Te is félsz a fogorvostól? Így győzheted le a fóbiád

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vannak, akik számára már egy fogorvosi rutinellenőrzés gondolata is álmatlan éjszakákat okoz, ez pedig sokszor csak növeli a probléma súlyosságát. Ők a dentálfóbiások, magyarul fogászatfóbiások.

Abban egyetértünk, hogy nagyon kevés ember megy szívesen fogorvoshoz. A britek 45 százaléka például kifejezetten szorong, ha be kell ülnie a fogorvosi székbe, 12 százalékuk pedig kizárólag vészhelyzet esetén venné rá magát a látogatásra. Sokak számára már egy rutinellenőrzés gondolata is álmatlan éjszakákat okoz. A The Conversation szedte össze, hogy mit érdemes tenni a megelőzésért, illetve hogyan győzhető le a félelem.

Egyre rosszabb lesz 

Kutatások szerint rosszabb állapotban vannak a fogai azoknak az embereknek, akik félnek a fogorvostól. Ennek oka, hogy a szorongás miatt gyakran egyszerűen nem mennek el az előre egyeztetett időpontra, elhanyagolják a szájápolást, ahogy sokszor a fogmosási technikájuk sem megfelelő. Ehhez jöhet még a dohányzás, ami ínygyulladáshoz vezet, valamint a magas cukorbevitel, ami hozzájárul a lyukak kialakulásához.

A nem megfelelő szájhigiéné sokféleképpen befolyásolhatja az emberek életét. A fogakkal kapcsolatos problémák hátráltathatnak a mindennapjainkban is, hiszen sokkal kevésbé szívesen mosolygunk vagy beszélgetünk, ha nincsenek rendben a fogaink, sőt a törött vagy hiányzó fogak az evést is megnehezítik. Ennek ellenére rengeteg ember van, aki tényleg csak akkor fordul orvoshoz, ha már elviselhetetlen fájdalmat érez.

Ördögi kör

Ha a páciens hosszú ideig nagy ívben elkerüli a fogorvosi rendelőt, könnyen előfordulhat, hogy annyi fogászati problémája halmozódik fel, hogy a következő alkalommal már komplex kezelésre, például gyökérkezelésre lesz szükség. Ezt általában a kezeletlenül hagyott lyukak eredményezik. A nagyobb kezelések nagyobb kellemetlenséggel is járnak, ez pedig csak tovább erősíti a páciens félelmét.

Természetesen bármilyen fogászati kezelés előidézhet nyugtalanságot és szorongást, de azok számára, akik tartanak a fogorvostól, egy összetettebb, akár több alkalmat igénybe vevő kezelés kész rémálom lehet.

Vegyük rá magunkat a rendszeres ellenőrzésre
Fotó: sefa ozel / Getty Images Hungary

Fogorvosi bódítás

A dentálfóbiások számára megoldás lehet a fogászati bódítás. Ilyenkor a beteg nyugodt és kábult a fogászati beavatkozás közben. Ezt éber szedációnak nevezik. A leggyakoribb bódító módszerek: inhalációs szedálás, ahol dinitrogén-oxid (kéjgáz) és oxigén belégzése történik, valamint orális szedálás, gyógyszerek lenyelése útján. Fontos azonban, hogy ezt a módszert csak olyan fogorvosok alkalmazhatják, akik részesültek képzésben, így kellő tapasztalattal rendelkeznek. Éppen azért, mert ilyen módszereket nem minden rendelőben alkalmaznak, előfordulhat, hogy a kiszemelt fogorvoshoz hosszú a várólista. Ez sem túl jó, mert aki retteg a fogászati kezelésektől, a hetekig tartó várakozástól csak rosszabb állapotba kerül, a problémája is súlyosbodhat, viszont attól egyre jobban fél, hogy hagyományos kezelésre menjen.

Más módszerek

Vannak olyan rendelők, ahol kognitív viselkedésterápiával igyekeznek megnyugtatni a pácienseket. Egy korábbi kutatás eredményei szerint a terápia hatékonynak bizonyult a fogorvostól való félelem leküzdésében, így nem volt szükség bódításra.

Mindenki, de különösen a dentálfóbiások jól teszik, ha nagy hangsúlyt fektetnek a probléma megelőzésére. Tanuljuk meg a fogmosás megfelelő technikáját, mellette pedig szokjunk le a dohányzásról – ezt nem csak a szájunk egészsége fogja megköszönni. Ezek a lépések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a páciensek magabiztosabbak legyenek a fogápolásban, segítenek megelőzni a problémák kialakulását, ezzel együtt a komolyabb orvosi beavatkozásokat is.

A fóbiák leküzdése minden esetben nehéz, de mindenképp érdemes foglalkozni velük, ha a félelem befolyásolja az általános egészségünket és a mindennapjainkat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.