőtt más funkciója is volt az emberek testzsírjának, mégpedig az, hogy energiával lássa el az emberi agyat, ami 6-8 millió évvel ezelőtt nagyjából a háromszorosára nőtt, ezáltal pedig sokkal több energiát használ fel. És hogy tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy a szervezetünk hatékonyabban alakítsa a fehér zsírsejteket barnává, ezáltal pedig hatékonyabban tudjunk megszabadulni a felesleges kilóktól? Swain-Lenz szerint a főemlősök között talált különbségek elősegítik a hatékony fogyás módszerének kutatását, azonban arra még nem sikerült rájönni, hogy ez melyik géncsoport aktivitásán múlik.
