Jólesik a masszázs, de jót is tesz az egészségünknek?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy jó masszázs megnyugtatja az idegeket, csillapítja a fájdalmat és csökkenti a szorongást. És mindezek a hatások tudományosan is igazolhatók.

A masszírozás pozitív hatásairól köteteket lehetne írni. Egy kiadós masszázs nem csupán ellazít, de javítja a közérzetet, oldja a szorongást, enyhíti a depresszió tüneteit, pozitívan hat az idegrendszerre, és enyhíti a fájdalmat. Az Elemental írása utánajárt, hogy a tudósok szerint hogyan fejti ki erejét a masszázs.

Ezért használ a masszázs

Az egyik népszerű elmélet hívei szerint a masszázs hatása abban rejlik, hogy a bőr örömreceptorai gyorsabban továbbítják az ingereket az agy felé, mint a fájdalomreceptorok – magyarázza a Miami Egyetem orvosi karának Érintéskutató Intézetét vezető dr. Tiffany Field. Ha egyszerre mindkét receptortípus aktív, akkor az örömingerek képesek részben elnyomni a fájdalomingereket. A masszázs segítségével pedig beindíthatjuk az örömreceptorok működését, vagyis sikeresen visszaszoríthatjuk a fájdalomérzetet.

Ez az egyik lehetséges magyarázat. Egy másik elmélet szerint a masszázs képes a bolygóideg stimulálására is. A bolygóideg az emberi test egyik leghosszabb idege, amely többek közt azért felel, hogy a szervezet veszély esetén készültségi fokozatra kapcsoljon, kellemes ingerek hatására viszont ellazuljon. A masszázs megnövekedett aktivitást eredményez a bolygóidegben, és ez vezet az örömteli állapothoz.

A masszázs ereje
Fotó: BraunS / Getty Images Hungary

Emellett – egy 2010-es amerikai kutatás szerint – a masszázs képes lehet a stresszhormonnak nevezett kortizol, illetve a vérerek összehúzódását és a magas vérnyomás kialakulását okozó hormon (az arginin vazopresszin) testen belüli cirkulációját is akadályozni. Ugyanez a kutatás arra is bizonyítékot talált, hogy a masszázs segíti a fehérvérsejtek képződését, amelyek védik a szervezetet a fertőzésektől és kórokozóktól.

Egyéb kutatások azt derítették ki, hogy a masszázs segíti a boldogsághormonok, a szerotonin és a dopamin termelődését, ezzel javítja a közérzetet és csökkenti a depressziót. Dr. Field egy korábbi kutatása során például kiderült, hogy terhes nőknél a masszázsterápia nem csupán a láb- és hátfájdalmakat enyhítheti, de a szorongáson és a levertségen is segít.

Az otthoni masszázs is beválik

Felvetődik természetesen a placebohatás kérdése. Egyesek szerint lehetetlen eldönteni, hogy a masszázs hatása mennyiben dől el fejben, mások pedig úgy gondolják, nem szabad alábecsülni a placebohatás erejét. Ők azt mondják, hogy még ha csupán placebóról van is szó, a masszázs akkor is biztonságosabb gyógymódnak bizonyulhat, mint egyes fájdalomcsillapítók, hiszen nincsenek mellékhatásai.

Ha egy hivatásos masszőr szolgáltatásai túl költségesek lennének számodra, nyugodtan próbáld ki a saját magad masszírozását, ami ugyanolyan hatásosnak bizonyulhat – ajánlja Field. Az egyik legegyszerűbb és leghatásosabb módszer, ha teniszlabdát görgetsz végig a fájó részeken. A hengerezés szintén igencsak bevált otthoni masszázseljárásnak számít. A masszázsterápiát sokan kárhoztatják, pozitív hatásai azonban – a szakértők szerint – megkérdőjelezhetetlenek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.