Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Régóta tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak a szív működését, de a felépítését is megváltoztatja. A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző sportok hogyan hatnak a szívünkre.
Egy friss tanulmány szerint, bár nem számottevően, de különbözik az úszók és a futók szíve. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a rendszeres testmozgás hatására leginkább a bal kamra változik meg. A The New York Times járt utána, hogy mi történik pontosan a szervezetünkben.
Miről is van szó?
A bal kamra oxigénben gazdag vért kap a tüdőből, majd ezt a test többi részébe pumpálja. Testmozgás, különösen aerob mozgásformáknál az izmoknak jelentős mennyiségű oxigénre van szükségük, ez pedig fokozza a bal kamra teljesítményét. Ezért van az, hogy a sportolók szívének bal kamrája idővel nagyobb és erősebb lesz, működése pedig hatékonyabbá válik.
És bár majdnem minden edzésforma hatására megváltozhat a szív működése és alakja, a különböző sportok gyakran eltérő hatásokat eredményeznek. Egy 2015-ös tanulmány eredményei szerint azoknak a szíve, akik versenyszerűen eveznek, jellemzően erős, viszont kevésbé hatékonyan pumpálja a vért az izmokba, mint mondjuk, egy futó szíve.
Bár az úszás nagyon népszerű sport, a szívre gyakorolt hatásait eddig kevesen vizsgálták, pedig azzal, hogy közben gyakran visszatartjuk a levegőt, befolyásoljuk a szív működését is.
Úszás vs. futás
A kanadai Guelphi Egyetem kutatói ezért úszók és futók szívének szerkezetét és működését hasonlították össze. A kiválasztott sportolókat, akik között vegyesen voltak férfiak és nők, hosszú- és rövidtávfutók, illetve úszók, arra kérték, hogy a vizsgálat előtt 12 órán át ne végezzenek semmilyen testmozgást. A laboratóriumban a sportolók szívritmusát és vérnyomását vizsgálták, végül szívultrahanggal is ellenőrizték a szívük szerkezetét és működését.
Az nem lepett meg senkit, hogy a sportolók szíve teljesen egészséges volt, pulzusuk is megfelelő, a szívfrekvenciájuk pedig jóval alacsonyabb, mint a nem sportolóké – azaz megint bebizonyosodott, hogy erős a szívük. Az viszont érdekességet jelentett, hogy az úszók és a futók szívét nem egyformán formálta a sport. Míg minden sportolóra jellemző volt a nagyobb és izmosabb szív, a futók esetében az úszókénál gyorsabban telt meg vérrel a bal kamra.
„Ezek a különbségek nem feltétlenül azt jelentik, hogy a futók szíve jobban működne” – magyarázza Jamie Burr, a Guelph-i Egyetem docense. Inkább arról van szó, hogy mivel az úszók vízszintes testhelyzetben végzik a testmozgást, a szívnek nem kell harcolnia a gravitációval ahhoz, hogy a vér odajusson, így az csak annyira alakul át, amennyire feltétlenül szükséges.
Burr szerint az eredmények rávilágítanak arra, hogy a test milyen érzékenyen reagál a különböző mozgásformákra, és azoknak, akik gyakran úsznak, érdemes néha függőleges testhelyzetben is edzeni, ugyanis ez erősíti a szívüket.
Annak ellenére, hogy a vizsgálat alatt a sportolók nyugalmi állapotban voltak, a kutatók nem tartják valószínűnek, hogy edzés vagy versenyek során másképp működne a szívük. Burr szerint a testmozgás minden esetben edzi a szívet, ezért megéri minél több időt fordítani rá akkor is, ha nem profi szinten sportolunk.
