Maradhatunk-e örökké fiatalok a tudomány segítségével?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A hosszú élet titkának kutatása nagyjából az emberiséggel egyidős. Viszont az erre irányuló törekvések középpontjába a pluszévek helyett egyre inkább az egészségünk megőrzése kerül.

Teljesen természetes, hogy idővel a bőrünk ráncosabb lesz, megereszkedik, egyre több ősz hajszál jelenik meg a fejünkön, mégis – a gyógyszergyárak legnagyobb örömére – nehezen fogadjuk el az évek múlását. De valóban létezik olyan készítmény, amely képes megállítani az öregedést, vagy jobban járnánk, ha megpróbálnánk elfogadni, hogy múlnak az évek? A New Scientist járta körül, hogy hol tart most a tudomány ezzel kapcsolatban.

Öregedéslassító gyógyszerek?

Mióta világ a világ, tudjuk, hogy az e világi halhatatlanság elérhetetlen az ember számára. A tudomány fejlődésével azonban mégis egyre több kutató kezd kételkedni ebben. Richard Miller, a Michigani Egyetem kutatója szerint például az már vitathatatlan, hogy az öregedés folyamatát le tudjuk lassítani. Ehhez azonban nem az élet meghosszabbításának kérdését kell a középpontba helyezni, illetve nem az öregkort akarjuk meghosszabbítani évtizedekkel. Ehelyett az egészségünk megőrzésére kellene koncentrálnunk, hiszen ez már önmagában is éveket adhat az életünkhöz. A kutatók úgy vélik, a cél az, hogy a halálunk előtti években minél egészségesebbek legyünk.

A kor csak egy szám?
Fotó: oneinchpunch / Getty Images Hungary

A hosszú élet és az egészség azonban sajnos nem mindig jár együtt. Amíg 2000 és 2015 között a várható élettartam 5 évvel nőtt, az egészséges évek száma csak 4,6 évvel emelkedett. Magyarországon jelenleg az életünk utolsó 25 százalékát töltjük rossz egészségi állapotban, ez pedig nemcsak az életminőségünk romlásához vezet, de anyagi terhet is jelent az egyes ember mellett a társadalom számára is.

Biológiai szempontból az öregedés az a folyamat, amikor a szervezet fokozatosan elveszíti regenerálódási képességét, a sejtek károsodnak, az immunvédelem gyengül. A legtöbb esetben ezek a folyamatok vezetnek a különböző betegségek kialakulásához, és minél idősebbek vagyunk, úgy nő a megbetegedések kockázata. De elég-e ismerni ezeket a folyamatokat ahhoz, hogy gyógyszerek segítségével befolyásolni tudjuk szervezetünk öregedését? David Sinclair, a Harvard biológusa évek óta kutatja az ifjúság molekuláris forrását, és az első eredmények szerint vannak készítmények, amelyek biztonságosak és nincsenek jelentős mellékhatásaik. De hogy valójában mennyire hatásosak, az csak később fog kiderülni.

Nem a gyógyszer az egyetlen megoldás

Miller szerint sok esetben hiába bizonyulnak sikeresnek az állatkísérletek, emberek esetében ezeknek a 90 százaléka megbukik. Ennek ellenére napjainkban nagyjából 50 cég foglalkozik több tucat öregedésgátló szer tesztelésével és fejlesztésével. Ha pedig akár egy is hatékonynak bizonyul, az nemcsak az egészségügyre, de a társadalomra is komoly hatással lenne.

De nem a gyógyszeres kezelés tűnik az egyetlen megoldásnak. Azt már régóta tudjuk, hogy ha egy idősebb egér sejtjeit átültetjük egy fiatalabb egyedbe, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki az öregedéssel járó tipikus betegségek a fiatalabb állatban is. Kiderült, hogy ez fordítva is igaz: ha egy fiatalabb állat génjei kerülnek egy idősebb szervezetbe, lassul az öregedés folyamata. És bár annak egyelőre semmi jele, hogy egymás között cserélgethetnénk a génjeinket, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a tudomány adta lehetőségek ígéretesek. Jelenleg több cég is kísérletezik olyan gyógyszerekkel, amelyek a sejtjeinket kicserélni ugyan nem tudják, de különböző módszerekkel talán képesek lehetnek megfiatalítani az elöregedett sejtjeinket. Ha ezek nem jönnének be, vannak olyan vállalatok, amelyek az őssejtek segítségével fiatalítanák meg az embereket.

Ennyi lehetőség mellett nem meglepő, hogy maguk a kutatók sem értenek egyet abban, melyik a jó irány, sőt kell-e egyáltalán az öregedés lassításával foglalkozni. Egy azonban biztos: nagyon mellé nem lőhetünk, ha mi magunk mindent megteszünk azért, hogy minél tovább egészségesek maradjunk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.