Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha elég sokáig ismételgetnek nekünk valamit, azt előbb-utóbb elhisszük. Mivel könnyebben dolgozunk fel olyan információkat, amelyekkel korábban már találkoztunk, hajlamosabbak is vagyunk elhinni őket akkor is, ha távol állnak a valóságtól.
Természetesen a legtöbben azt gondoljuk, hogy nem dőlünk be semminek, minket nem olyan egyszerű átvágni. A The British Psychological Society által szemlézett kutatás eredményei szerint azonban ha elégszer halljuk ugyanazt, akkor a kognitív képességeink és az intelligenciánk nem befolyásolja az álhírekkel szembeni ellenállásunkat.
Jonas De Keersmaecker és munkatársai a Genti Egyetemen hat kísérletet végeztek, 199 és 336 közötti számú alannyal. A kutatók különböző módszereket használtak, de a részvevők általában először elolvastak egy hírcsokrot, amelyben vegyesen voltak igaz és hamis hírek, majd különböző kognitív teszteket töltöttek ki. Végül újraolvasták a hírcsokrot, de már újabb hírek is voltak benne, és mindegyikről el kellett dönteni, hogy igaz-e vagy hamis. A hetedik kísérlet is hasonló volt, de abban politikai tartalmú cikkek szerepeltek.
Az eredmények szerint a résztvevők, intelligenciától és kognitív képességektől függetlenül, minél többször találkoztak egy hírrel, annál nagyobb valószínűséggel gondolták igaznak.
„Ezek az eredmények összhangban vannak azzal az állítással, miszerint az információfeldolgozás nem az egyén elfogultságán vagy ítélőképességén múlik, sokkal inkább az igazság iránti univerzális igényén, ami a legtöbb kontextusban igazolható” – magyarázzák a kutatók. Azaz nem arról van szó, hogy van egy butább embercsoport, amelyik mindent elhisz, amit hall, hanem arról, hogy ha sokan mondják ugyanazt, akkor arról mindenki úgy gondolja, hogy sokan győződtek meg az igazáról, és ez bizonyítéknak számít.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek különbségek az emberek között. Az eredmények szerint például az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kevésbé hajlamosak elhinni valamit, hiába hallják többször, ez pedig arra utal, hogy a memória és a megismerés bizonyos alapvető folyamataira szükség van ahhoz, hogy ez a pszichés folyamat működésbe lépjen. A jelenség pontos megismeréséhez még további vizsgálatokra is szükség van, nemkülönben arra, hogy a kutatók az ilyen, nem várt eredményt hozó kutatások eredményeit is mindig publikálják.
