Hol van az emberi teljesítőképesség határa?

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ember teljesítményének végső határait többek között a Tour de France és egy több ezer kilométeres futóverseny elemzésével vizsgálták.

A BBC News számolt be azokról az eredményekről, amelyek szerint a szervezet csúcsteljesítménye hosszabb távú sportversenyben a test nyugalmi állapotú anyagcseréjének legfeljebb két és félszerese lehet, vagyis egy átlagos ember esetében nagyjából napi 4000 kalória elégetése. A versenyeken túli időtartamot tekintve ez már fenntarthatatlan. A kutatók az ilyen szélsőséges sportteljesítményekkel összevetették a várandósság ideje alatt felhasznált kalóriákat, amiből kiderült, hogy a nők ilyenkor majdnem a maximumon pörögnek.

Mindennek van határa

A kutatást az Egyesült Államokban végezték egy olyan verseny résztvevőivel, akik 140 nap alatt elfutnak Kaliforniából Washingtonba, azaz közel 5000 kilométert tesznek meg. A versenyzők hónapokon keresztül heti hat maratont futnak le, a tudósok pedig ennek a teljesítménynek a testükre gyakorolt hatását vizsgálták. Rögzítették a résztvevők nyugalmi anyagcseréjét, vagyis azt, hogy hány kalóriát éget el a szervezetük nyugalmi állapotban, és a verseny alatti, a szélsőséges teljesítményben felhasznált kalóriákat is. Ebből jól látszott, hogy az anyagcsere aktivitása kezdetben rendkívül magas, majd amikor a szervezet huzamosabb idő után alkalmazkodik a terheléshez, a verseny további részében a nyugalmi állapot két és félszeresére csökken. Azaz minél tovább tart a fokozott teljesítmény, annál nehezebben égeti a szervezet a kalóriákat.

Te bírnád?
Fotó: LeonidKos / Getty Images Hungary

A teljesítményünk tehát messze felül tudja múlni a nyugalmi anyagcserét, hosszú távon azonban fenntarthatatlan az extrém terhelés. Lefutni egy maratont egy hétköznapi ember számára soknak tűnik, de az emberi teljesítmény határaihoz képest a kanyarban sincs, hiszen ebből a szempontból ez egy nagyon is rövid távnak számít. Egy szokásos maraton alatt a nyugalmi anyagcsere 15,6-szorosát használja a sportolók szervezete, a Tour de France 23 napja alatt 4,9-szeres energiafelhasználást produkálnak a versenyzők, a 93 napos antarktiszi túra alatt pedig a nyugalmi anyagcsere 3,5-szeresére pörögnek fel. Néhány napig tehát képesek vagyunk hozni ilyen kiemelkedő teljesítményt is, de ennél tovább nem.

A kutatási eredmények szerint a várandósság ideje alatt a nők nyugalmi anyagcseréje a 2,2-szeresére gyorsul fel, ami ezzel a fentebb említettek teljesítményéhez hasonlít, akik átszelik Amerikát. A kutatók szerint amíg az emésztőrendszer képes akár a nyugalmi anyagcserénél két és félszer több energiát felhasználni hosszabb időtartamon keresztül, más szerveink, a tüdőnk, az izmaink vagy a szívünk nem. És hiába a több tápanyag, az is kiderült, hogy a szervezetünk egy bizonyos terhelés felett nem képes feldolgozni azokat annak érdekében, hogy fenntartsa a nagyobb teljesítményt. Vagyis rövidebb terheléskor a szervezetünk saját energiaforrásait, a zsírt és az izmokat használja, hiszen ezek könnyen visszanyerhető források. De szélsőséges körülmények között – a kimerültség határán – a szervezetnek egyensúlyt kell teremtenie az energiafelhasználásban, ennek érdekében pedig visszavesz a teljesítményéből.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.