Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tudósoknak sikerült kideríteni, hogy melyek azok az idegsejtek, melyek segítségével bizonyos információk akár generációkon keresztül is öröklődhetnek.
A gondolataink, az agyműködésünk nem befolyásolja az öröklődést, legalábbis az embereknél. A Science Alert beszámolója szerint fonálférgek esetében úgy tűnik, bizonyos viselkedések örökíthetők. Az ehhez hasonló felfedezések pedig mindig kérdéseket vetnek fel az emberek esetében is.
Információtovábbítás idegsejteken keresztül
A Tel-Aviv Egyetem kutatói fonálférgeket vizsgáltak, és azt találták, hogy az idegsejtjeikben keletkező ribonukleinsav (RNS) nagy hatással lehet a későbbi generációk életére. „Megállapítottuk, hogy a neuronok RNS-eiből származó információ továbböröklődik, ez pedig számos élettani folyamatot, például az utódok táplálkozásra vonatkozó viselkedését is befolyásolja” – magyarázza Oded Rechavi biológus. A kutatók szerint érdemes felülvizsgálni mindazt, amit az öröklődés szabályairól eddig tudni véltünk.
A felfedezés óriási jelentőségű, hiszen korábban senkiben sem merült fel, hogy létezik olyan mechanizmus, amellyel az egyik generáció befolyásolhatja a következő viselkedését. Korábban úgy gondoltuk, hogy csak kétféleképpen lehet információt örökíteni: genetikailag, tehát a DNS-ek kódolásával, vagy pedig kulturálisan, azaz a viselkedésünkkel, amiből a gyerekek tanulnak.
Az elmúlt évtizedekben egyre több biológus vizsgálta az öröklődés folyamatát, így kiderült, hogy a szülői viselkedés epigenetikus változásokat okozhat, azaz a DNS-szekvencia megváltozása nélkül is öröklődhetnek bizonyos géninformációk. Az epigenetika arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve, esetleg több generáción keresztül.
És bár a kutatók régóta meg voltak győződve arról, hogy az agyi tevékenységeknek semmilyen hatása nincs az utódok sorsára, néhány évvel ezelőtt amerikai tudósok vizsgálni kezdték az RNS-ek génekre gyakorolt hatását. Akkor még nem jártak sikerrel. Rechavi és csapata viszont azt bizonyította, hogy az RNS-ek hatása nemcsak a következő generációban, hanem az azt követőkben is nyomot hagy – legalábbis a fonálférgek esetében.
A kutatás során eltávolítottak egy kulcsfontosságú kötőfehérjét az RNS-ből, amelynek jelenléte befolyásolta az utódok idegrendszerének működését, ám a pontos különbségeket nem sikerült kideríteni. A felfedezés így is izgalmas, hiszen jól látható belőle, hogy a szülő neuronjai által előállított RNS befolyásolja az utódok sejtjeinek működését. További kutatásokkal fény derülhet arra is, hogy a szülők hogyan képesek továbbörökíteni az utódok számára előnyös információkat.
